Magyar Nép, 1947. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1947-01-15 / 11. szám

J 947. január 15. MAGYAR NÉP 3. oldal. „ŐRIZETBE VETTÉK dr. Juhász István volt városi tiszti főorvost Forradalom v a filmművészetben Érdekes esemény zajlott le az egyik nagy moszkvai filmszínház­ban közvetlen a háború előtt. Mi­alatt a filmet vetítették, a közön­ségnek az volt a benyomása, hogy a hősök lelépnek a vászonról, át­lépve a keretet, a közönség közé mennek s azután visszasétálnak a vászonra. Kezükben gyönyörű, szí­nes virágcsokrokat tartottak s ezek a csokrok átrepülve a levegőn, a közönség térdeire hullottak. Meg­lepett kiáltozások! Egyesek kinyúj­tották kezüket a gyönyörű ajándék után, de csak üres térbe markoltak, — az illúzió azonban tökéletes volt. Mi történt? Ki törte át az egy­síkú ábrázolást, ki tette három- dimenziójuvá és jutott el ilyen meg­lepő eredményhez? Lehet-e, hogy egyszerűen optikai csalódásról van szó? Nem, a kérdés sokkal komlikál- tabb. Azok a nézők, kik ezekben a napokban a „Moszkva“ filmszínház­ban voltak, a legérdekesebb fel­fedezés bemutatásán vettek részt, — a szemüveg nélküli sztereoszkópikus mozit látták. Egy fiatal orosz filmmérnök, Szemjon Ivanov nagyszerű kezde­ményezésének és hosszú kutatásá­nak gyümölcsét mutatták itt be. Nagy előtanulmányok előzték ezt meg, míg a tudós eljutott a sztere­oszkópikus vetítőfelület különleges­ség megkonstruálásáig. Különleges­ség azért, mert mig minden más felület anyaga eddig vászon volt, ezt nevezhetnénk fényerős mozi­vászonnak, ha vászon lenne, de ennek anyaga hajszál vékony drótok olyan sokasága, hogyha ezt mind egyhosszában kinyújtanánk, úgy 150 kilóméter lenne. Ennek a felületnek különleges megszerkesztésétől füg­gött elsősorban az a meglepő hatás, melyről fent szó volt. y A háború folyamán újabb filmek készítését és bemutatását ideig­lenesen szüneteltették. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a nagy­szerűen indult munka is szünetelt. Ellenkezőleg, Ivanov a kormány ré­széről a legmesszebbmenő támoga­tásban részesült és hála ennek, a nehéz báborus viszonyok között sok­kal szélesebb mértékben tudta foly­tatni munkáját, mint a háború előtt. A stúdióban, melyet külön e célra épiteitek, már nem a drótokat hasz­nálták, hanem ennél sokkal tökéle­tesebbet. 1.000 legpontosabb, leg tökéletesebb lencséből állt e vetítési felület. Bár látszatra ez és a drótok­ból készült felület nagyon hasonlí­tanak egymásra, mégis olyan kü­lönbség van köztük, mint egy leg­modernebb fényképezőgép és egy ősrégi kodak között. A legfőbb ne hézség abban állt, hogy a mai tech­nika nem rendelkezik olyan géppel, mely tökéletes pontosságú lencsét tudna készíteni, olyat, mely Ivanov munkájához megfelelne, de nincs olyan eszköz sem, mely ezek pon­tosságát ellenőrizné. Ennek dacára a feltaláló leküzdött minden nehéz séget és a hatás sokszorosan felül­múlta az elsőt. A napokban alkalmam volt az emberekkel beszélni, kik Ivanov meghívására meglátogatták őt stúdió­jában, hogy részt vegyenek a május 1- i sztereoszkópikus film bemutatóján. Mind egyöntetűen beszélik el a „csodát“, melyet a műteremben végigéltek. Rövid időn belül a 1944-ben Nyíregyháza város tiszti főorvosa volt dr. juhász István, aki a gettózás idején népellenes maga­tartásáról tett tanúbizonyságot. Közbenjárásra szűkítették a nyír­egyházi gettót. Mint tiszti főorvos még a