Kisebbségi Sajtófókusz, 2012. július - Civitas Europica Centralis
2012-07-03
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H11 15 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. • + 3630 904 6164 , http://www.ce ucent .net/ admin@cecid.net 201 20703 . 12 szavazók ennyire tudatosak, és nem hagyják megvezettetni magukat. Hát igen. A törté nelem során nagyon sokan voltak így ezzel, és azt gondolták, hogy lehet a székelyeket az orruknál fogva vezetni, mesékkel etetni, de tévedtek. Megint bebizonyosodott, hogy ez nem működik, és az RMDSZnek továbbra is a legerősebb bástyája, erődítménye Széke lyföld. Bukarestben ezt mindig is tudták. Jó lenne, ha Budapesten is tudnák ezt végre, és felhagynának a különböző székelyföldi politikai homokozók építésével, mert teljesen felesleges idő- és pénzpazarlás. De én ezzel meg is állnék a budapesti politikum s zapulásával, ugyanis személyes tapasztalataim szerint például a magyarországi közszolgálati média hozzáállása korrekt volt a dolgokhoz, és látni lehetett azt is, hogy a Budapestről támogatott politikai erőknek most, szemben 2008cal, nem engedték, hogy lem enjenek kutyába. Tehát meggyőződésem, hogy a soron következő Fidesz – RMDSZegyeztetésen tovább lehet haladni …” (Erdély.ma) A magyar kisebbséggel kapcsolatos pozitív üzenetekkel nem foglalkozik a szlovák sajtó – Sötétség a fejekben – „ Az elmúlt hetek fejleményei azt mutatják, ez a nyár sem múlik el anélkül, hogy terítékre ne kerülne a szlovákmagyar viszony. Mi a két nemzet kapcsolataiban a legnagyobb probléma? Mi sz ükséges ahhoz, hogy előrelépés történjen a szlovákiai magyarok jogállása terén? Mindenekelőtt jobb kommunikáció. Erre világított rá a magyar parlament Nemzeti összetartozás bizottságának ülése, valamint az ekeli állomás kétnyelvűsítésének elhallgatása is. Mindkét eset megmutatta, milyen problémás az üzenetközvetítés a szlovákokhoz, sokszor nem is feltétlenül a magyar fél hibájából. A szlovákiai magyarság hosszú távú fennmaradásának csak egyik feltétele a jó politikai képviselet, vagy érdemi ötletek kitalálá sa. Egy másik fontos, kevesebbet hangoztatott tényező, hogy a két közösség egy hullámhosszra kerüljön, megértse a másik akaratát - és ez az, ami a jelenlegi környezetben nem teljesül. A szlovák társadalomban egyre mélyebben él az a nézet, hogy a kisebbsége k jogállásával komolyabb probléma nincs, aki pedig a fennálló helyzeten változtatni szeretne, az minimum gyanús elem. A magyar kisebbség érdekérvényesítő képessége így aggasztóan gyengévé válik, ugyanis könnyen szélsőségesnek bélyegzik bármilyen aktivitásá t, jóakarattól és mondanivalótól függetlenül …” ? ? Tokár Géza (Új Szó) (Ön)tudatos olvasásban a megoldás? – „ Szerkesztőségi asztalunkról tegn aptól hiányzik egy sajtótermék, az Új Magyar Szó: nem lapozgathatjuk, nem mérjük fel és nem mérlegelhetjük tartalmát, minőségét, nem tájékozódhatunk belőle, nincs viszonyításra lehetőség. Egy termékkel kevesebb a hazai sajtó piacán. De valóban csak ennyirő l lenne szó? Hogy eltűnt a polcról egy termék? Vagy valami több történt ennél? Legalább két oldalról mérlegelhetjük a helyzetet, mert egyrészt megszűnt egy munkaadó, és hozzá kapcsolódóan mindaz, ami egy munkahely/állás fogalmába kívánkozik. Másrészt azonb an megszűnt egy intézmény, és ennél a gondolatnál érdemes elidőzni, továbbpörgetni a tényeket. A valóság az – és erről már jó ideje cikkeznek, tanulmányokat írnak – , hogy általában válságban az írott sajtó, hiszen két „fronton” kell küzdenie: nem csak a mi ndent és mindenkit sújtó gazdasági válsággal, hanem saját „tükörképével”, a világhálón megjelenő önmagával is fel kell vennie a versenyt. A gazdasági válság, pontosabban az anyagiak, a pénz hiánya minden téren befolyásolja az újságok életét/létét: ettől fü gg minőségük, mennyiségük, terjesztésük, kinézetük, tartalmuk, és szintén ettől függ többek között olvasottságuk is, hiszen az anyagiakkal küszködő, létfenntartási problémákkal szembesülő sajtóterméket fogyasztók kénytelenek lemondani róla. Alternatívaként ott az olcsóbbnak és könnyebben fenntarthatónak ígérkező internetes megjelenés, amelynek népszerűségéhez és sikeréhez természetesen hozzájárult az olvasási szokások változása, no meg az (egyelőre még) ingyenes hozzájutás ugyanahhoz a tartalomhoz (esetleg többhöz), amelyet az újságok nyomtatott változata kínál. Egyesek szerint ez a két tényező – az anyagiak hiánya és az
