Kisebbségi Sajtófókusz, 2014. július - Civitas Europica Centralis
2014-07-16
A tárgyaláson szó volt a közlekedési kapcsolatok fejlesztéséről is. A román fél felvetette, hogy a gyorsvasút Budapest és Bukarest közötti kiépítése bővíthetné és gyorsabbá tenné a személy- és teherforgalmat, amit mindenképpen meg kívánnak vizsgálni, hiszen Magyarország érdeke is az, hogy ez a fajta közlekedési kapcsolat megerősödjön - mondta Varga Mihály. A román fél felvetette azt is, hogy jobban ki lehetne használni a constantai kikötő nyújtotta szállítási lehetőségeket, amit a magyar kormány mindenképpen támogatni fog. Varga Mihály hozzátette: a maga részéről azt vetette fel, hogy a privatizációs döntés után a magyar állam akár tulajdonosként is megjelenhessen a constantai kikötőben, amitől román kollégája nem zárkózott el, megvizsgálják ennek lehetőségét. A tárgyaláson szó volt arról is, hogy Magyarország szívesen megosztja a devizahitelekkel kapcsolatos tapasztalatait Romániával, tájékoztatja az eddig megtett és a tervezett további lépésekről. Constantin Nita gazdasági miniszter elmondta: a két fél a következő években közösen megvalósítható projektekről folytatott eszmecserét, érintve a közlekedés, közúti és vasúti szállítás valamint a földgáz kérdését is, továbbá szó volt az infokommunikáció, az idegenforgalom és a kkv-k kérdéseiről is. Szóba került az is, hogy albizottságot hoznak létre a gazdasági vegyesbizottságon belül, amelyek a kiemelt területekkel (energiaszektor, infrastruktúra, kkv-k) foglalkoznának - mondta a román miniszter, aki bejelentette, hogy magyar kollégáját meghívta Bukarestbe. Constantin Nita hangsúlyozta: Románia teljes nyitottsággal közeledik Magyarország felé. "Négyéves szünet után remélhetőleg új kezdetnek vagyunk a tanúi", s remélhetőleg valóra válik a 10 milliárd eurós kereskedelmi forgalom elérésére tett közös célkitűzés. vissza vissza Merkel: Németország továbbra is támogatja a nyugat-balkáni országok európai integrációját Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád/Dubrovnik, 2014. július 15., kedd (MTI) - Németország továbbra is támogatja a nyugat-balkáni országok európai intergrációját - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár kedden a horvátországi Dubrovnikban, ahol a nyugat-balkáni országok államfőinek csúcstalálkozóján, a Brdo-Brioni folyamat elnevezésű fórumon díszvendégként vett részt. A horvát sajtó beszámolói szerint Merkel köszöntőbeszédében kiemelte: minden országnak van esélye arra, hogy az Európai Unió tagja legyen, előbb azonban teljesítenie kell az ahhoz szükséges feltételeket, hogy később ne merüljenek fel különböző problémák. Méltatta a térség országainak integrációs folyamatát, külön kiemelve, hogy mindegyik ország - Albánia, Szerbia, Koszovó, Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina - "a maga módján" jelentős lépéseket tett az EU felé vezető úton az utóbbi években. Mint fogalmazott: a régiónak a közös projektekről kell tárgyalnia és a jövőbe kell tekintenie, emellett elégedetten nyugtázta, hogy míg korábban a térségben "pusztítási klíma" uralkodott, mára ennek helyét a közös megújulás és építkezés vágya vette át. De azért van még mit tenni - tette hozzá. A német kancellár részletesen beszélt a régió egyes országait érintő legfontosabb kérdésekről is. Pozitívnak értékelte például a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédet, amely szerinte történelmi szempontból igen jelentős volt, és mindkét fél számára lehetővé tette, hogy fellépjen az európai integráció következő lépcsőfokára. Hozzátette azonban, hogy a folyamat nem állhat meg félúton, folytatni kell a tárgyalásokat, illetve a kapcsolat normalizálását. Bosznia-Hercegovinával kapcsolatban rámutatott arra, hogy az uniós tárgyalásoknak új dinamikát kell adni, valamint reményét fejezte ki, hogy az őszi választások után felálló új kormány jelentős lépéseket tesz ennek érdekében. Kompromisszumok nélkül nem lehet lezárni a Macedónia és Görögország között fennálló névvitát, ezt a problémát azonban hamarosan végleg meg kell most már oldani - tért ki Merkel arra, hogy Szkopje már 2005 óta az unió tagjelöltje, Athén viszont 1991 óta akadályozza nemzetközi elismerését és ezzel az ország EUcsatlakozási tárgyalásainak megkezdését. A névvita lényege, hogy Görögország burkolt területi követelésnek tekinti, hogy a volt jugoszláv tagköztársaság alkotmányos neve Macedón Köztársaság, holott az egyik északgörögországi - Macedóniával szomszédos - tartományt is Macedóniának hívják. A kompromisszumtól egyik fél sem lesz boldog - magyarázta a kancellár. Ivo Josipovic horvát és Borut Pahor szlovén elnök pedig házigazdaként arról beszélt, hogy a német kancellár jelenléte a csúcstalálkozón egyértelmű bizonyítéka annak, hogy támogatja a régió országainak európai integrációját. KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2014. JÚLIUS 16. 18
