Kárpát, 1973 (9. évfolyam, 1-2. szám)

1973-04-01 / 2. szám

társzekeret töltetett meg és azokat elindította Párizs felé. Nagy földet kellett átszekerezni Párizs városáig. Királyi fullajtárok nyargaltak előre, kértek és kap­tak átvonulási engedélyt fejedelmektől, hercegektől, nemes és rablólovag váruraktól, de ki is mert volna ujjat húzni a hatalmas magyar királlyal? Béla király kedves papja, a külföldre járt, bizo­nyára harcban is jeles kalocsai érsek úr kapta a megbízatást, hogy vezesse, parancsnokolja a sze­keres menetet, melyet válogatott királyi lovasvitézek és előkelő urak is kísértek. Csikorgó tél fogadta őket francia földön, Párizs mindig már kora délu­tán lezáratta kapuit, mert a farkascsordák üvöltöz­tek a város falai tövén, mesélik ezt és a továbbiakat a francia egykorú krónikák. Estébe hajlott az idő, mikor az érsek úr a szállít mánnyal Párizs falai alá ért. Öt magát beinvitálták a kisérő urakkal együtt fütött szállásra, de a sze­kereknek, vitézeknek a falakon kívül kellett ma­­radniok. Letáboroztak hát Párizs Lókapú nevezetű kapuja előtt. Máglyákat raktak, de az érsek urat ez nem nyugtatta meg. Nehogy a farkasok elől meg­szökjék az éjtszakában a kíséret, tűzrakókat, őröket szabadon hagyva, a kocsisokat az óvatos érsek úr királyi társzekerekhez Iáncoltatta, hogy csorba ne essék a becsületben . . . Reggel azután nagy pará­déval vonult be a magyar szekérhad a temérdek kinccsel az ámuló Párizs városába, ahonnan tavasz­­szal hazahozta az érsek úr a bájos királylányt ma­gyar asszonynak, királynénak az esztergomi palo­tába. (Béla és felesége hamvai, mint egyedül meomaradfak az Árpádházi királyok közül, Budán a Mátyás-templomban egymás mellett nyugosznak díszes faragott sírkő alatt.) Ki ne hagyjuk dicséretét Hédervári Sándor ka­locsai érsek úrnak, aki bőkezűen a ma is álló gyö­­nvörű >— a jákihoz hasonló <—* temnlomot emeltette Moson megyében, Lébény községben. Ugrin kalocsai érsek a mohi pusztán vitézkedet' és hah hősi ha!áTt a tatárokkal vívott harcban. A tatárok azután tehesen felégették Kalocsát, nvdván azért is bosszút állva, hogy a vüéz Ugrin érsek Kál­mán herceggeh IV. Róla öccsével a saiómenti ma­gyar szekértáborból ki-kitörve rettentő pusztítást okoztak, sok tatárt levágtak . . . T omori Pál к alocsai érsek. korábban hős vég­vári tiszt min* a magyar had fővezére, halt hősi baléit 1526-ban Mohácsnál. Haynald Lajos érsek, korábban, m;r*t erdélvi püsnök, 1861 -ben az erdélvi országgyűlésen szót emelt Erdély visszacsatolásáért, ezért Bécsben kegy­vesztetté lett, le kellett mondania, 1867-ben a pápa kalocsai érsekké nevezte ki. A kiváló tudós csilla­gász érsek 5 millió forintot áldozott népiskolákra és kultúrális alapítványokra. Európa legnagyobb növénygyűjteményét hagyta a Nemzeti Múzeumra. Kalocsa a honfoglalástól kezdve az Árpád-ház tulajdona, sokáig a magyar királyok birtoka volt. Püspökségét Szent István alapította, aki szép temp­lomot is emeltetett itt. Mint minden püspöki szék­hely, a város is nevelés-oktatási központ volt. Ma is sok és sokféle iskolája van. A mohácsi vész utáni időben a török teljesen elpusztította a várost, amely csak a török kiverése után, főképpen а XVIII. században épült ismét várossá. Főbb épületei ebből a korból őrzik barokk szépségüket. Á város és környéke a távolabbi tájnál néhány méterrel mélyebben, alföldi katlanban fekszik. Ezért is öntötte el olyan gyakran az árvíz mindad­dig, amíg a Dunát nem szabályozták. Több kör­nyékbeli község régebben el is vándorolt a Duna partjáról és távolabb épült fel. Kalocsa leghíresebb iskolája a jezsuita gimná­zium volt, A jezsuiták iskolája mindig modern volt, mintaképe a haladó szellemű nevelésnek és okta­tásnak. Kitűnő iskola volt, nevelésének szelleme hasonló volt az angol gentleman -okát nevelő kollégiumokhoz. Valamikor szállóige volt, hogy bár íem minden kiváló magyar ember végzett Kalo­csán, de aki ott jól végzett, az jeles emberré vált. A jezsuiták egyébként felekezeti különbség nélkül vették fel a tanulókat, bár iskolájuk jellege termé­szetesen katolikus volt. A kalocsai jezsuita csillagvizsgáló obszervatóriu­mot több európai hírű csillagász-tudós tette ismertté a világon. (jrtfcijr«4No«!»*WSresSr«í8^^ MIÉRT FONTOS A C-VITAMIN? A C-vitamin lényeges a fejlődés, a fogak erősödése, a foginak egészsége és a vérerek felépítése szempontjából. De nemcsak ezért kell mindennap C-vitamint fogyasz­tanunk, hanem azért is, mert ez az egyetlen vitamin, amelyet a test nem tud tárolni. A meleg hatására köny­­nyen elillan. Legtöbb C-vitamint a narancs, a grape­fruit (magyarul: ‘amerikai narancs’), az eper és a para­dicsom tartalmaz. Legcélszerűbb ezeket nyersen fogyasz­tani. vagy levőket inni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a C-vitamin ereje a levegőn is csökken. A forgalomban lévő C-vitamin tabletták kb. 1000 mg-ot tartalmaznék (egyenkint), de testünk napi szükséglete csupán 60 mg. körül mozog. 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom