Kisebbségi Sajtófókusz, 2013. április - Civitas Europica Centralis
2013-04-06
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 20130406 . 28 Az örmények a 17. században érkeztek Moldvából Erdélybe, elsősorban Gyergyószentmiklóson, Erzsébetvárosban, Szépvízen és az általuk alapított Szamosújváron letelepülve. A tárlat anyaga is bizonyítja, hogy az erdélyi ör ménység szoros kapcsolatokat tartott az egész diaszpórával: könyvtáraikból a korabeli örmény nyomdászati helyek, Konstantinápoly, Velence, Bécs, Amszterdam vagy Szentpétervár csaknem mindegyikéből találhatók kiadványok. A kiállítás valódi ritkaságokat is felvonultat, ilyen például az első örmény nyelvű nyomtatott Biblia vagy az első örménylatin szótár egyegy példánya. A híres nyomdász, Misztótfalusi Kis Miklós az örményeknek is készített betűket, ezek hosszú időn keresztül használatban maradtak - emlé keztetettek a kurátorok. Külön terem idézi fel az erdélyi örmény egyház történetét. Az apostoli vagy gregoriánus örmény felekezet tagjai Oxendio Virziresco püspök működése alatt csatlakoztak a katolikus egyházhoz, megtartva saját liturgiájukat és szent jeik, elsősorban Világosító Szent Gergelyt és Hripszime tiszteletét. Ennek ellenére a 19. századra az erdélyi örménység teljesen elmagyarosodott, és számos művészt, politikust, hadvezért adott a magyarságnak. Örmény származású volt az aradi vértanúk kö zül Lázár Vilmos és Kiss Ernő; Lukács László miniszterelnök, vagy a "magyar csalogányként" tisztelt operaénekes, Hollósy Kornélia és a nagybányai festőiskola egyik alapítója, Hollósy Simon is; emléküket portrékon, személyes tárgyakon keresztül idézi fel a tárlat. A 19. század végi gyökérkeresés vezetett az örmény és magyar identitás összeolvasztását célzó armenista elmélet kialakulásához: Szongoth Kristóf és Lukácsi Kristóf ugyanis a magyarok örmény származását kívánta bizonyítani - mondták el a kurátor ok. A tárlat egy örmény arcképcsarnokkal zárul, amelyben több tucat erdélyi örmény fotói búcsúztatják a látogatót. A kiállítás szeptember 15ig látható a BTMben, majd a tervek szerint Németországban is bemutatják. Az Országos Széchényi Könyvtár A kulturális transzfer lehetőségei - Örmények Közép- és KeletEurópában címmel pénteken és szombaton nemzetközi tudományos konferenciát rendez a Lipcsei Egyetem KeletKözépEurópa Intézetével (GWZO) együttműködésben. A konferencián öt szekcióban a művész ettörténet, az egyháztörténet, irodalom, történettudomány, kulturális antropológia és a szociológia kutatóinak előadásai hallhatók. A plenáris nyitóelőadást Stefan Troebst, a GWZO vezető professzora tartja, a kiállítást Martonyi János külügyminiszter és Ar menuhi DrostAbgarjan, a Martin Luther Egyetem armenológusa nyitja meg. v v i i s s s s z z a a Magyar vezető a magyarromán kamara agrártagozatának élén Budapest, 2013. április 5., péntek (MTI) - Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisz térium (VM) társadalmi kapcsolatokért és határon túli magyarsággal kialakítandó vidékfejlesztési együttműködésért felelős helyettes államtitkára vezeti a továbbiakban a Kárpátia MagyarRomán Kereskedelmi és Iparkamara agrártagozatát - közölte a VM pénteken az MTIvel. A közlemény szerint a helyettes államtitkár csütörtökön - április 4én - Kolozsváron részt vett a Kárpátia MagyarRomán Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi ülésén és éves közgyűlésén. Az eseményen Tóth Katalin elfogadta Kiss Ervin kamara i elnök felkérését a vegyes kamara újonnan létrejött agrártagozatának vezetésére. Tóth Katalin, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. felügyelőbizottsági tagjaként szólalt fel. Elmondta: azért fogadta el a vegyes kamara agrártagozatának vezetésére a felké rést, mert nagy igény mutatkozik az agrárium szereplői részéről európai pozícióik megerősítésére. Megjegyezte: a szóban forgó kihívásnak való megfelelés túlnő a vidékfejlesztési tárca lehetőségeinek keretein. Így a további fejlődéshez és a hatékony érd ekvédelem biztosításához már kamarai eszközök szükségesek, mint például a képzés, a szaktanácsadás, az információátadás - vélekedett a helyettes államtitkár. Hozzátette: a hosszabb távú célként megfogalmazott Kárpátmedencei Gazdasági Tér kialakításáho z elengedhetetlen, hogy egy nemzetpolitikai szempontból is jelentőséggel bíró gazdasági hálózat segítse a határon túli magyar gazdálkodókat és családjaikat a szülőföldjükön való boldogulásban. Kiemelte: a kormány által a múlt év márciusában elfogadott Nemzeti Vidékstratégia egyik kiemelt programpontja a Kárpátmedencei határon túli magyarsággal való vidékfejlesztési együttműködések kialakítása. Ennek három legfontosabb területe a gazdaságfejlesztés, a környezetügy és a szakmai kapcsolattartás. A Vid ékfejlesztési Minisztérium törekszik arra, hogy a környező országok kormányaival és a magyar kormányon belül kapcsolati hálót kiépítve elérje, a különböző magyar fejlesztési programok összhangjának megteremtését. S így minél hatékonyabb és eredményesebb va lósulhassanak meg a kitűzött célok.