Reggeli Sajtófigyelő, 2010. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-04-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztál ya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 04.19 . 20 helyekre is időben odaérjenek. Ezt meg kell oldani, mert mindenkinek gondot jelent. Sokkal racionálisabb ezt egy rendszerben működtetni, mi nt különkülön megszervezni. Mire számíthatnak a médiumok, ki maradhat fönn? – Itt elérkeztünk egy olyan kérdéshez, ami nemcsak a médiumokra vonatkozik, hanem az egész felépítményre is. Mi az, amit mi el tudunk tartani? Mi az, amit az alig háromszázezres vajdasági magyar közösség politikai befolyásának, rendszerépítési ügyességének köszönhetően el tud tartani? Ez a művelődési szférára is vonatkozik. Én személyesen nem kívánom senkinek sem, hogy tönkremenjen, de nagyon oda kell figyelni arra, hogy melyek l esznek azok a dolgok, amelyeket újonnan létre fogunk hozni. Ha valaki magánkezdeményezésből akar létrehozni valamit, az is teljesen legitim ambíció. Csak eddig az a tapasztalat, hogy valami magánkezdeményezésként létrejön, utána pedig nagyon rövid időn bel ül megjelenik egy eléggé erőteljes elvárás, hogy valamiféle közösségi támogatás kerüljön mögé, mert különben nem tud talpon maradni. Itt kerülünk mi bele abba a csapdába, amiből nagyon nehezen tudunk kimászni. Szerintem ezzel kapcsolatban is világos vélemé nyeket kell kimondani. A művelődési szféra területén az alapítói jogok és az állami finanszírozás kérdése az, ami meggyőződésem szerint megkerülhetetlen. A nemzetileg fontos intézmények tekintetében fontos, hogy mikor, mit tartunk fontosnak átvenni alapító ként, és ez persze nem csak a művelődés területére vonatkozik. Azok az intézmények, amelyeket átvesz a nemzeti tanács, állami pénzelésben részesülnek? – Ez esetről esetre változik, ha például kollégiumokra vonatkozik, akkor azt szeretnénk, hogy független ül attól, milyen alapítású a kollégium, megkapja ugyanazt a fejkvótát, mint az állami alapítású. A média esetében az állami pénzelés azokra vonatkozik, amelyeknek az eredeti alapítója az állam volt. Ha magánalapítású médiumról van szó, ahová a nemzeti taná cs társalapítóként vagy alapítóként belép, az nem vonja feltétlenül maga után a folyamatos állami támogatást. Lehetséges, de nem túlzottan valószínű. Az állami finanszírozás nem váltódik ki azzal, hogy az alapítói jogokat átveszi a nemzeti tanács, csak ha a finanszírozáson túlmenően az igazgatási, irányítási jogkörök is a nemzeti tanács, ha úgy tetszik, a közösség hatáskörébe tartoznak. Például, ha egy színháznak az alapítói jogát átveszi a nemzeti tanács, akkor onnantól kezdve ez azt jelenti, hogy a komple tt irányítása és igazgatása a nemzeti tanács hatáskörébe tartozik, viszont az állami finanszírozás továbbra is marad, és ahhoz párosulhat egy anyaországi támogatás is. vissza Kiállítás és előadások a Székely Hadosztályról Re ggeli Újság 20100419 Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által meghirdetett Trianon Év keretében kiállítással és előadásokkal emlékeznek a nagyváradi magyar katonai múlthoz ezer szállal kapcsolódó Székely Hadosztályra. A katonai alakulat, amelynek paranc snoka az a Kratochvil Károly, aki korábban a dicsőséges nagyváradi 4. honvédezred vezetője is volt, egyedüliként vette fel a harcot 1919ben a történelmi Magyarországra, hazánkra törő ellenséggel. Az érdeklődők már több székelyföldi településen bemutatásra került vándorkiállítást tekinthetnek meg a helyszínen a hadosztályhoz kötődő dokumentumokból. Előadást tartanak a kiállítás létrehozói: Gottfried Barna, a SzabolcsSzatmárBereg Megyei Levéltár történészlevéltárosa A Székely Hadosztály Erdély védelmében címmel, valamint Nagy Szabolcs, a Veszprém Megyei Levéltár történészlevéltárosa Kratochvil Károly és a Székely Hadosztály címmel. Előadást tart a Vitézi Rendről és a Székely Hadosztályhoz fűződő családi emlékeiről vitéz Kocsis László, a Történelmi Vitézi Rend ÉszakErdélyi törzskapitánya. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Történelmi Vitézi Rend szeretettel vár minden érdeklődőt ma, április 19én, hétfőn 18 órától a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermébe, az Ezredévi emléktér (str. Libertăţii) 38. szám alatt. A belépés díjtalan, de a kiállítás költségeire adományokat elfogadnak vissza
