Magyar Nép, 1945. július (2. évfolyam, 80-92. szám)
1945-07-26 / 90. szám
MAGYAR NÉP A közellátás hibáit és annak sürgős megoldását tárgyalták: meg hétfőn este a nyíregyházi Szakszervezetek összvezetőségi ülésén Hétfőn délután a Városháza nagytermében a Szakszervezetek összvezetőségi ülést tartottak, melyre meghívást "kaptak a hatóságok képviselői és vezetői is azért, hogy együtt közösen megtárgyalják a megoldandó fontos problémákat. Jeles László szakszervezeti titkár nyitja meg az ülést. Megállapítja az összvezetőaég határozatképességét, majd bemutatja Gombos szakszervezeti vármegyi titkár elvtársat, aki ismerteti a közellátás problémáit. Beszédében megállapítja, hogy Szabolcsban a reakció még ma is nagyon erős és sok oldalról sokféle mezben nyilvánul meg. A közellátás helyzetének ismertetésénél megálla- lapitja, hogyha az árak és a bérek így emelkednek tovább, abból katasztrófa lesz. Ha Nyíregyházán ma 30 P-s órabérek és 900 P-s hetibérek vannak, akkor ez a reakciónak a spekulációja, amellyel azt akarja elérni, hogy a magyar dalgozó osztály a gazdasági csatát elveszítse. Nyíregyházán a munkásság napi 20 dkg-os kenyér fejadagja sincs biztosítva, 1 kg. liszt 30. P, 1 kg. zsir 700. P, 1 kg. vaj 6 700 P, 1 q. fa 600. P, 1 pár cipő 3.000. P. — A Szakszervezet ma felelős az egész gazdasági élet kialakulásáért. Azért hívtuk össze az összvezetőséget, hogy a szintén meghívott hatósági képviselőkkel közösen megtárgyaljuk a megoldandó problémákat. A közellátásnak az a feladata, hogy a dolgozók részére a létminimumot biztosítsa, de még a mindennapi sem volt biztosítva. Ezért nem lehet csodálkozni azon, ha a munkás még a 30 pengős órabért is kevésnek találja, mert abból sem tudja biztosítani a maga és családja minimális szükségletét. A dolgozó osztály tisztában van azzal, hogy a mostani környezetben nem lehet számukra békebeli életnívót biztosítani, de az igenis kötelességünk, hogy a nagy erőfeszítéssel végzett újjáépítési munkájáért a legszükségesebb, neki és családjának meg legyen. A legkönnyebb lenne a béreket felemelni, ennek azonban nincs értelme, mert az árak már a béremelést megelőzően aránytalanul ismét emelkednének. Élelem van, csak a dolgozók nem juthatnak hozzá. Itt rendet kell teremteni. Nyíregyházán és környékén egy néhány malomban csak úgy őröltek gabonafélét és úgy ütöttek olajat, ha a megállapított vámon felül csirkét, vajat, tűzifát és más cikkeket vittek a malmosnak. Vágási tilalom van, de árolló alatt 150 P-ért van hús. Tudjuk, hogy az állatállomány nagyon kevés, de ha mégis vágnak, akkor miért nincs a dolgozónak. Szabolcsvármegye és Nyíregyháza város lábbeli ellátásáról sem történik gondoskodás. Ezzel szemben 2000 pengő egy pár cipőtalpalás. Beszél azután a nyersbőr spekulációról, hogyan szállítják a nagymennyiségű nyersbőrt Debrecenbe. Megemlíti, hogy a nyírmadai malomban mázsaszámra hever a liszt és hogy Kisvárdán leszerelték a malmok szijjazatát a cséplőgépekre, de a szeszgyáraktól nem vették el. — Mindezeken változtatni kell — folytatja beszédét a vármegyei titkár. A két munkáspárt és * szakszervezet elhatározta, hogy ezen változtatni fog, mert nem vállalhatja azt a felelősséget, ami ezzel jár. Ml a múltban is tudtuk, hogy az ilyen spekuláció az ország katasztrófáját idézi elő és ebben az országban először élni kell, de ha kell, meg is kell érte halni. Ezután Oláh elvtárs ismerteti a varjulaposi malommal kapcsolatos dolgokat, majd Dankó András a kenyér és tűzifa-ellátás problémáival foglalkozik. Beszédében kiemeli, hogy Kisvárdán 7.000 ellátatlan a legnagyobb munkaidőben napokig kenyér nélkül