Magyar Nép, 1945. október (2. évfolyam, 120-132. szám)
1945-10-09 / 123. szám
2. oidsi 194&. október 9. MAGYAR N £f ,.5«sie a bizonyság', hogy nem vagyunk bazafiaílanok, mert vállal|uk a nemzeti múltat, a nemzeti hagyományokat, az összes szép szomorú tragédiájával együtt66 A Magyar Kommunista Párt oikt» 6-i emléktlanepélye 1945. október 6! Ezt a napot a 13 aradi vértanú emlékének ízentelie Nyíregyháza dolgozó népe. A szabadságnarc vértanúinak emlékét most másképp ünnepeltük, mint az elmúlt években. Évtizedeken át gyásznapot jelentett az október 6 — és közel száz esztendő kellett ahhoz, hogy ránk virradjon az igazi szabadság napja, hogy ebben a felemelő érzésben és hitben áldozhassunk az aradi 13 hős emlékének. A Magyar Kommunista Párt nyíregyházi szervezete szombaton délelőtt 10 órakor a Városi Színházban rendezte meg az aradi 13 vértanú emlékünnepét. Erre az alkalomra az öreg Városi Színház falai díszbe öltöztek, nemzetiszínű drapériákkal vonták be a színpadot és nézőteret, virágcsokrokkal díszített szónoki asztal körül ott láttuk: Fazekas János polgármestert, Pálfy Ernőt, a Magyar Kommunista Párt vezetőjét, dr. Gacsályi Sándort, a Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagját és Müller Bélát, a Magyar Kommunista Párt tagját, az ünnepély főrendezőjét. A színpad hátterében fél vonult a párt dalárdája és az ünnepség szereplői. A nézőtér zsúfolásig megtelt a vármegye, a város és a többi hivatalok képviselőivel, a munkáspártok tagjaival és Nyiregvháza dolgozóival. Az ünnepi szónokok felszólalása előtt a párt dalárdája forradalmi dalokat adott elő nagy sikerrel. Az emlékünnep a Himnusszal kezdődött, majd Fazekas János polgármester emelkedett szólásra és október 6-ának jelentőségével foglalkozott. Megemlékezett azokról a szabadsághősökröl, akik minden elnyomatás ellenére küzdöttek a magyar nép jogaiért és szabadságáért. A nagy tapssal fogadott beszéd után dr. Gacsályi Sándor közel egyórás beszéde következett: — A magyar történelem egyik szomorú vonása, hogy nemzeti nagyjaink nagy többségükben tragikus hősök, akik a haza iránti kötelességüket teljesítve elbuktak a túlerővel vívott egyenlőtlen harcban. Ilyenek voltak az aradi vértanúk is. — Ma, midőn az utókor háláját és kegyeletét akarjuk leróni, kötelességünk megemlékezni azokról az eszmékről, amelyek az 1848—49-i szabadságharcnak tartalmat, vezetőinek pedig irányt és célt adtak. Ideális demokratikus társadalmi rend megvalósítása lebegett ekor irányító szellemei előtt. Egy olyan társadalomé, amely szakít az alsóbb rétegek erőszakos elnyomásán nyugvó feudális világgal; szakit a származáson, címeken, rangokon nyugvó értékeléssel, s helyébe az egyén képességeinek és végzett munkájának megbecsülésén alapuló társadalmi rendet helyezi. Nehéz harcot kellett folytatni a kialakuló új világért, mert a rendi előjogait védő reakció és a német imperializmust képviselő Habsburg-ház egymással szövetkezve mindent megtett, hogy a demokrácia eszméjén nyugvó nemzeti szabadságunkat elgáncsolja. Az egyenlőtlen harcban a cári Oroszország segítségével végül is győzött a reakció. A harcban elbuktunk, s a bosszú szörnyű volt. De a szabadság hősei nem hiába áldozták életüket a hazáért. Mint a haza iránti kötelességteljesítés eszményei ma is ott lebegnek előttünk, s megmutatják azt az utat, amelyen haladva folytathatjuk művüket. De mást is tettek. Megbecsülést szereztek a magyar névnek, s a világ közvéleménye előtt oly nagy erkölcsi tökét szereztek részünkre, hogy azt az azóta eltelt majdnem száz éves reakciónak sem sikerült teljesen megsemmisítenie. Ennek az erkölcsi tőkének a morzsáiból még nekünk, késői utódoknak is jutott. — A szabadságharc eszményeinek fényében megértjük azt a nehéz helyzetet is, amelybe jutottunk. Nekünk bűnhődnünk kellett, mert hűtlenek lettünk azokhoz az eszmékhez, amelyekért az aradi vértanuk életüket áldozták. A feudális reakció szekerét toló bűnös vezetőink egymásután