Magyar Nép, 1945. július (2. évfolyam, 80-92. szám)

1945-07-26 / 90. szám

MAGYAR NÉP A közellátás hibáit és annak sürgős megoldását tárgyalták: meg hétfőn este a nyíregyházi Szakszervezetek összvezetőségi ülésén Hétfőn délután a Városháza nagy­termében a Szakszervezetek összve­zetőségi ülést tartottak, melyre meg­hívást "kaptak a hatóságok képvise­lői és vezetői is azért, hogy együtt közösen megtárgyalják a megoldandó fontos problémákat. Jeles László szakszervezeti titkár nyitja meg az ülést. Megállapítja az összvezetőaég határozatképességét, majd bemutatja Gombos szakszer­vezeti vármegyi titkár elvtársat, aki ismerteti a közellátás problémáit. Be­szédében megállapítja, hogy Sza­bolcsban a reakció még ma is na­gyon erős és sok oldalról sokféle mezben nyilvánul meg. A közellátás helyzetének ismertetésénél megálla- lapitja, hogyha az árak és a bérek így emelkednek tovább, abból katasztrófa lesz. Ha Nyíregyházán ma 30 P-s óra­bérek és 900 P-s hetibérek vannak, akkor ez a reakciónak a spekulációja, amellyel azt akarja elérni, hogy a magyar dalgozó osztály a gazdasági csatát elveszítse. Nyíregyházán a munkásság napi 20 dkg-os kenyér fejadagja sincs biztosítva, 1 kg. liszt 30. P, 1 kg. zsir 700. P, 1 kg. vaj 6 700 P, 1 q. fa 600. P, 1 pár cipő 3.000. P. — A Szakszervezet ma felelős az egész gazdasági élet kialakulásáért. Azért hívtuk össze az összvezetőséget, hogy a szintén meghívott hatósági képviselőkkel közösen megtárgyaljuk a megoldandó problémákat. A közellátásnak az a feladata, hogy a dolgozók részére a létminimumot bizto­sítsa, de még a mindennapi sem volt biz­tosítva. Ezért nem lehet csodálkozni azon, ha a munkás még a 30 pengős órabért is kevésnek találja, mert abból sem tudja biztosítani a maga és családja minimális szükségletét. A dolgozó osztály tisztában van azzal, hogy a mostani környezetben nem lehet számukra békebeli életnívót biztosítani, de az igenis kötelességünk, hogy a nagy erőfeszítéssel végzett újjá­építési munkájáért a legszükségesebb, neki és családjának meg legyen. A leg­könnyebb lenne a béreket felemelni, en­nek azonban nincs értelme, mert az árak már a béremelést megelőzően aránytala­nul ismét emelkednének. Élelem van, csak a dolgozók nem juthatnak hozzá. Itt ren­det kell teremteni. Nyíregyházán és kör­nyékén egy néhány malomban csak úgy őröltek gabonafélét és úgy ütöttek olajat, ha a megállapított vámon felül csirkét, vajat, tűzifát és más cikkeket vittek a malmosnak. Vágási tilalom van, de árolló alatt 150 P-ért van hús. Tudjuk, hogy az állatállomány nagyon kevés, de ha mégis vágnak, akkor miért nincs a dolgozónak. Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város lábbeli ellátásáról sem történik gondos­kodás. Ezzel szemben 2000 pengő egy pár cipőtalpalás. Beszél azután a nyersbőr speku­lációról, hogyan szállítják a nagy­mennyiségű nyersbőrt Debrecenbe. Megemlíti, hogy a nyírmadai ma­lomban mázsaszámra hever a liszt és hogy Kisvárdán leszerelték a malmok szijjazatát a cséplőgépekre, de a szeszgyáraktól nem vették el. — Mindezeken változtatni kell — foly­tatja beszédét a vármegyei titkár. A két munkáspárt és * szakszervezet elhatároz­ta, hogy ezen változtatni fog, mert nem vállalhatja azt a felelősséget, ami ezzel jár. Ml a múltban is tudtuk, hogy az ilyen spekuláció az ország katasztrófáját idézi elő és ebben az országban először élni kell, de ha kell, meg is kell érte halni. Ezután Oláh elvtárs ismerteti a varjulaposi malommal kapcsolatos dolgokat, majd Dankó András a ke­nyér és tűzifa-ellátás problémáival foglalkozik. Beszédében kiemeli, hogy Kisvárdán 7.000 ellátatlan a legna­gyobb munkaidőben napokig kenyér nélkül