Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. november - Civitas Europica Centralis
2015-11-25
oldal | 13 2015. november 25. tartok, hogy valószínűleg észre sem vettétek, hogy az illető szerző a pompázatos nyitvatartási állásfoglalásán kívül két további dolgot is állít. Mindkettő relatív súlyos …” Kelemen Attila Ármin (http://transindex.ro/) Kormány, legitimáció nélkül Egy aktuális, cenzúragyanús esetről faggatta beszélgetésük elején dr. Rainer M. János történészt Szilágyi Aladár. Az interjú folyatásában az 1944 végén, a front árnyékában rögtönzött, ideiglenes magyar kormány bonyodalmairól esett szó „…Az elmúlt években a Kossuth Rádió az október 23-i, illetve november 4-i műsorába fölvett egy-egy interjút velem, és minden alkalommal adásba is került a beszélgetés. Idén egy régi ismerősöm – a világ legrendesebb embere –megkeresett, és megkérdezte: vállalom-e, hogy november negyedikéről készítsen velem egy interjút a Kossuthnak. Örömmel vállaltam. Közölte, neki körülbelül öt percre van szüksége. Beszélgettünk huszonötöt – mindig így szokott lenni… Mondta, hogy rendben van, bőven van ideje megvágni, szerkeszteni, majd negyedikén leadják. Elváltunk békességben, és egy óra se telt el, amikor fölhívott, hogy… hiába dolgoztunk. Amikor közölte, hogy velem készített interjút, akkor azt mondta a szerkesztő: a nagyimrés-raineres narratíva nekünk nem kell …” (http://erdelyiriport.ro/) A vad természettől az ökoszegénységig A Duna-delta a kelet-európai periféria perifériája: természeti kincsekben, valamint emberi kényszerhelyzetekben, drámákban gazdag vidék. Itt találkozik egymással a Ceaușescu-rendszer öröksége a jelenkori zöldstratégiák reményeivel, csapdáival. Itt válik érthetővé, mit jelent az „ökoszegénység”, vagy a kényszerből feladott modernizáció. PLÁJÁS ILDIKÓ ZONGA antropológus Delta dialógusok (Dialoguri de baltă/Swamp Dialogues) címmel forgatott filmet a térségről, s a nagyszebeni Astra dokumentumfilm-fesztiválon elnyerte a legjobb diákalkotás díját. PARÁSZKA BORÓKA interjúja (http://erdelyiriport.ro/) Terror(izmus) van, de legyőzhető „A szélsőséges iszlám, politikai terrorizmus létező globális kihívás, amelynek fenyegetése, sőt gyakorlata – annak egy nagyon erőszakos újterrorista formája az Iszlám Állam – az Al-Kaida vérengzéseit követően, ismét felütötte fejét Nyugat Európában. A kalifátus megteremtésére törekvő terrorszervezet taktikát váltott és nem csak az általa uralt, illetve leigázni próbált területeken gyilkol és terjeszti a terror és félelem minden formáját, hanem Iraktól Szíriától, és Libanontól, illetve Jementől vagy Egyiptomtól, stb., messzire eső európai célpontokat keres magának, miközben Amerikát és Ororszországot is fenyegeti. Az ISIS minden olyan jellemvonással rendelkezik, mely a regionális, illetve globális terrorizmust jellemzi, mint az erőszak kultusza és gyakorlata, a gátlástalan gyilkolás, a rettenet terjesztése, az illegitim tevékenység és elfogadhatatlan politikai célkitűzések, áldozatai pedig szinte minden esetben ártatlan civilek, legyenek azok síiták, alaviták, keresztények, vagy vallástalanok …” Magyari Nándor László (http://systemcritic.blogspot.hu/) Iorgától Cioloșig: mennyire technokraták a technokrata kormányok? „Hát, kicsit. Illetve, nem nagyon. Persze nem csupa korrupt politikusból álltak, állnak. Ami jó. De kábé egy évig szoktak élni. Ami nem jó. Romániában a történelem önmagát ismételgeti. A politikai osztályok válságok idején megbújtak, az ország kormányzását pedig átadták a technokratáknak. 1931-ben volt az első technokrata kormányunk Nicolae Iorga vezetésével, és a helyzet 1989 decembere után a Stolojan- (1991) és Isărescu-kormánnyal (1999) is megismétlődött. Mindhárom kormányban van valami közös. A kormányzás nagyjából egy évig tartott. Ami pedig e kabinetek tagjainak politikai függetlenségét illeti, a dolgok eléggé vitathatók. Nyilvánvaló, hogy a dolgok kormányonként és történelmi koronként változtak. A történelem azt is megmutatta, hogy milyen
