Magyar Nép, 1946. szeptember (3. évfolyam, 155-179. szám)

1946-09-22 / 173. szám

2. oldal. MAGYAR NÉP 1946. szeptember 22. Az Egyesüli Államok nem fogadják el a kitelepitési javaslatot Magyarország telepítse ki a svábjait Csajka és koihosz Csütöitökön gyűlésre jöttek össze a város kisiparosai és kiskereskedői. Eléggé izzó hangulatban tárgyalták meg súlyos problémáikat. Az egyik felszólaló felé csufondáros, ingerült szavak szálltak : „Nem kell csajka ! Nem kell koihosz!“ A jóérzésü, igaz demokrata kisiparosok és kis­kereskedők közül többen elhagyták a termet. Egyszeriben kibújt egy­néhány emberből a demokratává ál­cázott reakciós szellem. Hiába mond­ta el a felszólaló okos elgondolá­sait, ezek az elvakultak meg sem akarták hallgatni. Mi hát az érdeke valójában a kisiparosságnak ? Az-e, hogy egy pártban tömörül­jön, amint most már erre törekszik a Szociáldemokrata Párthoz tartozó kisiparosság, vagy pedig az, hogy nem pártra való tekintettel, hanem a közös érdekre való tekintettel tö­mörülnek egységes gazdasági érdek­védelmi szervezetbe pártkülönbségre való tekintet nélkül. A kisiparos az elmúlt időkben alázatos lakáj volt, mélyen meghaj­totta gerincét a „Nagyérdemű kö­zönség“ előtt és csöpögött a1 nyá­jasságtól, a méltoságos, nagysá­gos, tekintetes (a nem kívánt tör­lendő) megrendelője előtt. Unatkozva állt műhelye, vagy üzlete előtt és keleti módon hajlongva bókolt „Ve­vő Őfelségének“, doktor urnák szó­lítva bo dog ooidogtalant. Ugylátszik a kisiparosság egyes vezetői ezt a korszakot ahitják visz- sza. A józanabbak azonban meg akarják szervezni a kisiparosságot és a kiskereskedőtérsadalmat a kö­zös árubeszerzésre, vagy nyersanyag­ellátásra, a közszállitásokra, külke­reskedelmi bekapcsolódásokra] ame­lyekre határtalanul nagy lehetősé­geink vannak. A jövétlenségnek meg keli szűnni A jövőtlenségnek a kisipar részére meg kell szűnni és e helyett a kis iparosságnak olyan szabadszerve- zetbe kell tömörülnie amely eltudja látni munkával országos szervezetén keresztül a külföldi megrendelések­ből, bérmunkákból részesíteni tudja a kisiparosságot. Ezt persze csak úgy lehet kereszíülvinni, ha párt- különbségre és minden egyébre való tekintet nélkül szervezkedik a kis­iparosság. Van azonban a kisiparos szabad szervezet megbontásának végrehaj­tóinál egy másik szándék is, amelyre jó ha felhívjuk a kisiparosság fi­gyelmét. A demokratikus kisiparos veze- tőknek határozott erélyes szándékuk, hogy ezt a nagy réteget, amely az ország iparának 25 százalékát je­lenti, komoly, nagy megrendelések­kel lássa el, külföldi megrendelések utján. Ilyen módon a kisiparosság ko­moly konkurenciát jelentene a nagy- vállalkozóknak, a nagytőkének. Ter­mészetes az, hogy ezek felismerve a veszélyt ügynökeik utján, vagy akár egyes félrevezetettek segítségé­vel megbontani igyekeznek a kis. iparosság szabadszervezetét. Akik mérgező szándékkel acsarkodnak... A csajka és a koihosz meséje eddig csak egészen tudatlan embe­reknél talált hitelre, egészen tudatlan tanyasi embereknél. De, hogy ennek a mesének komoly polgári ismere­tekkel rendelkező kisiparosok és A magyar területi és politikai bi­zottság pénteki ülésén először a fasiszta szervezetek feloszlatására vonatkozó cikkelyt tárgyalták, amely hez Csehszlovákia pótindiívanyt nyújtott be. A cseh pótinditvány kérte, hogy Magyarország