van és a türifahiány olyan nagyméretű, hogy sok család még az ebédjét sem tudja megfőzni. A tüzifahiány legnagyobb okát abban látja, hogy Kisvárda környékén 14 mezőgazdasági szeszgyár működik naponta 700 q. tűzifa fogyasztással. Jeles László ezután bejelenti, hogy a tarthatatlan állapotok megváltoztatására életrehívják a Szakszervezetek Termelő és Értékesítő Szövetkezetét, melynek javaslatát Mikula elvtárs ismerteti. A szövetkezet célja az, hogy a terményt közvetlenül a termelőtől megvásárolja, azt saját malmaiban megőrölje és saját sütőüzemeiben feldolgozza, tehát a kenyér több kéz kikapcsolása nélkül kerüljön közvet lenül a fogyasztóhoz. Jeles László ezután felszántja a jelenlevőket a hozzászólásokhoz. Első hozzászóló Gombos vármegyei titkár, aki az elhangzottakból megállapítja, hogy a közellátás nem törődik a köz ellátásával, mert ha van 6 700 P ért zsir, akkor legyen jegyre is maximális áron. Az üzletekben elfekszik a kiosztásra váré olaj és dohosodik. Fazekas János polgármester válasza Fazekas János polgármester felszólalásában cáfolja az elhangzottakat és azt mondja, hogy a közellátással mindig volt baj és lesz is baj. Véleménye szerint ezt ma jobban és lelkiismeretesebben nem lehet csinálni. Nyíregyházán mindenki mindenhez hozzájuthat (közbekiáltások: „de csak feketén 1*). Tényleg kétféle ár van: a jegyre kiadott kenyér ára és a szabad kenyér, de erre kormányrendelet jött. Nézzük Budapestet, ahol 2—300 P egy ebéd. Kenyeret Nyíregyházán csak akkor nem lehetett kapni, amikör az éhező Budapestet segítettük. Reméli, hogy a munkásság nem sajnálja azt, amit akkor Budapestnek juttatott a város. Olajat a felszabadulás után mindenki annyit vehetett, amennyit akart, akár 2S litert is? Azóta a város már négyszer osztott olajat, most is tárolják és holnap már osztanak olajat, A piaci drágaságra vonatkozólag megemlíti a polgármester, hogy a gazdaközönség minden módon támogatva van a hatóság részéröl, mégis kihasználja a helyzetet a legmesszebbmenően. A polgármester felszólalása után Weinig Lukács emelkedik szólásra, majd Un- gár Sándor válaszol a polgármesternek. Helytelennek tartja a polgármester hivatkozását a budapesti árakra, mert ids Szabolcsba nem kell élelmet szállítani, itt volt, és van ma is. De itt a feketepiac sokkal, de sokkal nagyobb, mint Budapesten. Rámutat arra, hogy a Nyírségi Hengermalom és az István-malom bőven fedezhetné a város liszt fejadagszükségletét, a feketézőket pedig ráérne akkor kiszolgálni, amikor a fejadag már biztosítva van. A Nyírségi Hengermalom szabotál. Állandóan kifogásokat hozott fel, hogy most ez a hiba, most az. Ha a liszt- kérdésről beszélünk, megmondhatjuk, hogyha tudnánk, hogy az elszállított lisztet Budapest dolgozói kapják, nem zúgolódnánk, hogy nekünk nélkülöznünk kell, de ehhez csak azok jutnak, akik feketéz- nek. Rengeteg visszaélés van a termény- kereskedők részéről is, mert a régi terményt visszatartották és most a 70 —80 pengős terményt 400 P-s áron adják a közellátás céljaira. Kapás József a talpbőrre! való feketé- zésről beszél, utána dr. Nagyfalussy pénz- ügyigazgató ismertette a szeszgyárral kapcsolatos dolgokat. Megemlítette, hogy a szeszgyárak szövetkezeti alapon dolgoznak és valóban máskor ebben az időben már szünetelni szokott a szeszgyártás. Bakonyi Lajos a Villanytelep munkásainak önfeláldozó munkáját méltatta és sürgős intézkedést kér a szénellátás terén. A Villanytelep szénanyaga olyan rossz, hogy legfeljebb még 3 napig lesz világításunk, ha sürgős intézkedés nem történik. A reakció most a gazdasági térre összpontosította minden erejét Egri