legszükségesebb egészség, ügyi berendezések felállítását is Szovjetunió minden mozilátogatójá­nak módjában lesz megismerkedni ezekkel a filmekkel s akkor saját szemükkel győződnek meg arról, hogy a sztereoszkópikus filmek tö­kéletesítése szünet nélkül folyt a nehéz háborús viszonyok között is. Szuchumbah, a Szovjetunió egyik leggyönyörűbb városában, a Fekete tenger partján, a szovjet szubtropikus zónában, most közeledik a nagy művészi sztereoszkópikus film a „Robinson Crusoe“ a befejezéshez. Ez a két részből álló film rendkívül érdekes. Hallatlanul érdekes trük­megtagadta a gettótól. Népellenes cselekedeteinek bűn­lajstromát most állítja össze a nyír­egyházi államvédelmi osztály, amely őrizetbe vette a volt városi tiszti főorvost. A vizsgálat befejezése után átkisérik a nyíregyházi államügyész­séghez. kök tárulnak a nézők elé, mint pl. hajókatasztrófa, vadállatokkal vívott harc, részlet Robinson harcából az óriáskígyóval, melyet külön e célra szállítottak repülőgépen a moszkvai állatkertből Szuchumba. De a leg­fontosabb az a perspektíva, mely megnyílik a néző előtt s megmutatja, mily végeláthatatlan fejlődési lehető­ség van a mozi előtt. A hangos film megoldása után következő probléma volt a három­dimenziós film, mely kérdésnek a megoldása Ivanov mérnöknek kö­szönhető. Nagy Péter Beszámoló a Szovjet- Magyar Művelődési Társaság bemutatójáról Zavarban vagyok, nem tudom, hogy a filmet dicsérjem-e, vagy a mővészeket, akik a filmet megal­kották. Mindkettőt csak magasz­talni tudom. A legmodernebb mű­faj a nagy, kollektiv művészet, a film olyat produkált, amilyet még nem volt szerencsém eddig látni. Nagy Péterről beszélt a film, arról a cárról, aki nem azért lett cár, mert cárnak szülte az anyja, hanem azért, mert korának egyet­len öntudatos orosza volt. Sosem a maga cársága lebegett a szeme előtt, hanem az egész orosz nép. Ezt az embert és Oroszország nagy újjászületését ábrázolta az egész színjátszó együttes. Páratlan és utolérhetetlen a művészi meg­alkotás, a történelmi verizmus, amit a film megmutat. Ez a mű méltán példája lehet a magyar filmalkotásoknak és annak, hogyan lehet formálni ezzel a csodálatos eszközzel egy nép lelkét és hogyan lehet építeni öntudatát. ŐSZ DÉNES Eereskedék és iparosok igazolása A nyíregyházi járásbíróság te­rületére az 1080/1945. M. E. sz. rendelet, valamint 10/1946. M. E. számú rendelet értelmében meg­alakított L számú Igazoló Bizott­ság, valamint a nyugatosokat iga­zoló bizottság ezennel közhírré teszi, hogy Nyíregyházán, város­háza I. em. 4. számú hivatalos helyiségében 1947. január 16-án délelőtt 9 órára kitűzött határna­pon a következő kereskedők és iparosok igazolási ügyében fog határozni. Losonczky Károly, Jónás Va­léria, Keintzel Gerhardné, Király Sándorné, Kovács János, Irinyi Katalin, Trombitás Ilona, Buko- viszki György, ifj. Mata István, Galgóczy József, Horváth Miklós. Folytatólagos tárgyalásra jön­nek : Hauberger Géza, özv. Wein- lich Henrikné, Horváth László, Nagy Irma, Gajdos András, Sörös Sándor, Gunics János, Gunics Ist­ván, Sőrés Imre, Salkovits György. Felhívom a lakosságot, hogy mindazok, akik az igazolás alá vont valamelyik kereskedő vagy iparos olyan magatartásáról, vagy cselekményéről tudnak, amely a magyar nép érdekeit sértetette, vagy sérti, — ezt és a vonatkozó bizonyítékaikat, tanúikat nálam városháza, I. emet 4. számú szo­bában fenti határnapig