Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. november - Civitas Europica Centralis
2014-11-22
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10. . +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. NOVEMBER 22. 20 berendezkedhet. Az apátiának mégis hamar vége lett, a netadó tervezett bevezetése ellen hirtelen tömegek kezdtek el tiltakozni, tüntetések szerveződtek szerte az országban. A központi kérdés mára az lett, hogy kik azok, akik tüntetnek, és valójában mit akarnak …” Kiss Tibor Noé (Új Szó) Közép-Európa lelkiismerete „Miközben Ukrajnában még mindig nem hallgattak el a fegyverek – és a jelek szerint egy darabig nem is fognak –, tovább zajlik a küzdelem KözépEurópa lelkiismeretéért. Nem kevesebbről van szó, mint a régió jövőjének kollektív „kitalálásáról”. A különböző játékosok próbálnak a saját lehetőségeik és érdekeik szerint hatni arra, hogy mit gondolnak a régió országainak lakói, hiszen végül a közvélemény alakulása dönti el, hogy milyen irányba indulnak az érintett országok kormányai. Közép-Európa persze megfoghatatlan fogalom, tucatnyi módon lehet definiálni, de leginkább talán úgy, mint a Nyugat és a Kelet közötti európai ütközőzónát. Az elmúlt évtizedben úgy tűnt, hogy a régió ütköző szerepe a múlté, vagy legalábbis hamarosan az lesz: Szlovákiának például már csak egy rövid ukrán határszakasza van, máshol mindenütt az EU-val határos. A cseheknek meg ennyi nem uniós határuk sincs, csatlakoztak az EU által minden irányból körülzárt országok elit klubjához. De a mostani események ismét értelmessé tették a Közép-Európa kategóriát, és átformálták határait. A régióba véleményem szerint ma azok az országok tartoznak, ahol a Nyugat (mint EU) és a Kelet (mint Oroszország), na meg ezek szövetségesei és helyi követő i feszülnek egymásnak az országok orientációjáért folytatott harcban. Ezek közé az országok közé ma véleményem szerint elsősorban Ukrajna, Moldova, Szerbia, Bosznia, Magyarország, Szlovákia és Csehország tartoznak (kiegészülve a jóval keletebbre fekvő Örményországgal), miközben az egyébként geográfiailag és történetileg hasonló helyzetben lévő Lengyelország és a Baltikum antikommunizmusa mára az orosz nyomás alatt kemény Putyin-ellenességgé konvertálódott, a játék pedig ott ezzel el is dőlt …” Ravasz Ábel (Új Szó) Klaus Iohannis: Románia új (meg)vezetője „Iohannis tökre ugyanolyan, mint bármelyik más román politikus. Kivéve, hogy teljesen véletlenül egy olyan etnikai csoportba született, amelyhez bizonyos pozitív sztereotípiák kötődnek, ezeket a sztereotípiákat pedig sikerült piacképes termékké alakítani a kampány során. De amúgy, ahogy a román mondás tartja, ugyanaz az úr, más kalapban. Az ország gazdasági sikertelenségéért a neokon értelmiség a korrupt ellentábort tette meg felelőssé. És a korrupt mucsai népet, amely nem képes elsajátítani a nyugati kapitalizmus hatékony termelői attitűdjét, helyette az állami újraelosztás emlőin élősködik. A diskurzus ellenére persze ők is ugyanúgy újratermelték az átlagember politikai és gazdasági kiszolgáltatottságát. Bár a szavak szintjén a fejlődő Románia számukra a piacgazdaság meghonosítását, a nyugati befektetések bevonzását jelentette, de mivel saját tőkefelhalmozási csatornáikat nem szerették volna feladni, magyarán egyáltalán nem állt érdekükben egy szabadjára engedett vadkapitalizmus létrehozása, amelynek körülményei között elvéreztek volna, a nyugati tőke bevonzását úgy oldották meg, ahogyan más félperifériás országok is tették. Komoly engedményeket tettek a nemzetközi vállalatoknak, olyan területeken, ahol nem veszélyeztették saját hídfőállásaikat. Vagyis fokozatosan gyengítették a munkavállalói jogokat, bontották le a szociális védőhálót, és stigmatizálták azokat a szegény rétegeket, akiknek túlélése ezen a védőhálón múlt és múlik ma is …” Pap Szilárd István (Kettős Mérce) Úgy hívják, Johannis „Most meg itt állunk talpig hüledezésben. Pedig lassan abba kellene hagyni, s a normalizálódás folyamatának részeként kezelni, hogy Romániának nem román etnikumú elnöke lesz legalább öt éven át. És ápolni a lángot, amely felperzselheti az eddigi korrupt rendszert. És nem azon agyalni, hogy ezek a szászok sosem szerettek minket. Közben meg itthon azon okoskodtunk, hogy vajon mennyire kisebbik rossz ez a Johannis, nem jobb-e a