Sándor, a Szociáldemokrata Párt főtitkára beszédében kihangsúlyozza, hogy a reakció most a gazdasági térre összpontosította minden erejét, mert látta, hogy a politikai csatát elvesztette. A feketepiac ellen minden erőnkkel védekeznünk kell. Még nem olyan régen van meg a mindennapi kenyerünk és ugyanakkor, ha végignézzük a város üzleteinek kirakatait, megtalálhatjuk a legfinomabb fűszerféléktől kezdve a vaj, tojás, rizs, bors, cukor és füstöltáruk legfinomabbjait is. Ezzel akarják elvenni a dolgozó munkások kedvét az újjáépítés nagy feladatától, mert a munkás ezeket a drága holmikat megvásárolni nem tudja, mert a 2—300 P-s ebéd Budapesten sem a dolgozóké, hanem a feketéző ingyenélők ebédje. A feketepiac sehol sem dühöng úgy, mint Nyíregyházán — és ha ezen segíteni akarunk, akkor össze kell fognunk és együtt kell működnünk. A reakció célja az, hogy az ország dolgozói: a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt tagjai között ellentétet szítson. Felhívja a figyelmet a bajok orvoslásánál a hatóságok és munkáspártok együttműködésének fontosságára. Dr. Erőss János főispán felszólalása Dr. Eröss János, mint közellátási kormánybiztos beszédében kidomborítja, hogy * az egész országban Nyíregyháza a legjob- i ban el átott város és hogy aránylag Nyír- . egyháza a legolcsóbb város is, mert Bu- | dapest 174 ®/#-al drágább mint Nyíregy- i háza, Gyöngyös 37 °/o-al. Pontos statisztikai adatokkal igazolja, hogy mennyi terményt kell jóvátételként beszolgáltatni, hogy mennyi állatállomány pusztult el és tévednek azok, akik azt hiszik, hogy az új termés után közellátásunk zavartalanabb lesz, mert a bevetett területekből elsősorban a következő gazdasági év vetőmagszükségletét kell fedezni, továbbá, hogy Szabolcsvármegyé 19 községgel lett kisebb és hogy 670.000 q terményt kell jóvátételre fordítani. A főispán beszéde további Sőfán kijelenti, — nagyon meglepte Őt, hogy hallotta a feketéző szekerek és teherautók százait emlegetni, melyek Szabolcsból kicsempészik az élelmet, mert 5 adotf ugyan kiszállítási igazolványokat, de azok textil vagy mezőgazdasági gépek ellenértékeként lettek kiadva minden egyes esetben. A lábbeli ellátásra vonatkozólag elmondja, hogy van néhány gyüjtőtelep, amely nyersbőrt gyűjt, de hogy azokat a bőröket a gyüjtőtelepekről elcsempészték volna, arról neai tud. Ellenben kész minden bőrkereskedőt internálni még az ártatlanokat is, amíg ebben az ügyben kivizsgálást tart. Igyekezzenek a szakszervezetek és létesítsenek egy timártelepet Szabolcsban és akkor ő minden nyersbőrt oda fog utalni. A kisvárdai malomra vonatkozólag a főispán kijelenti, hogy az a maga felelősségére szembehelyezkedett a hivatalos rendelkezéssel és duplájára emelte a vámot. Ezt a malom üzemi bizottsága cselekedte, aminek az lett a következménye, hogy a környékbeli malmok is követték példáját. ■gyetlenegy malomban bizonyították be, hogy a malmos korrupt volt és a következő napon a malmot már át is adtam a szövetkezetnek. A szeszgyárakra vonatkozólag a főispán megemlíti, hogy mérhetetlen kár érte volna a vármegyét, ha nem működtek volna a szeszgyárak, mert ebben az esetben 16.000 waggon burgonya pusztult volna el. A szeszfronton azonban mo3t már teljes az anarchia, mindenhol főzik a szeszt kukoricából és rozsból is. A tejkérdéssel kapcsolatban kihangsúlyozza, hogy senki olyan áldozatot nem hozott a mostani időben, mint a kisgazdák, akik 48 filléres áron szolgáltatták be hosszú ideig a tejet, holott állatállooldal máayuknak csak kis töredéke maradt Heg Beszéde végén bejelenti, hogy a korrupció elleni intézkedésekhez konkrétumokat