szóban vagy írásban jelentsék be. Figyelmeztetem a bejelentőket arra, hogy az Írásbeli bejelentés csak az esetben képezheti az igazolási eljárás alapját, ha a be­jelentő nevét és lakcímét a be­jelentésben feltünteti. Fenti határnapon panaszának előadása végett a bizottság előtt bárki megjelenhetik, ahol a pana­szát jegyzőkönyvbe mondhatja. Ezen hirdetmény egyben a jelölt' napra az igazolás alá vontak ré­szére idézésül is szolgál. Veress József sk. • ig. biz. elnökhelyettes Országúti razzián elfogtak egy feketéző autófuvarozót A nyíregyházi rendőrkapitányság­hoz feljelentés érkezett hogy Szabolcs vármegye területén egy ismeretlen autó járja a községeket és olajat vásárol fel, amit Budapestre szállít. Az egyik országúti razzián a meg­adott rendszám és leírás alapján elfogták az autót, amin valóban nagymennyiségű olajat találtak. Ki­Két fülbevaló a tulajdonostól Varga Béláné, szül. Szász Juli­anna tiszamogyorósi lakos még a múlt év júliusában feljelentést tett a redőrségen barátnője, Ésik Ju­lianna ellen. Feljelentésében előadta, hogy még 1945 ben ellopták a három­soros arany fülbevalóit, amit most felismert Esik Juliannán A rend­őrségen Ésik Jélianna elmondotta, hogy a fülbevalókat Feka András tiszamngyorósi lakostól vette 1.500 pengőért és különféle élelmisze­rekért. A rendőri viszgálat most már ilyen irányban indult meg és meg­állapította, hogy Feka András is vette a fülbevalókat, még pedig éppen a sértett öccsétől, Szász Istvántól, aki jelenleg Dunántúlon Egy ittas ember éjszakai kalandja Nem mindennapi élményben volt része Csikós János tiszalöki hen­tesmesternek. A községházán ren­dezett mulatság alkalmával össze­szólalkozott a rendőrökkel, akik be akarták kisérni az ittas embert a fogdába. Csikós mindkét kísérő­jét fellökte és el akart menekülni, de annyira ittas volt, hogy bele­esett az ut melletti árokba. A rendőrök alig ocsúdtak fel meg­lepetésükből, amikor látták, hogy Csikós kiugrik az árokból, tovább rohan az országúton és egy robogó szeker kerekei alá kerül. A szekeret vezető gazda még idejében megfékezte a lovakat és igy a hentesnek nem történt semmi baja. De úgy látszik semmiképpen sem akart fogdába kerülni, mert tovább menekült. Szerencsétlensé­gére a sötétben nekiment egy villanyfának és betörte a fejét. A két rendőr az ájult embert bevitte az őrszobára, ahol eszméletre té­rítették. Az eljárás megindult ellene. derült, hogy az autó tulajdonosa, Bér László rákospalotai autófuva­rozó Szilva Pál rákospalotai keres­kedő megbízásából vásárolja fel az olajat és szállítja engedély nélkül Rákospalotára. Szilva Pál és Bér László ellen engedély nélküli szállítás miatt in dúlt eljárás. kalandos útja - a tulajdonosig a fejérmegyei Vértesbolgár köz­ségben tartózkodik. A rendőrség átirata alapján a székesfejérvári rendőrség kihall­gatta Szász Istvánt, aki elmon­dotta. hogy amikor 1945-ben el­hagyta a szülői házat, családi jussát kérte, aminek a kiadását édesanyja megtagad!. Erre ő el­távozáskor szülei tudta nélkül ki­vette a szekrényben lévő arany fülbevalókat és elvitte, amit később Budapesten eladott földijének, Feka Andrásnak. Az arany fülbevalók igy vissza­kerültek jogos tulajdoflusoknak. Szász Istvánt pedig letartóztatásba helyezték a székesfejérvári állam- ügyészség fogházába. Nyulbőrt veszek. Id. Papp Dénes Luiher-utca ß sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom