Reggeli Sajtófigyelő, 2010. augusztus - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-08-09
Kárpátmedencei Sajtófókusz 20 10 . 08.0 9 . 33 Az uniós források fontos elemei lehetnek a felzárkóztatásnak. Hozotte lényeges változást ez a lehetőség a déli térségek számára? – Az unió adta lehetősé gekkel leginkább a nyugati térségek éltek, ahol versenyképesebb a humán erőforrás, mert kelet felé haladva e téren is nagyok a különbségek, főként az etnikai szerkezet miatt. Az elmúlt négy évben a legnagyobb eséllyel az északi falvak pályáztak, a döntésho zók ugyanis szem előtt tartották, hogy a támogatás melyik pártnak hozhat szavazatokat. A déli régiók hátrányos helyzetben voltak, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem volt fejlesztés. Az uniós forrásokból főleg mezőgazdasági és idegenforgalmi be ruházások valósultak meg. Tehát a megkülönböztető körülmények közt sem mellékes, hogy egyegy régióban mennyi a kezdeményező erő. A keleti és középső régiók elmaradottsága nem az elmúlt négy évben kezdődött. Ez az egyenlőtlenség miben gyökerezik? – A kü lönbség már a múlt rendszerben is meg volt. A területi adottságok mellett mentalitásbeli különbségek is megfigyelhetőek. A Csallóközben az idegenforgalom már a 80as években is meghatározó volt. Az ott élők tudtak élni a termálfürdők adta lehetőséggel. Eme llett gyümölcsöt, zöldséget termeltek, amelyet a nagyvárosok piacain, Zsolnától Ostraváig értékesítettek. KözépSzlovákiában viszont ipari vállalkozások, bányavállalatok voltak, amelyek a rendszerváltás után tönkrementek, új munkahelyek azonban alig létesü ltek, s így elkezdődött az elszegényedés. Mégis, mi lehet az a többlet, amit a déli régiók nyújthatnának, a fejlesztési politika miben gondolkodhat? – A mezőgazdaságban továbbra is nagyon sok lehetőség van. Még mindig ez lehet a vezetőágazat, de termékvál tásra lenne szükség. A hagyományos gazdálkodás egy részét biogazdálkodásra kellene váltani. Vannak ugyan próbálkozások, de nem számottevőek, pedig nemcsak a hazai, hanem az európai piacon is lehetne értékesíteni a termékeket. Persze, fogyasztói magatartásv áltás is szükséges ahhoz, hogy ez a kezdeményezés sikeres legyen. Kiaknázatlan lehetőségek vannak az idegenforgalomban is, amely kissé megtorpant a gazdasági válság miatt, de ez remélhetően hamarosan változik. Az idegenforgalom kitörési pont is lehetne Göm ör, Nógrád és Bodrogköz számára, hiszen ezeknek a régióknak a szépsége és kulturális potenciálja megkérdőjelezhetetlen, ehhez azonban növelni kell a szolgáltatások színvonalát, az infrastrukturális fejlesztéseket el kell indítani. Sokat lendíthet az idegen forgalmon, hogy 2013ban Kassa lesz Európa kulturális fővárosa. Ebből profitálhat a közeli borvidék, fellendülhet a barlangturizmus, megugorhat a környező várak és kastélyok látogatottsága, és segítheti a kisvállalkozásokat. Jelenleg milyen a magyar válla lkozói struktúra? Ön szerint versenyképesek vállalkozóink, vagy versenyhátrányban vannak a szlovák vállalkozásokkal szemben? – A vállalkozási aktivitásra vonatkozó adatok is alátámasztják a régiók közti különbségeket, hiszen a délnyugati járásokban egyért elműen több a jogi és természetes személy. Ez összefügg a felvevőpiaccal, és azzal, hogy az embereknek vane szabadon mozgatható tőkéjük. A sikeres vállalkozáshoz kell némi önbizalom, piacismeret, törvények ismerete, könyvvitelben való jártasság. A legtöbb ember számára azonban ez bonyolultnak tűnik, főként a nyelvi korlátok miatt. Versenyhátrányban vannak tehát a szlovákokkal szemben, hiszen nyelvismeret híján az információkhoz való nehézkesebb, illetve korlátozottabb hozzáférés miatt nem rendelkeznek kell ő ismeretanyaggal a piaci környezetről, a lehetőségekről, forrásokról. Előrelépést jelent, hogy a Selye János Egyetemen közgazdászképzés is folyik. A középiskolai rendszerben is egyre jelentősebb szerepe lesz a vállalkozói magatartás oktatásának. Néhány év vel ezelőtt volt egy kezdeményezés, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Társulása. Indokolt lenne tevékenységének a felújítása, mert biztosíthatná a szakmai hátteret. Itthon a vállalkozók versenyhátrányban vannak, de az talán előny lehet, hogy a tízmilliós ma gyar piacon magabiztosan mozoghatnak. – Nem biztos, hogy a szlovákiai magyar vállalkozók ki tudják használni a lehetőséget. Komoly elszántság kell hozzá. Itthon még megtalálják a piaci rést, de Magyarországon ez már nehezebb, a magánszektor működése szöve vényesebb. Magyarországon már a 80as években beindultak a vállalkozások, e téren ők előbbre vannak, de sok hazai vállalkozónak – talán épp ezért – rossz a tapasztalata, mert gyakran átverik a képzetlen embert, vagy azt, aki nem ismeri a helyi viszonyokat. A politikai klíma sem segít az együttműködésnek. Magyarország nem felejti el Szlovákiának, hogy nem engedték be a magyar államfőt, és azt sem, hogy ártatlan szurkolókat megvertek. A bizonytalanság és bizalmatlanság a vállalkozásokra is ráveti árnyékát. En nek ellenére magyarmagyar szinten