oszlassa fel a revizionista szervezeteket is. A bizottság vita után egyhangú lag elfogadta a cikkelyt, amelynek szövege igy hangzik; „Magyaror­szág a fegyverszüneti egyezmény értelmében feloszlat minden poli­tikai, katonai, vagy haderönkivüli fasisztajeilegü magyarországi szer­vezetet, amely ellenséges propa gandát, — beleértve a revizionista propagandát is, — föl) tat a Szov jefunió, vagy bármely más egyesült nemzet ellen. Az Amerikai Egyesült Államok nem fogadják el a kitelepitési javaslatot Ezután következett a 200 ezer szlovákiai magyar kitelepítésére vo natkozó cseh pótinditvány tárgya­lása. Ciementis vitába szállt a magyar statisztikai adatokkal. Kijelentette, hogy Csehszlovákia a kitelepítés tekintetében kész alá­vetni magát az Egyesült Nemzetek Szervezete ellenőrzésének. Bedelischmith, amerikai delegátus kételkedését fejezte ki, hogy a java­solt mód elérné a tartós megoldást a kisebbségi kérdésben. Nem tudja aláírni azt a tétéit, hogy a magyar kormány és a magyar nép eilenére létrejövő áttelepítés megfelel a béke érdekeinek. A kisebbségi kérdés megoldására más módszer is vari, ezt bizonyítja a jugoszláv—magyar megegyezés. Az Egyesült Államok nem fogad ják e! az áttelepítési javaslatot. Az amerikai kiküldött ezután megismé­telte azt a javaslatát, hogy Magyar- ország és Csehsziovákia f lyíasson kétoldali egyezmény aláirására irá­nyuló tárgyalásokat. Ha erre nem kerülne sor, az Egyesült Államok kormánya köte lezve érezné magát, hogy a cseh­kiskereskedők is felüljenek, azt nem hisszük el. Tehát azok, akik a meg­jegyzéseket a felszólaló felé kiabál­ták, nem azért tették meg ezeket a megjegyzéseket, mintha ezeket el­hinnék, vagy mintha őket olyan veszély fenyegetné, hogy csajkával a kezükben fognak sorban áilni az ebédért, va?y hogy őket kolhoszok- ban akarnák tömöríteni, hanem ki­zárólag mérgező szándékkal acsar- kodtak. Ezeknek nem a kisiparosság ér­dekeinek megvédése a céljuk, ha­nem a kisiparosság sorainak meg­bontása. A csajka és a koihosz meséje De nézzük meg igazán, van-e ilyen veszély ? Valóban az elmúlt rendszer alatt különösen 1929-től 1934-ig igen sok ki-iparos és kis. kereskedő adta vissza az iparját, mert a nagy gazdasági válságban tönkrement, kis üzleti tőkéje elúszott. Bizony ezek közül sokan kerültek az inségkonyhákhoz csajkával a szlovák javaslat ellen szavazzon, mert a pótinditvány elfogadása azt jelentené, hogy a kényszerkitelepítés elvét beleszövegezzék a békeszer­ződésbe. Visinszky, szovjet delegált han­goztatta, hogy a csehszlovák—ma­gyar egyezmény nem járt a várt eredménnyel. Ezt a kérdést az európai béke érdekében meg kell oldani. A magyar kormány nem ismerte fel azt az érdekét, hogy minél nagyobb számban egyesítse területén a magyarságot. Szerinte két megoldás van: sza­bad folyást hagyjunk a dolgoknak, vagy pedig kézbe vesszük az ügye­ket és megfelelő megoldást találunk. A potsdami megállapodás értel­mében Magyarország 500 ezer né­metet telepíthet ki Németország amerikai zónájába és ezek közül szeptember 1 jg mindössze 136 A rimaszombati városháza hiva­talos táblájára 18 magyar család nevét irta ki a szlovák Nemzeti Ta­nács. Ezeket a családokat háborús bűnösöknek nyilvánították és ez azt jelenti, hogy 50 kilós csomaggal el kell hagyniok a várost és Cseh­szlovákia területét. A kiűzött csalá­dok visszamaradó vagyona termé­szetesen a csehszlovák államra száll. A „proskibáit“ magyarok névso­rában bárom olyan zsidó család is szerepel, amelynek minden tagja el­pusztult a deportálások idején, de kezükben. És éppen ezárt akarja a kisiparosság, hogy ez ne történhes­sen meg, hogy erős, egészséges kis­ipar virágozzék fel az országban. