Kárpát, 1970 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1970-03-01 / 3. szám
merge; menni = meiny (“kiséret, menet”); mond = mention; ment, megment = mend “javít”, seper = sweep, szvip; buzgó — bizi; pityke = button; buborék = bubble; büszke — bószt-ka (becézve; boast); boldog — bold (merész, vidám stb.); part = port “kikötő; pék = béker; disz = diszájn; kurta = curt; görbe = curve; kupa — cup; rokon = row-kin (egy sor rokon); kölyök = köli (cully, lásd Noét); hül = kul (cool); hall, -gat = hear, -ken; stb. stb. Nem lehet megállni, akárcsak a papkorn evésben. Ezt vallja a nyelv. AZONOS A MAGYARRAL. Hát még a tulajdonnevek. Némelyek szerint ezek nem bizonyítanak sokat, mert a jelentésük nem tudjuk. De tudom ÉN, mert mind megfejtettem. íme: A sumér-magya-mája-magyarok kárpáti hazájából: Álmos: all-mus (teljesen kása, mert tudjuk megöregedett és fogai kihulltak); Előd = elaud (= allowed) “megengedte”; Ond = ónd (owned) “birtokolta”; Kond, Könd = kend (canned), mert vaspáncélba volt burkolva; Tas = dash, dashing (“nyalka”); Huba = hub “kardmarkolat” (lehet-e illőbb név?); Töhötöm = tough-item (vagyis karakán fickó, mily illő név; de lehet igy is: tough-ottoman, mert őseinket töröknek nézték a bizánciak, tough-autumn, mert élete őszén is szívós fickó volt). Budapest = bud-appeased “megbékült bimbózó” város (vagy: bud-apish, mert nyugatot majmolja); Esztergom = Is there gome? (Gome — “kocsikenőcs” Noénál; valami rátóti-féle ugratásból); Szeged — sedged “sásos” a Tisza mocsarainál; Debrecen = debris-in “romok benne”, mert ősi hely; Kolozsvár = close-war “közel a harchoz” a keleti török-tatár végekhoz, avagy: college-war “iskolák versengése”, mert régi kollégyiomok városa, callous war “állandó harcokban megkérgesült, collie’s war “juhászkutyák, tehát juhászok harca”, mikor a várost alapították, a juhászok nem engedték át legelőiket; Kecskemét = catch-comet “fogj egy bolygócsillagot” (álmodozó bugaci pásztor-mondás) vagy catch-comment “fogj egy jobb magyarázatot” (ha az előbbi nem jó); Pozsony = (hát ez igen egyszerű): possession; Kassa kasa = cosher “dédelget” (igy van a Noéban, nem tehetek róla); Győr — dzsuri (jury “bíróság”, Jewry “zsidóság”, régi gettóváros; dzsár = “korsó”, mert viz mellett van); Szombathely = some bad hay “némi rossz széna” (némelykor rosszul állt a szénája), some bad hail (jégeső verte el), some bad hell (ezt soproniak mondták rá); Pécs — pédzs “apród”, peccs (patch) “folt, telek”; Székes-Fehérvár = Say-cashfire-war “beszélj készpénzről, te tüzes háború (a török sarcolásokra vonatkozik talán). Vagy vegyük az Án-Gli-ush nyelvterületről a neveket. Vassington, régi mitologikus lovag = vas-ing vagyis páncélinges. A -ton végződés csak kései hozzánövés, hogy nehezebb legyen. Némelyek tudnivélik, hogy Tóni rövidítve... Teddi Rózsevelt, szintén hitregei harcias hős neve. Teddi a “teddide-teddoda” első fele, jelentése: “taplraesett ember” (a teddoda” fordítja vissza az értelmét, de az itt hiányzik). A Ró- = rovó v.i. írástudó, Teddy tudvalévőleg irt is könyveket. Szevelt nem egyéb mint ángliusos ejtése a szavalt szónak, s Teddy, tudjuk, szónokolt is. Megdöbbentő egyezések. Pokahontász: régiség folytán egykissé megromlott névalak. Korábbi Napoka-hontás = “Napsugárka-kiáradás (ontás)”, bámulatosan illő név egy szépséges indián princesszre... Különben Kolozsvárnak ősi sumér neve is Napoka (Alkalmasint Pokahontásról elnevezve, de ez még nem egészen bizonyított tény). Hárry Truman, ősi törzsfő neve. A Hárry meilbevágóan megegyezik a magyar hitregei katonanévvel, a hősi Háryval. Tru == dru = daru, mert “öregdaru” már. És man = manus = ember (közismert magyar tájszó). Klevelend = “kelevéze leng”. A z kiesést lásd előbb. (S még azt mondják az álnyelvészek, nálunk nem törődnek a hangtannal.) Az ősi Kelevéz, Bozogány, Kacagány honfoglalási cikkek csak növelik a magyarázat hitelét. Csikágó. Vesd össze. Csiksomlyó, Csíkszereda stb. sumér nevekkel. Az -ágó = hágó. Csik-hágó. Hágó nemcsak hegyek közt van, hanem vízparton is ahol partra hágnak (vagy a strandokon egymás tyúkszemére). így Kard hágó tengerparti város = Carthago. Tolidó = tolli = tollas (indián, tehát mája = magya fejdisz) -(- tó. Ez az Erie tavat jelzi, mely viszont Tolidót “éri”, innen a neve. Egyszerű. Janxtaun = Yaungs-taun = (a betűk egy kicsit összekeveredte = Gyanus-tanu (először nyilván nem hittek a felderitőknek, aki azt állították, hogy jó települési hely lesz; de mennyire tévedtek). Nyu-Jork = nyúlt, hosszan elnyúlt Jor-ocska (-k becéző, mert igen nagy; a Jor értelmére lásd Győr többféle megfejtését). Szalt-lék-sziti; nahát ez a legbravurosabb névfejtésem. Menekülő mormon-sumérok alapították, ebből következőleg: “Szaladt (mig), légzete (is elállt)”, egy ilyen mondatból rövidült a neve. Tiszta magyar név, jeléül, hogy a mormonok is magyarok voltak. Mormon hires könyve, melyet a múlt században az alapitójuk látomásban kapott, kétségkívül magyarul volt Írva és MU földrészéről ered. Noha elveszett a könyv még az alapitó életében, de beható kutatásaim ki fogják deríteni a pontos szövegét. Csak egy kis türelmet kérek, minden svarc auf vájsz meg lesz oldva (mint a Singer-Budenz-Hunfalver sváb nyelvészek, ezek a tudatlan zürkavarók mondanák). Végül hálából, hogy t.i. Szerkesztő uraimék közlik úttörő felfedezéseimet, megfejtem önöknek a Kárpát nevét is: kár (hogy soká nem jelent meg), párt (olnia kell minden magyarnak), vagyis kárpáld, azt aki nem érdeklődik a magyar irodalom iránt, an-gli-us nyelvben kár (avagy káré, kocsi) rakományra való plát (plot) azaz terv van — dehát az olvasótól függ, ha 28
