Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-16
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.16 . 17 Udvarnokon feladták – M egszűnőben a magyar oktatás, egynemzetiségű a helyi tanács Magyar Szó Kecskés István 2010. július 16., péntek Az Udvarnokon élőknek csaknem a fele magyar, a középbánáti falunak pedig két katolikus temploma is van. Mégis az a benyomása az idelátogató nak, hogy a faluban már nem is élnek magyarok. A magyar szülők többsége ugyanis már évek óta szerb iskolába járatja gyerekét, úgyhogy őszre a helybeli iskolában – egyetlen elsős nélkül – két gyerekkel indul a tanítás az összevont magyar tagozaton. Nagy a v alószínűsége annak, hogy két év múlva még egy bánáti faluban megszűnik a magyar tannyelvű oktatás. Az udvarnoki általános iskolában a kilencvenes évek elejétől öt éven keresztül nem volt magyar oktatás. Elsősorban az akkori VMDK kilincselésének köszönve 1 996ban (nyolc tanulóval) megnyílt egy magyar alsós összevont tagozat. Csipa Erika tíz éve tanít a faluban. Kezdetben két magyar tanító dolgozott az 13ikos illetve a 24ikes összevont osztályokban. A magyar tanulók száma évről évre csökkent, aminek köve tkeztében öt évvel ezelőtt a kolléganője osztály nélkül maradt. Az elmúlt tanévben pedig furcsa helyzet állt elő. Az összevont magyar osztálynak öt tanulója volt, ugyanakkor nyolc magyar gyereket írattak a szerb első osztályba. Ez egy kis port kavart, hisz en ennyi elsőssel akár még egy magyar osztály is nyílhatott volna. A sikerélmény azonban – elsősorban a szülők akaratából – mégis elmaradt. Persze ennek a tendenciának voltak előzményei is. Például az, hogy az utóbbi években három magyar óvónő íratta szerb osztályba a gyerekét. – Egyik magyar szülő azzal magyarázkodik, hogy jobb, ha a gyerek nem utazik, és helyben fejezi be a nyolcosztályos iskolát (az udvarnoki magyar felsősök a hét kmre levő tordai iskolába utaznak – ingyenesen). Volt, aki azt mondta, h ogy a magyar gyerekek úgymond „magányosak” a többségben levő szerb gyerekek között. De, hogyha például tavaly a nyolc magyar gyerek magyar osztályba iratkozik, akkor többen lettek volna, mint a szerb elsősök. Volt olyan, aki azt mondta, hogy majd könnyebb lesz a gyerekének a középiskolában, nem gondolva arra, hogy az első osztályban kell könnyíteni a gyerek helyzetén. A szerb elsőbe íratott egyik magyar gyerek odajött és azt mondta, hogy szeretne hozzám járni, mert nem ért semmit – mondja Csipa Erika, aki s zerint kizárólag a szülőn áll a döntés, a tanító nem hívhat, nem is küldhet el senkit. Őszre két magyar gyerek kezdi iskoláztatását a szerb osztályban, a magyar összevont tagozatnak pedig két harmadikosa van. Az iskola szerb anyanyelvű pszichológusa jár a vegyes óvodai csoportba (amelynek magyar óvónője szerb iskolába járatja a saját gyerekét), úgyhogy nem tudni, hogyan alakul a magyar diákok száma. Hogyha pedig jövőre nem iratkozik be egyetlen gyerek sem a magyar osztályba, akkor két év múlva megszűnik a magyar tannyelvű oktatás Udvarnokon. Lehet, hogy egyes udvarnoki magyar szülők öt év múlva az anyanyelvükön szeretnék taníttatni a gyereküket, de számukra – és minden további korosztály számára is – ez a lehetőség már nem adatik majd meg. Szembetűnő, hogy az 1300 lakosú Udvarnok kilenctagú helyi tanácsában egyetlen magyar nemzetiségű tag sincs. – Eddig sem volt nagy beleszólásunk a dolgok alakulásába, de legalább ott voltunk, és tudtuk, hogy mi történik az önkormányzatban. Az az érzésem, hogy az itteni ma gyarság feladta a fennmaradásért folyó harcot és belenyugodott a sorsába. Ezt mutatja elsősorban a magyar tannyelvű oktatásról való önkéntes lemondása – mondja Szalma Árpád, aki 12 évig tanácstag volt. A legutóbbi választásokon csak 12 szavazat hiányzott n eki, hogy újra bekerüljön a testületbe. Mint mondja, függetlenként, ez talán sikerült volna, de a magyar párt színeiben már nem. Mert nem lett volna szabad szem elől téveszteni azt, hogy Udvarnok egyike a bánsági kistelepüléseknek, amelynek arculata az elm últ két évtized alatt sokat változott. A két hullámban (Boszniából és Horvátországból) ideköltözött több száz menekült megváltoztatta a lakosság nemzetiségi arányát. Ilyen állapotok közepette szerinte a magyar emberek félelme indokolt, ráadásul pedig a töb bségi nemzet tagjai rámenősebbek az érdekeik érvényesítésében. vissza Általános diákhiány – Korhecz Tamás: Vonzóbbá kell tenni a magyar oktatást a szórványban élők számára Magyar Szó Diósi Árpád 2010. július 16., péntek Az udvarnoki problémával kapcsolatban felkerestük Korhecz Tamást, a Magyar Nemzeti Tanács elnökét. Kérdésünkre, hogy az MNTnek tudomása vane a problémáról, miszerint a magyar szülők szerb tagozatba íratják
