Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. november - Civitas Europica Centralis
2017-11-10
oldal | 21 2017. november 10. A segítségnyújtás formái között megemlítette a diplomák soron kívüli honosítását, a munkahelykeresés támogatását, és a nyelvtanulás biztosítását. Aki úgy érzi, el kell jönnie, Magyarország biztosítja, hogy hazajöhet - rögzítette Semjén Zsolt, hozzátéve: sokezres magyar közösségr ő l van szó Venezuelában, és szerinte mintegy 100 család fontolgatja, hogy Magyarországra jöjjön. Jelezte, hogy megvan az egymilliomodik magyar állampolgár. Jelen pillanatban a regisztrált új állampolgárok száma egymillió ezernyolcszázötvenkilenc. Elképzelhet ő nek nevezte, hogy az eskütétel december 5én lesz. Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár rámutatott: a diaszpóratanács ülésére 111 szervezetet hívtak meg a világ minden tájáról, végül 91an képviseltették magukat. Az ülés zárónyilatkozattal fejez ő dik be délután, ebben várhatóan szerepel, hogy folytatják azokat a programokat, amelyeket az elmúlt években kezdtek el. A résztvev ő k szolidaritásukat fejezik ki az új ukrán nyelvtörvény miatt a kárpátaljai magyar iskolákkal, és támogatják a Minority SavePack kezdeményezést is. v v i i s s s s z z a a A vajdasági Kengyij ában él ő magyarok a "senki földjén" érzik magukat a horvátszerb határvita miatt Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Zágráb, 2017. november 9., csütörtök (MTI) - A horvátszerb határvita miatt több mint húsz éve rendezetlen a vajdasági Kengyijában él ő néhány magyar sorsa, a szerbhorvátmagyar hármashatár közelében található terület földjei a horvát telekkönyvbe vann ak beírva, ezért úgy érzik, hogy a "senki földjén" laknak, életüket az orvosi ellátás és a postai szolgáltatás hiányosságai is nehezítik - mondta Jankovics Róbert horvátországi magyar parlamenti képvisel ő az MTInek pénteken. Emlékeztetett, hogy Horvá tország a kengyiai lakosokat is saját állampolgárainak tekinti. Mivel a történelmi, illetve az 1995ben aláírt daytoni szerz ő désbe foglalt határok nem egyeznek, a szerb és a horvát országhatár mentén néhány helyen, többek között itt is, rendezetlenek a ter ületi viszonyok. "A dolgot viszont nehezíti, hogy itt emberek is élnek" - f ű zte hozzá a képvisel ő . Kengyija ugyan jogilag Horvátországhoz tartozik, de a Duna vajdasági (szerbiai) oldalán fekszik. Ezért ahhoz, hogy a kengyijaiak átjussanak a folyó túlo ldalára, szerb területen kell áthaladniuk, majd a Duna fölötti hídnál kialakított szerbhorvát határ á llomáson átlépve léphetnek be Horvátországba. Jankovics elmondta, hogy az egykor 96 tanyából álló, több mint félezer lelket számláló területet két alka lommal is árvíz sújtotta, s ennek következtében jelent ő sen megfogyatkozott a lakossága. Utoljára 1965ben árasztották el a területet a Duna vizével, hogy megkíméljék Mohácsot. Ezt követ ő en sokan nem építették újjá a házukat. Jelenleg néhány család, min tegy 15 ember él a 900 hektárnyi területen. Habár horvát állampolgárok, csak útlevéllel jöhetnek át Horvátországba - hangsúlyozta a képvisel ő . Hozzátette, számos más probléma is nehezíti e magyarok mindennapjait, például az, hogy már 20 éve nem jön k i értünk a ment ő , nem hozzák át a postát, orvoshoz is Horvátországba kell járniuk, mert ott érvényes a betegbiztosításunk. Megélhetésük is folyamatosan veszélyben forog, hiszen mindannyian földm ű veléssel foglalkoznak, de termékeiket nem tudják eladni Horvá tországban, mert nem vihetik át a határon, így állami támogatásokat sem igényelhetnek. A fiatalok beköltöztek a közeli Bezdánba és Zombor városába, már csak az id ő sek maradtak ott - tette hozzá a képvisel ő . A területet számos horvát politikus, megyei é s járási képvisel ő is meglátogatta az elmúlt évek során, de nem történt el ő relépés az ott él ő k ügyében. Jankovics Róbert csütörtökön a parlamentben is feltette a kérdést, mit lehetne tenni ezeknek az embereknek az érdekében. Marija Pejcinovic Buric kül ügyminiszter azt mondta: tud a problémáról. Jelezte, hogy kezdeményezni fogja egy új bizottság felállítását, amely tárgyalásokba kezd majd a szerb féllel az ügy rendezése érdekében. Szerbiával 241 kilométer hosszú határa van Horvátországnak. Míg Zágráb a kataszteri alapon való rendezést szeretné a szerbhorvát határ esetében, addig Belgrád a Duna vonalán húzná meg végleges határt (a Duna medre némileg megváltozott az elmúlt néhány évtizedben). A Duna vonalának 50 kilométeres szakszán Kengyiján kívül, Ka rapandzsa és két sziget, Sarengrad Ada, Vukovár Ada, valamint egyes Apatinhoz, Zomborhoz és Palánka községekhez tartozó területek is vitatottak: a Duna szerb oldalán tízezer, horvát oldalán ezer hektárnyi földterület. Horvátország és Szerbia még 2002b en létrehozott egy nemzetközi diplomáciai bizottságot a határvita rendezésére, amely összesen kilenc alkalommal ülésezett, viszont 2011 óta egyszer sem ült össze. v v i i s s s s z z a a
