Reggeli Sajtófigyelő, 2010. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-07-09
Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 07.09 . 10 már ki Kárpátalján. Ez a szám mintegy 50 ezerrel több, mint az igazolvány kiváltására jogosult 14 évnél idősebb kárpát aljai magyarok száma, akik nagyjából 100120 ezren lehetnek, és az okmány révén például könnyített módon juthatnak hozzá az európai uniós országok vízumaihoz. vissza Várady Tibor: egyértelmű választ kíván a Koszovóügyben a Nemzetközi Bíróságnak feltett szerb kérdés Belgrád, 2010. július 8., csütörtök (MTI) - A koszovói függetlenség egyoldalú kikiáltásáról a Nemzetközi Bíróságnak (ICJ) föltett szerb kérdés nem igazán enged teret kétértelmű válasznak - mondta Várady Tibor nemzetközi jogász egy csütörtökön megjelent interjúban. Ha a bíróság Szerbiának ad igazat, és kimondja, hogy a függetlenség kikiáltása ellentétes a nemzetközi joggal, az implicite azt jelentené, hogy Koszovó Szerbiához tartozik, és ez politikai értelem ben jelentős ütőkártya lenne Belgrád kezében a Pristinával folytatandó tárgyalások újbóli megnyitásához - mondta a nemzetközi hírű jogászprofesszor, a budapesti Középeurópai Egyetem (CEU) előadója a belgrádi Politika című napilapnak. Várady szerint ez esetben nehezen lehetne elutasítani azt a szerb kérést, hogy az ENSZ ismét vegye napirendre Koszovó kérdését. Ha viszont a bíróság úgy dönt, hogy a koszovói függetlenség kikiáltása megfelel a nemzetközi jog előírásainak, Szerbiának nagyon nehéz lenne tovább küzdenie Koszovóért - idézte a nemzetközi jogászt a belgrádi Politika. A jugoszláv kormány kérésére annak idején Várady Tibor vállalta el annak a szakértői csoportnak a vezetését, amely az akkori "kisJugoszláviát" képviselte az ICJ előtt három perb en: amelyet Bosznia és Horvátország indított Jugoszlávia ellen a délszláv háborúban elkövetett népirtás címén, illetve amelyet Jugoszlávia indított nyolc NATOtagállam ellen az 1999es bombázások miatt. Szerbia 2008 őszén kezdeményezte, hogy az áll amok közötti vitás ügyekben eljáró hágai Nemzetközi Bíróság foglaljon állást abban a kérdésben, Koszovó "ideiglenes vezetésének egyoldalú aktusa", amellyel 2008 februárjában kinyilvánították Szerbia egykori tartományának önállóságát, összhangban vane a ne mzetközi joggal. Nem hivatalos értesülések szerint az ICJ még júliusban nyilvánosságra hozza tanácsadó véleményét ebben az ügyben. A szerb sajtó leggyakrabban a július 22i dátumot emlegeti a bírósági döntés közlésének lehetséges időpontjaként. Az ICJ tanácsadó véleménye - ahogy a nevében is benne van - nem lesz kötelező érvényű, ám feltehetően politikai következményekkel jár majd. Megfigyelők szerint megeshet, hogy a bíróság "salamoni" döntést hoz, vagyis olyat, amelyik egyértelműen egyik félnek se m kedvez, és mind a szerbek, mind a koszovói albán vezetés igyekszik majd csak a neki kedvező részeket kiemelni a határozat szövegéből. A Politika elemzőkre hivatkozva hozzáfűzte, bárhogy is döntsön a bíróság, a felek valószínűleg nem fogják módosítani jelenlegi álláspontjukat. A szerb kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy soha nem fogja elismerni Koszovót, és szeretné felújítani a tárgyalásokat a terület jogállásáról, Pristina szerint viszont Koszovó státusa eldöntött tény, a feleknek két szuverén állam egyenrangú képviselőiként kell tárgyalóasztalhoz ülniük, hogy megállapodjanak a koszovóiak mindennapjait érintő, megoldatlan gyakorlati kérdésekről. vissza Iveta Radicová vezetésével megalakult az új szlovák kormány A hárompárti jobbközép koalícióban a HídMost a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztériumot fogja vezetni, de sikerült megszerezni az emberi jogi és kisebbségügyi kormányfőhelyettesi posztot is. FN.huösszeállítás 2010. július 8. 14:36 Csütörtök ön délelőtt letették az esküt az új szlovák kormány miniszterei. A jobbközéphez sorolt koalíciót a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd párt hozza létre. AZ MKP ki esése és Bugár Béla pártjának bekerülése új dimenziókat nyithat a szlovákmagyar együttműködésben. A Híd olyanokra talált, akik a mérsékelt szlovák szavazók szemében legitim módon jeleníthetik meg azokat a kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket, melyek eddi g kizárólag magyar politikusok fellépéseihez voltak köthetőek s ezáltal az etnikai gettóba szorultak – fejtette ki A Híd szlovákjai címen az Új Szó című pozsonyi napilapban megjelent írásában Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko elemző intézet vezető kutatója . Ilyen a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnökhelyettesi pozícióba kerülő Rudolf Chmel, a hírek szerint a külügyi bizottság vezetésére kinézett Frantisek Sebej, a szlovák politikai elit egyik "lelkiismereteként" ismert Peter Zajac vagy éppen a civil aktivizmusát a parlamenti padsorokban is kamatoztatni tudó Ondrej Dostál.