két világháborúban szolgálták ki azt a német imperializmust, amely ellen legjobbjaink századokon át küzdöttek. Nagy árat kellett fizetnünk azért, hogy a szövetségesek, mindenekelőtt az orosz hadsereg győzelme folytán lehetőséget nyertünk a szabad életre, de végre mégis megnyílt az út, amelyen haladva folytathatjuk a szabadságharcosok nagy művét, s felépíthetjük a demokratikus Magyar- országot. Í Dr. Gacsályi Sándor mély tartalmú, j komoly történelmi visszapillantása után | Nagy Antónia belső átéléssel és tűzzel Petőfi: „Szabadság* című versét szavalta el nagy sikerrel. Ezután a Dalárda az Internacionálét éne- ke.te, majd nagy érdeklődés közepette Pálfy Ernő emelkedett szólásra: — Október 6-ának ünnepe kiemelkedik a poros történelmi dátumok közül és ezen a napon az elhalt hősök a szabadság eszményi ideáljaivá válnak. — A mai magyar ifjúság vájjon nem tud-e úgy lelkesedni, úgy izzani a szabadság mámorától, mint ahogy Petőfi tudott, akinek verseiből úgy kicsendül ez a szinte emésztő izzása a nép és szabadság szeretetének. — 1848—49-ben és az utána következő évszázad alatt két nemzet állt egymással szemben, a magyar nép és az örök labancok, valamint azok utódai és szolgálói. Az egyik hősiesen küzdött a szabadságért, a másik mindig árulója volt a szabadságnak saját érdekei megőrzése miatt. Ennek a népnek nem voltak világot hódító hősei, nem voltak Cézárai, nem voltak nagy hadvezérei, ennek a népnek csak vértanúi és mártírjai voltak. Hogy megmaradjon ezen a földön, hogy megvesse ezen a lábát, azért áldozott vért és köny- nyeí és áldozta fiainak legjavát. 1849. június 5-e után állandó vérengzés indult meg, amely szüntelenül folyt, hogy végül október 6-án áldozatul követelje az aradi 13 vértanúi és utána a százszámra menő honfiakat. — Két nemzet állt szemben egymással. A hazáját és népét védő magyar nemzeti függetlenség harcosai és a császári házat, a német hóditásvágyat, az osztrák monarchiát kiszolgáló belső bitangok. Ez a küzdelem folytatódott a nemzeten belül az évszázadok folyamán, a labancok leszármazottai kiszolgálták állandóan örök ellenségünket, a német gyarmatosítókat, vele szemben véreztek és áldoztak az igaz hazafiak. Úgy igyekeztek feltüntetni tevékenységüket, hegy a hazafiság álarca mögé rejtették. Zsinóros magyarkodásuk, nemzeti- színű jelszavaik jelentették a nemzeti gondolatot, szemben az igaz magyarok népükért és hazájukért való izzásával és aggódásával. — 1920. után is tele szájjal szajkózták a magyarságukat és mindent elkövettek J hogy a maguk számára sajátítsák ki a nemzetet és a hazát és ezzel szemben hontalanná tettek sok százezer magyart és kezükön pusztult el temérdek magyar élet. íme a bizonyság, hogy nem vagyunk hazafíatlanok, mert vállaljuk a nemzeti múltat, a nemzeti hagyományokat, az összes szép szomorú tragédiájával együtt. Azért, mert mi demokraták vagyunk, nem vagyunk kevésbbé jó magyarok, bizonyítja, hogy ma szerte az országban a munkásság, szocialisták és kommunisták ünnepük október 6-ának nagy mártírjait. — Az a vita, amely 1941-ben folyt le Szegfű Gyula és a munkásság között, hogy a munkásság meg fogja-e tartani a nemzeti múltat és hagyományokat, nem fogja-e keserűen elvetni azokat, mint olyat, amely őket kirekesztette — most eldőlt azzal, akkor vállaltuk és ma ünnepeljük egész tragikus múltúnkat. — 1935. után, mikor a német terjeszkedés már nyilvánvalóvá vált, a reakcióval szembeállítottuk a nemzet megmaradásának és függetlenségének gondolatát. És ebben a függetlenségi harcban “ ismét a magyarság szine-java vett részt, munkások és értelmiségiek, akik a német terjeszkedéssel szemben meg akarták őrizni népi, nemzeti önállóságunkat. Mi kommunisták, az élén jártunk ennek a függetlenségi gondolatnak, bebizonyítva akkor is. ma is igaz nemzeti érzéseinket. A kínzásokkal, a terrorral szemben is képviseltük ezt az egyetlen utat, amely a magyar népet a pusztulásból kivezeti, az új társadalmi