van és a türifahiány olyan nagyméretű, hogy sok család még az ebédjét sem tudja megfőzni. A tüzifahiány legnagyobb okát abban látja, hogy Kisvárda környé­kén 14 mezőgazdasági szeszgyár működik naponta 700 q. tűzifa fo­gyasztással. Jeles László ezután bejelenti, hogy a tarthatatlan állapotok megváltozta­tására életrehívják a Szakszervezetek Termelő és Értékesítő Szövetkezetét, melynek javaslatát Mikula elvtárs is­merteti. A szövetkezet célja az, hogy a terményt közvetlenül a termelőtől megvásárolja, azt saját malmaiban megőrölje és saját sütőüzemeiben feldolgozza, tehát a kenyér több kéz kikapcsolása nélkül kerüljön közvet lenül a fogyasztóhoz. Jeles László ezután felszántja a jelenlevőket a hozzászólásokhoz. Első hozzászóló Gombos várme­gyei titkár, aki az elhangzottakból megállapítja, hogy a közellátás nem törődik a köz ellátásával, mert ha van 6 700 P ért zsir, akkor legyen jegyre is maximális áron. Az üzletek­ben elfekszik a kiosztásra váré olaj és dohosodik. Fazekas János polgármester válasza Fazekas János polgármester felszólalá­sában cáfolja az elhangzottakat és azt mondja, hogy a közellátással mindig volt baj és lesz is baj. Véleménye szerint ezt ma jobban és lelkiismeretesebben nem lehet csinálni. Nyíregyházán mindenki mindenhez hozzájuthat (közbekiáltások: „de csak feketén 1*). Tényleg kétféle ár van: a jegyre kiadott kenyér ára és a szabad kenyér, de erre kormányrendelet jött. Nézzük Budapestet, ahol 2—300 P egy ebéd. Kenyeret Nyíregyházán csak akkor nem lehetett kapni, amikör az éhe­ző Budapestet segítettük. Reméli, hogy a munkásság nem sajnálja azt, amit akkor Budapestnek juttatott a város. Olajat a felszabadulás után mindenki annyit vehe­tett, amennyit akart, akár 2S litert is? Azóta a város már négyszer osztott ola­jat, most is tárolják és holnap már osz­tanak olajat, A piaci drágaságra vonatko­zólag megemlíti a polgármester, hogy a gazdaközönség minden módon támogatva van a hatóság részéröl, mégis kihasználja a helyzetet a legmesszebbmenően. A polgármester felszólalása után Wei­nig Lukács emelkedik szólásra, majd Un- gár Sándor válaszol a polgármesternek. Helytelennek tartja a polgármester hi­vatkozását a budapesti árakra, mert ids Szabolcsba nem kell élelmet szállítani, itt volt, és van ma is. De itt a feketepiac sokkal, de sokkal nagyobb, mint Buda­pesten. Rámutat arra, hogy a Nyírségi Hengermalom és az István-malom bőven fedezhetné a város liszt fejadagszükség­letét, a feketézőket pedig ráérne akkor kiszolgálni, amikor a fejadag már bizto­sítva van. A Nyírségi Hengermalom sza­botál. Állandóan kifogásokat hozott fel, hogy most ez a hiba, most az. Ha a liszt- kérdésről beszélünk, megmondhatjuk, hogyha tudnánk, hogy az elszállított lisz­tet Budapest dolgozói kapják, nem zúgo­lódnánk, hogy nekünk nélkülöznünk kell, de ehhez csak azok jutnak, akik feketéz- nek. Rengeteg visszaélés van a termény- kereskedők részéről is, mert a régi ter­ményt visszatartották és most a 70 —80 pengős terményt 400 P-s áron adják a közellátás céljaira. Kapás József a talpbőrre! való feketé- zésről beszél, utána dr. Nagyfalussy pénz- ügyigazgató ismertette a szeszgyárral kapcsolatos dolgokat. Megemlítette, hogy a szeszgyárak szövetkezeti alapon dol­goznak és valóban máskor ebben az idő­ben már szünetelni szokott a szeszgyár­tás. Bakonyi Lajos a Villanytelep munkásai­nak önfeláldozó munkáját méltatta és sür­gős intézkedést kér a szénellátás terén. A Villanytelep szénanyaga olyan rossz, hogy legfeljebb még 3 napig lesz világítá­sunk, ha sürgős intézkedés nem törté­nik. A reakció most a gazdasági térre összpontosította minden erejét Egri Sándor, a Szociáldemokrata