Kisebbségi Sajtófókusz, 2016. március - Civitas Europica Centralis
2016-03-30
oldal | 14 2016. március 30. korszakonként eltérnek. Nincs tehát általános minta, amit egy az egyben ki lehetne dobni. Ahogyan újfajta univerzális modell sincs. A „senkit be nem engedünk” politikája nem megoldás, hanem „mindössze” egy olyan politikai irány, amely a kollek tív b ű nösség elvével operál, országokat destabilizál, valamint kiszolgálja az unió gyengülésére játszó Oroszország érdekeit. Persze hogy fel lehet vetni az önvédelem és az intoleránsak tolerálásának nehéz kérdéseit. Magyar legenda, hogy a „liberális Európa ” minderr ő l hallgat. Nem a politikai korrektség, hanem a doktrinerség, a hatalomvágy, valamint a tények és a feltételezések összemosása akadályozza meg egyegy új helyzet végiggondolását. Akik a menekültek „emberfolyamában”, a migráció „járványszer ű ségében ” irányítottságot, totalitárius expanziót, felügyel ő hatalmak mozgatóerejét látják, azok a menekül ő emberek sokaságát önálló entitássá szervesült politikai cselekv ő nek tekintik. Ez azért bizonyítást igényelne. Konrád György e tételre épül ő minapi írása vil ágosan jelzi a hazai demokrata tábor és értelmiségi holdudvara menekültválsággal kapcsolatos új repedéseit. Ha ezek után a Kerti mulatságot fellapozva ismét találkozunk a „terepszín ű emberrel”, aki „belebonyolódva szabadságellenes aggódásaiba” „viseli fejé n az államburát, mint egy köcsögkalapot”, még inkább elbizonytalanodunk. Vajon sohasem ugyanarra gondoltunk, amikor a szabadságról volt szó? … ” Lakner Zoltán (nsz) Putyin a zászlón „ Az orosz elnököt éltették, az USAt és a NATOt szidalmazták, s óvták az országot az Európai Uniótól a múlt hét végi belgrádi tüntetésen. Egyes források tízezernél több nacionalista felvonulóról tudnak. Ő k egyetért ő en hallgatták Vojiszlav Seseljt , a szerb nacionalista radikálisok vezéralakját, akit szabadságolt a hágai nemzetközi büntet ő törvényszék. Seselj arra emlékeztette híveit, hogy 17 éve kezd ő dött Szerbia NATObombázása a koszovói konfliktusban, s hogy a minap ítélték el Hágában els ő fokon negyven év re Radovan Karadzsicsot . Ő volt a boszniai szerb államalakulat elnöke, akinek uralma alatt egyebek között megtörtént a srebrenicai vérengzés is. Sok ezer muzulmán bosnyák férfit és fiút mészároltak le ott a szerb csapatok. Karadzsics hosszasan bujkált, maj d Belgrád kiadta a bíróságnak. A pszichiáterb ő l lett politikus azt állította, nem képesek rábizonyítani a felel ő sséget a tömeggyilkosságért. A bíróság elnöke szerint viszont épp ő volt abban a helyzetben, hogy megakadályozhatta volna a mészárlást. Seselj azt rikoltozta, hogy az USA a legnagyobb terrorista, mert több bombát dobott szerb földre, mint amennyit a terroristák felrobbantanak. A tömeg ezzel egyetértett – írta a belgrádi B92 portál – , és azt követelte, hogy az EUcsatlakozási tárgyalás helyett válasszák az orosz szövetséget. Az orosz érdekeltség ű hírportálok nagy b ő ségben számolnak be err ő l. Putyin a világ nacionalistáinak és er ő szakmániásainak bálványa lett … ” Miklós Gábor (nsz) Dics ő séges feladat „ Nemzeti ünnepünkön a miniszterelnök beszólt az ellentüntet ő knek, akik a rend ő rkordonnal elválasztva a kormányzatot dics őí t ő honfitársaiktól, hátat fordítva és olykor bekiabálva akarták tudtul adni kritikájukat és ellenérzésüket. A nekik címzett beszólás, amely a 19es forradalomra való hivatkozással az ellentüntet ő k baloldali elkötelezettségére kívánt utalni, nagy sikert arato tt a Fideszkormányzattal rokonszenvez ő hallgatóság körében. Valószín ű leg azt gondolták, hogy nincs semmi egyébr ő l szó, minthogy baloldali szimpatizánsok tüntetnek a jobboldali kormányzat ellen. S ebben nincs, nem is lehet semmi kivetnivaló, hiszen más dem okráciákban is el ő fordul, hogy a közélet pluralizmusának megfelel ő en a különféle politikai oldalak között kisebbnagyobb mérték ű véleménykülönbségek mutatkoznak, amelyek olykor éles választóvonalat teremtenek az egymástól eltér ő pártállású politikai csopor tosulások között. Nálunk sincs ez másként – gondolhatják akár a legjobb lelkiismerettel is , legfeljebb azt lehet felróni, hogy nem feltétlenül az egységre és egyetértésre buzdító nemzeti ünnepen kellene ezeknek az ellentéteknek manifesztálódnia. De hát n álunk majd’ minden másként van, mint a nagy hagyományú demokráciákban! Ezek a véleménykülönbségek és a minden jel szerint
