Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-04-01 / 2. szám
jelentősége nem csökkent ugyan ekkor sem, de jellege teljesen megváltozott. A gazdag és műveit nyugati város keleti bazárvárossá és török kereskedővárossá lett. Gazdagságáról tanúskodnak a ma is meglévő török emlékei, köztük Kaszim pasa dzsámija, a mai belvárosi templom és Hasszán pasa dzsámija a ma is ép minarettel, amely az egyik egyetemi klinika (ma megyei kórház) kápolnája. Egyébként a török megszállás alatt Pécsett bét dzsámi (nagyobb templom) és tíz mecset volt, azonkívül bat derviskolostor és több rituális fürdő. A templomok mellett iskolák voltak, köztük öt felsőbb iskola (medresze) s főiskolának használták a régi magyar egyetem épületét is, amelynek a leírás szerint hetven szobája volt. A török megszállás megszűntével a város magyar lakosságából a korabeli feljegyzések szerint csak 80 család maradt meg, ezeknek a leszármazottai a város őslakossága, pécsi tájszólás szerint tüke , azaz tőke vagy gyökér-magyarság. A várost ellepte az osztrák katonaság és a német bevándorlók, de a magyar lakosság is lassan visszatért és szaporodott. A város püspökei szorgalmazták a középkori egyetem visszaállítását, a teljes anyagi segítséget is felajánlották hozzá, de a szép tervek és a sok jó szándék sorra meghiúsult a Habsburgok ellenállásán. A Gondviselés azonban Pécs segítségére sietett: felfedezték a Mecsek egyik kincsét, a feketeszéntelepeket, a város jövendő gazdagságának és fejlődésének alapját: ebhez jöttek később a további ásvány-kincsek: a vasérc különböző fajtái (hmonit, ferrosiderit, hematit, magnetit), a baranyai márvány, tűzkő, alabástrom, kaolin és rézérc (m^lacbiO- Pécs bányászatának legfiatalabb, szinte felbecsülhetetlen jelentőségű ága, az uránérc-bányászat, melynek lelőhelye körül, közvetlen Pécs nyugati szélén egészen új és modern város épült: U:mecsekalja, amelyet a pécsiek csak Uránvárosnak becéznek. A szénvagyon kifejlesztette a város iparát, sorra épültek a gyárak, amelyek modernizálva és kibővítve ma is dolgoznak. A háború után új gyárak is létesültek, amelyek addig nem tudtak gyökeret verni Pécsett: gépgyár, házelemgyár, cementgyár, porcelángyár és nem utolsó sorban hőerőművek, melyek a bányák kisebb kalóriájú, elszállításra nem kifizetődő szénmennyiségét használják fel. A város ’■égi nagyhírű üzemei modernizálva új feladatokat kaptak: így a Zsolnay majolikagyár, a Hamerli kesztyűgyár, a Littke pezsgőgyár, a Pannonia sörgyár, a Hirdy kendergyár, az Agrária keményítőgyár, a dohánygyár, bútorgyár és a kenyérgyár. Egyedül az Angster-féle orgonagyár szűnt meg, mint idejét múlt és felhagyott iparág. A bányászat és ipar nagyarányú fellendülése kifejlesztette a város kereskedelmét és annak segédeszközét a közlekedést. A vasúti és közúti közlekedés régebbi hiányosságait most javítgatják. A budapesti fővonal természetes útiránya Budapest- E)unaföldvár-Paks-Szekszárd-Pécs lett volna, de kerülővel, Dombóváron át vezették. Ezért most egy húsz kilométeres szakaszt a Mecsekben teljesen átépítettek, új nyomvonalon vezetve s Abaligetnél új, 670 méter hosszú alagutat építettek. A vonal kétvágányúsítása és villamosítása a közel jövő tervei közt szerepel. így Pécsnek a fővárossal való közlekedése kifogástalannak mondható és a modern Mecsek-Expressz 3 órás (megállás nélküli) menetidejével az ország legjobb vonatjai közé tartozik. Jó az összeköttetés Nagykanizsa-SzombatHy, valamint Kaposvár-Fonyód-Keszthely irányokban is. Annál több kívánnivalót hagy hátra a közvetlen környékkel: Bajával és Szekszárddal való vasúti összeköttetés, nem is beszélve Szegedről, amely /— bár légvonalban alig 150 kilométerre van Pécstől —i csak mellékvonakon és kerülővel érhető el 5-6 órás bumlizással. Ezen egyedül az segítene, ha a jugoszláv vasútakkal megegyezve, a régi útirányon, Szabadkán át vezetnék a közvetlen gyorsvonatokat, amint arra már van példa osztrák (Sopron) és csehszlovák (Ipol yság) viszonyla’ban. A két háború közt, bár csak szükségmegoldásként (az újvidéki híd le volt bombázva) a Bécs-Belgrád közti nemzetközi vonatok Sopron-Szombatheív- Nagykanizsa-Pécs-Eszék útirányon át közlekedtek. Egy Bécs-Belgrád közti gvorsvonat a helyi kihasználáson kívül belekapcsolná Pécset a nemzetközi forgalomba, mert nagyon sok turistája van máris a szomszédos jugoszláv területekről. * * * E sorok írója a közelmúltban hosszabb időt töltött Pécsett és személyesen is alkalma volt megismerkedni a város lüktető életével, a fejlődéssel, a jövő tervekkel és nem utolsó sorban a városukat szerető polgárok egészséges lokálpátriotizmusávah Mint pedagógust azonban elsősorban még's csak a város kulturális élete, a tudományos fejlődés és az oktatás-iskolaügy mai helyzete és jövendő fejődése érdekelte. Ezért is foglalkoztunk, ha csak vázlatosan is, a város történetével, ipari-kereskedelmi fejlődésével, amelyek közelről befolyásolok a városnak a jövőben kialakítandó kulturális élelét és annak eszközeit, a különböző fokú iskolákat. 17