Párt főtitkára beszédében kihang­súlyozza, hogy a reakció most a gazdasági térre összpontosította min­den erejét, mert látta, hogy a poli­tikai csatát elvesztette. A feketepiac ellen minden erőnkkel védekeznünk kell. Még nem olyan régen van meg a mindennapi kenyerünk és ugyan­akkor, ha végignézzük a város üz­leteinek kirakatait, megtalálhatjuk a legfinomabb fűszerféléktől kezdve a vaj, tojás, rizs, bors, cukor és füs­töltáruk legfinomabbjait is. Ezzel akarják elvenni a dolgozó munkások kedvét az újjáépítés nagy feladatá­tól, mert a munkás ezeket a drága holmikat megvásárolni nem tudja, mert a 2—300 P-s ebéd Budapesten sem a dolgozóké, hanem a feketéző ingyenélők ebédje. A feketepiac se­hol sem dühöng úgy, mint Nyíregy­házán — és ha ezen segíteni aka­runk, akkor össze kell fognunk és együtt kell működnünk. A reakció célja az, hogy az ország dolgozói: a Magyar Kommunista Párt, a Szo­ciáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt tagjai között ellentétet szítson. Felhívja a figyelmet a bajok orvoslásánál a hatóságok és mun­káspártok együttműködésének fon­tosságára. Dr. Erőss János főispán felszólalása Dr. Eröss János, mint közellátási kor­mánybiztos beszédében kidomborítja, hogy * az egész országban Nyíregyháza a legjob- i ban el átott város és hogy aránylag Nyír- . egyháza a legolcsóbb város is, mert Bu- | dapest 174 ®/#-al drágább mint Nyíregy- i háza, Gyöngyös 37 °/o-al. Pontos sta­tisztikai adatokkal igazolja, hogy mennyi terményt kell jóvátételként beszolgáltatni, hogy mennyi állatállomány pusztult el és tévednek azok, akik azt hiszik, hogy az új termés után közellátásunk zavartala­nabb lesz, mert a bevetett területekből elsősorban a következő gazdasági év vető­magszükségletét kell fedezni, továbbá, hogy Szabolcsvármegyé 19 községgel lett kisebb és hogy 670.000 q terményt kell jóvátételre fordítani. A főispán beszéde további Sőfán kije­lenti, — nagyon meglepte Őt, hogy hallotta a feketéző szekerek és teherautók százait emlegetni, melyek Szabolcsból ki­csempészik az élelmet, mert 5 adotf ugyan kiszállítási igazolványokat, de azok textil vagy mezőgazdasági gépek ellenér­tékeként lettek kiadva minden egyes eset­ben. A lábbeli ellátásra vonatkozólag el­mondja, hogy van néhány gyüjtőtelep, amely nyersbőrt gyűjt, de hogy azokat a bőröket a gyüjtőtelepekről elcsempészték volna, arról neai tud. Ellenben kész min­den bőrkereskedőt internálni még az ár­tatlanokat is, amíg ebben az ügyben ki­vizsgálást tart. Igyekezzenek a szakszer­vezetek és létesítsenek egy timártelepet Szabolcsban és akkor ő minden nyersbőrt oda fog utalni. A kisvárdai malomra vonatkozólag a főispán kijelenti, hogy az a maga felelős­ségére szembehelyezkedett a hivatalos rendelkezéssel és duplájára emelte a vá­mot. Ezt a malom üzemi bizottsága cse­lekedte, aminek az lett a következménye, hogy a környékbeli malmok is követték példáját. ■gyetlenegy malomban bizo­nyították be, hogy a malmos korrupt volt és a következő napon a malmot már át is ad­tam a szövetkezetnek. A szeszgyárakra vonatkozólag a főispán megemlíti, hogy mérhetetlen kár érte volna a vármegyét, ha nem működtek volna a szeszgyárak, mert ebben az esetben 16.000 waggon burgonya pusztult volna el. A szeszfronton azonban mo3t már tel­jes az anarchia, mindenhol főzik a szeszt kukoricából és rozsból is. A tejkérdéssel kapcsolatban kihang­súlyozza, hogy senki olyan áldozatot nem hozott a mostani időben, mint a kisgaz­dák, akik 48 filléres áron szolgáltatták be hosszú ideig a tejet, holott állatállo­oldal máayuknak csak kis töredéke maradt Heg Beszéde végén bejelenti, hogy a kor­rupció elleni intézkedésekhez konkrétu­mokat