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha nem arra vár a kisiparos, hogy betévedjen hozzá valami finom úri­ember, hogy megrendelést eszközöl­jön, hanem belép a szervezetbe, hogy azon keresztüi bekapcsolódjék az ország külkereskedelmébe. De nézzük a másik mesét. A kolhoszi. Elsősorban is tudnia kel lene az intrikusnak, hogy a kolhoszt önkéntes társulás utján hozzák létre. Nem pedig erőszakoltan, felsőbb rendelkezésre. Tudnia kellene azt is, hogy borbélykolhosz, suszterkolhosz, szabókolhosz, Iakaíoskolhosz, hen­tes- és mészároskolhosz, kovács- koihosz nincsen sehol a világon. De még cukrászkolhosz sincs. Hogy te­hát a szegény kisiparosokat olyan mumussal ijjesztgetik, ami nem lé tezik, mint a gyermekeket. Csodál­kozunk is a kisiparosságon, hogy felháborodva nem űzi ki sorai közül ezeket a vakmerő és szemtelen pro­javasolta, hogy az egész ügyet küldjék vissza az albizottsághoz, hogy ez az Atlanti Charta és az Egyesült Nemzetek Chartája fényé­ben vizsgálja meg a kérdést. ezret telepitett ki. Ha a németek teljes kitelepítése megtörténik, ak­kor a szlovákiai magyarság befoga dásának nincs akadálya. Sokkal jobb volna Magyarország­nak, ha svábjait jó magyarokkal helyettesiíené. Csehszlovákia egy el­vet kivan leszögezni, amelyet Ma­gyarországnak e! keli fogadnia. A csehszlovák kiküldött kijelentette, hogy biztosítja a kitelepítendők tu­lajdon- és magánjogi érdekeit. Kijelentette Viszinszky, hogy a Szovjetunió támogatni fogja a cseh­szlovák javaslatot. A bizottság ezután úgy döntött, hogy a vitát a holnapi ülésen foly­tatja. (MTI) az első csehszlovák köztársaság alatt tevékeny részt vettek a magyarság mozgalmaiban. (MTI) lagáraráitotta a forró vizet Farkas József tiszacsegei, 2 éves gyermek játszadozás közben egy óvatlan pillanatban magárarántott egy forróvizzel telt fazekat, A gyer­meket súlyos égési sebekkel szálli tolták kórházba, ahol sérüléseibe bele is halt. A rendőrség megindi- tóttá a nyomozást annak felderíté­sére, hogy kir terhel gondatlansá­gért felelősség. vokátorokat, akik szinte meggyaláz­zák őket avval, hogy olyan éretlen­nek és ostobának tartja a kisiparos­ságot, hogy ilyen gyerekmeséknek fel lehet ültetni. Magyarországon senki nem akar kolhoszi Ezen tűi pedig leszögezzük az intrikusokkal szemben, hogy Ma­gyarországon senki nem akar kol­hoszt. Sem politikusok, sem pártok — és hogy nem zavarja semmi az ország hagyományait, szokásait és más sajátosságát. Arról sincs szó, mintha valamilyen erők a kisipar ellen törnének. De hisz ezeket a tényeket mindenki tudja. Azok is, akik hazugságokkal akarják a dol­gozó kisiparosságot, vágj; kiskeres­kedőket megtéveszteni. Csak azért említettük meg, hogy ezeket szembeszögezzük a hazug­ságokkal, hogy ezek hallatára gyá­ván. megszégyenülten elsonfordáljon a kisiparosság köréből a reakció, mint ördög a tömjénfüstre. PÁLFY ERNŐ Sokkal jobb volna Magyarországnak, ha svábjait jó magyarokkal helyettesítené „Proskribáltak“ 18 magyar családot Rimaszombatban

Next

/
Oldalképek
Tartalom