rendszer megvalósítását. Mert csak ez az egy út van, ha nem akarunk a pusztulás útjára kerülni. Ez a nép lehetne 50 millió e hazában, ha nem tizedelt volna meg bennünket két világháború, ha nem őrölték volna fel nemzetünket a pusztító népbetegségek, ha nem menekült volna az egyke és egysébe. Értsék meg azok, akik kételkednek, akik visszavárják a régi rendszert, hogy csak ez ez egy út volt a megmaradáshoz, hogy új rendszert épitünk a magyar nép számára, mert nem az elmúlt rendszer jelentette a magyarságot. Bármilyen társadalmi rendszert építhetünk, mi mindig magyarok maradunk A szomorúemlékű fasiszta uralom egyik legbűnösebb alakja : Bár- dossy László volt miniszterelnök, akit nemrégiben az amerikai hatóságok szállítottak haza Budapestre. A háborús főbűnösök közül ő az első, akinek ügyét tárgyalni fogja a budapesti Népbíróság. A tárgyalást a Városi Színházban tartják meg október hó 29-én. A Népbírósági Tanács elnöke Dr. Nagy Károly lesz, a politikai ügyész Dr. Pfeiffer Zoltán, ügyész Dr. Horváth Zoltán. A nyíregyházi rendőrkapitányság nagy apparátussal vasárnap reggel Egri Sándor rendőrkapitány vezeté sével nagyarányú razziát tartott a Friedmann-leSepen. Százhúsz rendőr és detektív fogta körül a kijelölt területeket és átfésülték a cigánytelepet és a hozzátartozó lakrészeket. Tudomására hozom az összes polgároknak, hivataloknak, kereskedelmi és ipari vállalatoknak, hogy a szovjet katonai parancsnokság el* rendeli a következőket: 1. Minden szovjet állampolgárnak megtiltjuk, hogy magánosoknál lakjanak. 2. Valamennyi szovjet állampolgárt kötelezzük, hogy 1945. évi, nemké* JÁTÉK-KÁRTYA kapható Kovács Zoltán füszernagykereskedőnél Luther-utca 1. hagyományainkkal, múltúnkkal, szokásainkkal és nyelvünkkel. Mások nem lehetünk és mi büszkén tartozunk ehhez a néphez, amelynek rokona nincs, társa nincs, amelynek nyelvét senki sem érti és büszkén vállaljuk történelmi múltját is. „Mert ha minket is elfúj a sors zivatarja, nem lesz az Istennek több magyarja !„ Pálfy Ernő komoly elmélyülést és irodalmi értéket jelentő beszéde után percekig zúgott az elismerő taps. Szavalatok következtek, majd Krassói Lóránt gyújtó sikerű Ady verset mondott el. A Dalárda „Fel szocialisták* kezdetű indulója után Müller Béla mondott záróbeszédet, majd a kitünően sikerült, komoly irodalmi értéket jelentő ünnepség a Szózat eléneklésével ért véget. A Magyar Kommunista Párt nyíregyházi szervezete a 13 aradi vértanú emlékünnepélyének megrendezésével is bizonyságot tett arról, hogy mélyen Hazafias szellemtől áthatva ápolja történelmi hagyományainkat és mindenkor tisztelettel adózik nemzeti szabadsághőseink emlékének. Bárdossy volt miniszterelnök ügyének letárgyalása után kerül sor Imrédy Béla tárgyalására% majd elkövetkezik a háborús főbűnös, a «DunaTisza nagyhaza» elmélet őiültagyú képviselőjére, Szálasi Ferencre. A főtárgyalási napokra a Népbírőság jegyeket bocsájt ki. Bárdossy és Imrédy tárgyalása előreláthatólag 3—3 napot vesz igénybe, míg Szálasi ügyével egy hét alatt végeznek. Több kccsirakomány lopott holmi került napfényre. Városi bundák, télikabátok, finom bőráruk, ékszerek, — még ablaküvegek is nagy tételben kerültek elő. A lopott holmik ügyében a rendőri nyomozás folyamatban van. sőbb 1945. évi október hó 13-ig az orosz katonai parancsnokságnál jelentkezzenek. 3. A nyíregyházi rendőrkapitányság karöltve az orosz katonai parancsnoksággal ezen parancs végrehajtását köteles ellenőrizni. PLATOV alezredes sk., orosz katonai parancsnok. FAZEKAS JÁNOS sk., polgármester. — A Magyar Kommunista Párt nyíregyházi szervezete október 11-én, csütörtök délután 5 órakor az iparos székház nagytermében pártnapot tart. Érdeklődőket szívesen látunk. Vezetőség. Bárdossy László volt miniszterelnök a Népbíróság előtt Eredn?éoy?S razziát tartott a nyíregyházi rendőrség Az orosz katonai parancsnok és Nyíregyháza m. város polgármesterének 3. számú parancsa 1945. évi október hó 7-én