kér és akkor azonnal intézkedik. Sajben András rendőrfőkapitány A vármegyei rendőrfőkapitány vé­leménye szerint a feketézés sehol nem öltött olyan méreteket, mint Szabolcsban, azonban a rendőrség tehetetlen volt az autókkal közle­kedő feketézőkkel szemben, mert olyan igazolványokkal rendelkeztek, hogy nem lehetett eljárást indítani ellenük. Szerinte jutna élelmiszer bőven a közellátásnak is, ha nem volnának jó protektorai és kijárói a feketézőknek. A gazdasági élet vámszedői azok, akik csak sétálnak, látjuk őket városunkban is. A szabadkereskedelemről szólva Sajben megállapítja, hogy megsza­bott árak ugyan nincsenek, de mint ahogy Budapest és Szeged is meg­oldotta a feketepiac problémáját, úgy meg tudja oldani Nyíregyháza is és kényszermunkára viszik az élősdieket. Beszéde során megemlíti, hogy a teherautók és szekerek szá­zai vitték az élelmet mesaze vidé­kekre és a rendőrség tehetetlen volt. A reakciónak ez a mesterkedése azonban meg fog szűnni, gondunk lesz rá, hogy hetek alatt megszűn­jön a feketézés Nyíregyházán. Ami a szesz körül van — mendja be­széde további részében Sajben András — az már nem is normális. Vannak egyes urak Nyíregyházán, akik a szeszen annyit kerestek, hogy néhány hónap alatt bérházakat TÄ- | sárőltak. \ Palty jErnö felszólalása — A következő felszólaló Pálfy Ernő, a Magyar Kommunista Párt titkára volt Felszólalásában megállapítja, hogy közel- ; látás nálunk nincs. Ennek a városnak 35.000 lakosa ellátatlan. Kösellátásró! csak akkor ba­szélhetünk, ha a köz tényleg el van látva. Ha a város külső perifériáira kiníégyflnkz láthatjuk, hogy cionttáaszott asszonyok és gyermekek levesüket a napon melegí­tik, ugyanakkor, amikor mi az újjáépíté­sért munkára és harcra szólítjuk fel őket. Ha nemzetünket a további enerválástól és pusztulástól fttsg akarjuk menteni, fel kell emelni szavunkat az ellen, hogy szeszt főzzenek, naponta csak egy község környékén 700 q tűzifával és ugyanakkor kenyérsütéshez ne legyen fa. Már nem is tojröl és cukorról álmodik a gyermek, bánom csak egy kis olajról, agy kis levesről. Igaza van Egri elvtársnak, hogy csak né| hány hét óta van kenyér ebben a város­ban, nemrégen még hosszú sorokat láí-' tunk s péküzemek előtt. Ha nem volna mód rá, ffogy ez máskép is lehet, akkor volna értelme, hogy türelemre és önmeg­tagadásra biztassuk a munkásokat, de ugyanakkor a Végtelen kapzsiságot látjuk és igy nem indokolt, hogy továbbra is tűrjünk. Elhangzott és igaz, hogy 1 kg. hulló almát sem tudunk vásárolni, mert az is megfizethetetlen A tisztviselőkről ne is beszéljünk, akik valóságos rab­szolga helyzetben vannak. Nem jelent ma ebben az országban kormányellenes állás­pontot az, amikor a munkásságnak — az összes nehézségeket és körülményeket fi- gyelembevéve — a betévő falatját akarjuk biztosítani, ezzel tulajdonképpen csak minden egyes állampolgár részére kijáró jogokat biztosítunk. Itt a munkásság tanú­jelét adta az ország iránti hűségének és kitartásának, amikor a villanytelepi mun­kások hónapokon keresztül ingyen dol­goztak, akkor, amikor a vasúti munkások úgyszólván tíz körmükkel, szerszámok nélkül állították helyre a vasutat. A me­gyében rablógazdálkodás folyik emberrel, anyaggal és minden egyéb berendezéssel. Ezt a munkásságnak meg kell akadályoznia. Nem tudjuk, hogy jogosak-e vagy sem a kiadott szállítási engedélyek, de azt tudjuk, hogy erőnket, az egész szervezett munkásság erejét összetesszük és kiala­kítunk egy alkalmas szervezetet, amelyre támaszkodhatunk. Kifejlesztjük ezeket a Szervezeteinket és igy biztosítjuk az át­menetet az egészségesebb gazdasági for- ‘ mák felé. 19hó. július 26.

Next

/
Oldalképek
Tartalom