kér és akkor azonnal intézkedik. Sajben András rendőrfőkapitány A vármegyei rendőrfőkapitány véleménye szerint a feketézés sehol nem öltött olyan méreteket, mint Szabolcsban, azonban a rendőrség tehetetlen volt az autókkal közlekedő feketézőkkel szemben, mert olyan igazolványokkal rendelkeztek, hogy nem lehetett eljárást indítani ellenük. Szerinte jutna élelmiszer bőven a közellátásnak is, ha nem volnának jó protektorai és kijárói a feketézőknek. A gazdasági élet vámszedői azok, akik csak sétálnak, látjuk őket városunkban is. A szabadkereskedelemről szólva Sajben megállapítja, hogy megszabott árak ugyan nincsenek, de mint ahogy Budapest és Szeged is megoldotta a feketepiac problémáját, úgy meg tudja oldani Nyíregyháza is és kényszermunkára viszik az élősdieket. Beszéde során megemlíti, hogy a teherautók és szekerek százai vitték az élelmet mesaze vidékekre és a rendőrség tehetetlen volt. A reakciónak ez a mesterkedése azonban meg fog szűnni, gondunk lesz rá, hogy hetek alatt megszűnjön a feketézés Nyíregyházán. Ami a szesz körül van — mendja beszéde további részében Sajben András — az már nem is normális. Vannak egyes urak Nyíregyházán, akik a szeszen annyit kerestek, hogy néhány hónap alatt bérházakat TÄ- | sárőltak. \ Palty jErnö felszólalása — A következő felszólaló Pálfy Ernő, a Magyar Kommunista Párt titkára volt Felszólalásában megállapítja, hogy közel- ; látás nálunk nincs. Ennek a városnak 35.000 lakosa ellátatlan. Kösellátásró! csak akkor baszélhetünk, ha a köz tényleg el van látva. Ha a város külső perifériáira kiníégyflnkz láthatjuk, hogy cionttáaszott asszonyok és gyermekek levesüket a napon melegítik, ugyanakkor, amikor mi az újjáépítésért munkára és harcra szólítjuk fel őket. Ha nemzetünket a további enerválástól és pusztulástól fttsg akarjuk menteni, fel kell emelni szavunkat az ellen, hogy szeszt főzzenek, naponta csak egy község környékén 700 q tűzifával és ugyanakkor kenyérsütéshez ne legyen fa. Már nem is tojröl és cukorról álmodik a gyermek, bánom csak egy kis olajról, agy kis levesről. Igaza van Egri elvtársnak, hogy csak né| hány hét óta van kenyér ebben a városban, nemrégen még hosszú sorokat láí-' tunk s péküzemek előtt. Ha nem volna mód rá, ffogy ez máskép is lehet, akkor volna értelme, hogy türelemre és önmegtagadásra biztassuk a munkásokat, de ugyanakkor a Végtelen kapzsiságot látjuk és igy nem indokolt, hogy továbbra is tűrjünk. Elhangzott és igaz, hogy 1 kg. hulló almát sem tudunk vásárolni, mert az is megfizethetetlen A tisztviselőkről ne is beszéljünk, akik valóságos rabszolga helyzetben vannak. Nem jelent ma ebben az országban kormányellenes álláspontot az, amikor a munkásságnak — az összes nehézségeket és körülményeket fi- gyelembevéve — a betévő falatját akarjuk biztosítani, ezzel tulajdonképpen csak minden egyes állampolgár részére kijáró jogokat biztosítunk. Itt a munkásság tanújelét adta az ország iránti hűségének és kitartásának, amikor a villanytelepi munkások hónapokon keresztül ingyen dolgoztak, akkor, amikor a vasúti munkások úgyszólván tíz körmükkel, szerszámok nélkül állították helyre a vasutat. A megyében rablógazdálkodás folyik emberrel, anyaggal és minden egyéb berendezéssel. Ezt a munkásságnak meg kell akadályoznia. Nem tudjuk, hogy jogosak-e vagy sem a kiadott szállítási engedélyek, de azt tudjuk, hogy erőnket, az egész szervezett munkásság erejét összetesszük és kialakítunk egy alkalmas szervezetet, amelyre támaszkodhatunk. Kifejlesztjük ezeket a Szervezeteinket és igy biztosítjuk az átmenetet az egészségesebb gazdasági for- ‘ mák felé. 19hó. július 26.
