Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. augusztus - Civitas Europica Centralis
2015-08-15
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H11 15 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. AUGUSZTUS 16. 17 Boszniától északra „Van egyfelől a kormány migránsellenes uszító kampánya, többek között azzal a jelszóval, hogy „Ha Magyarországra jössz, be kell tartanod törvényeinket!”, mintha minden menekült potenciális terrorista volna. És van másfelől az a jóindulatú, de naiv hit, hogy a Nyugatot – aminek Magyarország is része, ha szegény rokonként is – a mostani migrációs hullám nyomán semmilyen többletveszély nem fenyegeti, az a dolga, hogy megoldja a helyzetet, business as usual. Még a kerítésügy előtt megjegyeztem, hogy a bevándorlás és a multikulturalizmus témájában a magát demokratikusnak valló (túlnyomórészt baloldali) ellenzék akkor sem hisz Orbánéknak, ha igazuk van. Van egy másik ilyen téma is: az az állítás, hogy a menekültekkel együtt terroristák is érkezhetnek és mehetnek tovább a nyugati célországokba. Az elhívést megnehezíti 1. a kormányzat hideglelős külpolitikai dilettantizmusa (például az az ötlet, hogy a szíriai és afganisztáni háborús vagy polgárháborús övezetekben óriásplakátokon és újsághirdetésekben figyelmeztessék a kerítés meglétére), 2. a régi magyar hagyományt folytató csendőrös embertelenség (a meglévő, közművesített befogadóközpontok bezárása, sátortáborok építése a pusztában, büntetés kilátásba helyezése a menekült gyerekek krétarajzaiért). A nemzetközi ügyekben tanúsított amatőrség azonban az ellenzékre is jellemző (sajnálatosan kevés kivétellel). Csak ami a kormányoldalon a nacionalista paranoia, az ellenzékben a veszélyek tudomásul nem vétele, a megállíthatatlan illúziókergetés, a „jó” Nyugatba, annak rendteremtő és -megőrző képességébe vetett, megingathatatlan hit …” Széky János ( http://www.parameter.sk/ ) Töréspontok „A választások előtti közvélemény-kutatások ugyan jó képet rajzolnak ki arról, hogyan állnak a pártok, de egy dolog hiányzik belőlük: a meglepetési potenciál. Ennek is van több fajtája: például botrányok, mint a Gorilla-ügy 2011/12-ben, vannak változások a politikai térben, mint például a mostani OĽaNO–Nova koalíció, ami alapjaiban rajzolhatja át a konzervatív jobboldali szavazókért zajló harcot, és vannak töréspontok is, amelyek képesek váratlanul megfordítani tartós trendeket is. A töréspontok nagyon érdekesek az elemző szempontjából, ugyanis előzetesen egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy hol, miért és hogyan következnek be. A törést itt elsősorban úgy kell érteni, hogy egy korábban felfelé (vagy lefelé) haladó tendencia megtörik, irányt vált, akár ellentétes irányú haladásba kezd. A törés arra is utal, hogy nem „természetes” folyamatról van szó, hanem valamiféle külső ráhatás okozza. Töréspont ott következik be, ahol egy trendre olyan erejű csapást mér egy külső hatás, amit az adott trendnek (már) nincs ereje elnyelni. Tehát az, hogy hol lehet töréspont, nagyban függ a megtörni kívánt trend erejétől. A politikai preferenciák terén ez azzal egyenlő, amit én „vastagságnak” szoktam nevezni; azaz hogy a pártok támogatottságának nemcsak mérete, „szélessége” van (hogy mondjuk valaki 12–13 százaléknál mozog), hanem hogy mennyire elkötelezettek a szavazói. Mennyire bírna ki a párt egy komolyabb külső támadást. A „vastagabb” támogatottsággal rendelkező pártok ütésállóbbak, a „vékonyabbak” törékenyebbek …” Ravasz Ábel ( http://ujszo.com/ ) Nemzetárulók és szamaritánusok „Nehéz manapság a magyarországi közéletről írni, és nem belesodródni a menekültek ügyébe. Egyfelől ugyebár ezen túl jóformán semmi sem történik: a kormány nyaral, az ellenzékből a Jobbik most inkább kicsiben, helyi szinten építkezik (ami kétségtelenül iszonyatosan veszélyes), a többi párt pedig mintha egyszerűen nem létezne, az MSZP-ről például hetek óta konkrétan semmit sem hallani (ami viszont nem feltétlenül baj, ha megnézzük, mit csináltak az elmúlt öt-hat évben). A menekültügyben viszont még mindig van patron, bár az ésszerűség itt is rég véget ért, és már a hit területén járunk, a viszonyítási alap pedig nyilvánvalóan maga a kormány: ha hiszel Orbán Viktorban, akkor gyűlölöd a menekülteket, ha nem hiszel, úgy feltétlenül szamaritánus vagy. És fordítva: ha a menekültekkel
