Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. szeptember - Civitas Europica Centralis
2014-09-06
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. SZEPTEMBER 7. 24 képviseletében Csallóközi Zoltán kabinetfőnök köszöntő beszédében úgy fogalmazott: a világháború kitörésének századik évfordulóján az a feladatunk, hogy megemlékezzünk a hősökről és az áldozatokról egyaránt, akik így foglalhatják el méltó helyüket a történelemben. Kiemelte: az évfordulón tiszta lapot kell nyitni, az egyik fő keresztény értéket képviselve meg kell bocsátani ellenfeleinknek. Az MTI kérdésére a kabinetfőnök elmondta: a nemzetérdek miatt a sorskérdéseket állandóan életben kell tartani, és beszélni kell róluk, ezért különösen fontos a Kufstein-konferencia. Nem szabad hagyni, hogy az emigrációban élő polgárok eltávolodjanak az anyaországtól, hanem kölcsönösen segíteniük kell egymást az otthoniakkal. A tanácskozáson bemutatták az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének frissen megválasztott elnökét, Hollós Józsefet is. Közleményében az új elnök örömének adott hangot, hogy a magyar kisebbség e rendezvénnyel nemcsak életjelet ad magáról, hanem a tanácskozáson résztvevők ismét megvitatják a Magyarországon kívül élők identitás- és integrációs problémáit. Deák Ernő, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke megnyitó beszédében szintén a megbékélés jegyében elmondta: el kell jutnunk az egymásra mutogatás helyett a beismerésig, csak így közelíthetnek a népek igazán egymás felé. Az 1990 óta kétévente megrendezett Kufstein Tanácskozások az ausztriai magyarság kiemelkedő eseménye. A találkozón a nyugati és a kárpát-medencei szórvány magyarság képviselői gyűlnek össze. A Felsőpulyán tartott idei konferencia a Háború és béke címet viseli és központi témája az első világháború kitörésének százéves évfordulója. Mindazonáltal a szórványmagyarságot leginkább foglalkoztató kérdések, az identitás, a megmaradás, a magyar nyelv és az oktatás témáiról is mindig szó esik. Idén húsz országból több mint 250 résztvevő jött el. v v i i s s s s z z a a Navracsics-interjú a Die Weltben: "Oroszország elfordul majd Európától" Berlin, 2014. szeptember 5., péntek (MTI) - A Die Welt című konzervatív német lap Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszterrel, európai uniós biztosjelölttel közölt interjút pénteki számában "Oroszország elfordul majd Európától" címmel. Arra a kérdésre, hogy milyen lehet Magyarország és az Európai Bizottság új kapcsolatrendszere, amelynek kialakítását Orbán Viktor kormányfő elvárja, az Európai Bizottságba jelölt politikus elmondta, hogy eddig kevés kapcsolat volt a mindenkori magyar uniós biztos és a magyar kormány között. A "kapcsolatápolást ki kell építeni", hiszen a legtöbb tagországban megszokott, hogy a brüsszeli testületbe delegált tag a közös európai érdekek képviselete mellett "információs csatornát" jelent a hazai kormány és a bizottság között, "természetesen úgy, hogy ez nem fajul lobbizásba" - fejtette ki Navracsics Tibor. Arra a kérdésre, hogy megkapja-e a bővítési-szomszédságpolitikai biztosi pozíciót, és ha igen, akkor melyek lennének a legfontosabb feladatai, azt mondta, hogy a döntést a bizottság elnöke hozza meg, a legfontosabb feladat pedig a nyugat-balkáni országok belépésének előkészítése lenne, valamint a bővítés mint célkitűzés fenntartása. Hangsúlyozta, hogy a bővítés nem pusztán gazdasági kérdés, hanem fontos ügy "Európa geostratégiai stabilitásának" szempontjából. Így volt ez a közép-európai országok, majd Horvátország csatlakozása esetében is, nyugat-balkáni országok, mint Szerbia és Montenegró csatlakozása pedig tovább erősítené a stabilitást - mondta Navracsics Tibor. A szomszédságpolitikában "Ukrajna mélyebb bevonása az első perctől kezdve fontos téma lesz", de az "arab térség", illetve a térség országaiban az arab tavasz utáni átalakulás is a fontos ügyek közé tartozik - tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor szerint nem lehetséges konszenzus az EU-ban az ukrán válsággal kapcsolatban, mert Lengyelország biztonságpolitikai kérdésként tekint a helyzetre, Magyarország viszont gazdaságilag közelíti meg a kérdést, a miniszter azt mondta, hogy mindez "egyszerűen a tények leírása", és Szlovákia is osztja a magyar véleményt. Robert Fico szlovák miniszterelnök mondta ki elsőként, hogy az Oroszország elleni szankciók "kontraproduktívak" - mutatott rá Navracsics Tibor. Hozzátette: érthető, hogy Lengyelország és a balti államok a földrajzi helyzetük és múltjuk miatt fenyegetve érzik biztonságukat, de "egy szlovén vagy magyar valószínűleg másként éli meg" az ukrajnai konfliktust, és nemcsak azért, mert a válságövezettől távolabb élnek, hanem azért is, mert Lengyelországban és a balti országokban a szovjet uralom "sokkal brutálisabb volt, mint nálunk". Kiemelte: Orbán Viktor azt fejtette ki, hogy szankciókkal nem lehet megoldani az ukrán válságot, és "attól tart, hogy mi sokkal inkább rászorulunk az orosz nyersanyagokra, mint Oroszország a mi termékeinkre". Hangsúlyozta: "a szankciókkal csak azt fogjuk elérni, hogy Oroszország még inkább elfordul Európától". Már látszanak is az első jelek, hiszen Moszkva Kínától és más országoktól szerzi be, amit nem kap meg Nyugaton, és ezekbe az országokba exportál nyersanyagokat, aminek az a végeredménye, hogy "Európa gyengébb" lesz,
