Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)
1973-01-01 / 1. szám
kún kapitányság, IV. Béla király kún telepítése. A négy vármegye az Árpádok, az Anjouk alatt ugyanúgy Mátyás király uralkodása idején sűrűn lakott vidék volt. Magyar volt mind a négy vármegye, hiszen a kúnok is hamarosan teliesen magyarokká váltak. A tatárjárás sem tudta kiirtani a népet, utána ismét szaporodtak, gyarapodtak. Sok város, sok népes község állt a török időkig a megyékben mindenütt. Buda eleste után megpecsételődött a magyarság sorsa és bár néhány város megnagyobbodott, mint Nagykőrös, Kecskemét, a falvak százai tűntek el. A török kiűzése után Buda környékére németeket, szlovákokat, a Duna mentén dél felé is németeket telepítettek. A kún vidékek önmagukat növelték ismét népessé, de a kiskúnságba is jutott szlovák település, ami sziget maradt és magyarrá vált. A rácok-szerbek sűrű raiokban húzódtak északra, berült belőlük a Szent-Endre-szigetre is. A föld általában termékeny, a városok körül sok a kertgazdaság, gyümölcsös. Az állattenyésztés virágzó, a mezőgazdasági ipar és Budanest s néhány város gyáripara sokezer munkásnak ad kenyeret. A Pestkörnyékre települt svábok főképpen kertészkedéssel foglalkoztak, míg a szlovákok a főváros építkezéseinél dolgoztak napszámosként, majd Budapesten egy időben szinte kisajátította magának a házmesterséget a pestkörnyéki szlovákság. A mai hatalmas vármegye véglegesen 1867-ben alakult meg, de az összeolvadási folyamat sokkal korábban kezdődött. Pibs megye már 1492-ben egyesült Pest megyével. Solt megvét Miksa király csatolta Pest medvéhez, de ez csak papírrendelkezés volt. mert Buda és a megye nyakán már a török ült, a megyeszékhely is messze északon, Nógrádban voTt. Füleken. Azután ezt is elfoglalta a török. A török kiűzése után romiaiból éledt újiá e vármegye. A kiskún kapitányság kún kiváltságok megszűnése után feloszlott, és a terület mint negyedik oWadt be Pest vármegyébe. Sétánkat a vármegyében északon kezdjük meg, a Duna-partra szorult sík szegélyen épült Váccal. Az ősi település nem fejlődhetett nagy várossá, akadálya volt a keskenv gazdasági élettér. Előtte a Duna. mögötte a Cserhát hegyséf*. Vácon Szent István alapított püspökséget és ekkor egy szép templom épült, ameh nek csak ronüai maradtak meg, bár Anjou királyainknak és Mátvásnak is kedvelt városa volt Vác. A XVIII. században épült kéttornyú székesegyház szentélve előtt a faragott ballusztrád Mátyás király idejéből való. A Vácon átfutó főúton pompás diadalív fogadfényes győzelmet arattak. Ebben az ütközetben lőttek ki a híres Földváry kapitány alól három lovat is. Vácon siketnéma intézet van és mindenki hallotta hírét a fegyháznak, mely komor falával a Dunára néz. 1945-ben és azóta sok ártatlan magyar tragédiája játszódott le ott. Vácon fut át az Érsekújvár»—Pozsony-i, az Ipolyvölgy, s a Vág völgyébe elágazó vasútvonal. A Budapest—Bécs-i hajóiárat személyhajói kikötnek a város tövében, egyébként a húszezer lakosú város csendes életet él. Vácot elhagyva, a vasútvonal Budapest előtt Alagot éri, ahol híres lóversenyek folynak. Mielőtt eltávolodnánk a Dunától, meglátogatjuk a váci kanyarnál kezdődő és egészen Budapest széléig érő Szent Endre-szigetet. Területe 56 négyzetkilométer, hossza 30 kilométer. Futóhomokos, terméketlen földfoltjaitól eltekintve termékeny talajú sziget. Agyagos, kavicsréteges talaja miatt telepedtek ide a főváros vízkútjai. Kitűnő ívózíwel látják el a szigetről Budapestet. Négy községe. Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor és Tótfal u. Szentendre a Duna jobbpartján épült. Efangulatos városka, mely a hegyek lábánál épült. Régi stílusú középületei, kertes kis házai, zegzúgos utcái, kis terei födött a török uralom elől hazánkba menekült és később is beszivárgó rácok szép temploma áll egy dombon, művészi ikonosztázzal. Szentendrén papírgvár és több kisebb nagyobb ipari üzem dolgozik. Fe renczy Károly neves művészünk élt a városban, majd a róla elnevezett festőiskolában sok jelességünk fordult mer* és több művész dolgozik ma is a telep műtermeiben. A Dunáfól kelet felé tartva érünk Gödöllőre. Grassalkovich herceg építette a szép gödöllői kastélyt, amely azután a királyi család birtoka lett. A magyar nemzet gavallérosan rendezte be Erzsébet királyné tiszteletére. A gödöllői koronauradalja az u*nst. Nem hősi diadalok emléke. 1764-ben Mária Terézia tiszteletére építtette Migazzy, a bőkezű váci püspök. Lehetne ugyan hadi diadalív is, mert a szabadságharcos honvédek a város területén a k:s hídnál véres csatát vívtak a császáriakkal és mi bútokon ma mezőgazdasági főiskola működik Gödöllőn volt Görgey főhadiszállása, ahol Buda visszavételének tervét dolgozta ki. A fővezérséggel akkor tábori nyomda is mozgott, ahol a szükséges — elsősorban lelkesítő — nyomtatványokat készítették. A nyomdavezető emlékiratában megörökítette azt, hogy a szép kastélyban nem tudták hova állítsák a nehézkes nyomógép-monstrumot, amit 52
