Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-11
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.11 . 29 vissza Brassó elszékelyesítése? Erdélyma [ 2010. március 11., 09:58 ] [42] Számítani lehetett arra a hírre, ami most beröppent az ablakunkon: a DemokrataLiberális Párt — Emil Boc pártja — lehetőséget akar teremteni arra, hogy Brassót els zékelyesítsük, mégpedig úgy, hogy Háromszékhez, Csíkhoz, Gyergyóhoz és Udvarhelyszékhez csatolják. Maros megye ebből kimarad, hogy ne zavarja az elszékelyesítés folyamatát, ők majd Besztercét és a Mezőség egy részét, valamint, valószínű, Segesvárt és körny ékét székelyesítik el. Ilyenképpen egy helyett lesz két szép székely megye. Olyan ez, mint amikor ÓRomániát Erdélyhez csatolták. Komolyra fordítva a szót: Székelyföld történelmi és jelenlegi földrajzi, gazdasági, néprajzi egységének tervezett szétrobbant ása bizonyos gazdasági előnyök hangoztatásával hosszú vagy nem is olyan hosszú távon a székelymagyarság bekebelezésével, felszívódásával jár. Ez az elképzelés azért is veszélyes, mert ahogyan ez történni szokott, a magyar gazdasági szereplők köréből is ki tudják szakítani azokat az érdekelteket, akik a mammon — a pénz — istenének hódolnak, érvekként fel tudják használni azt a már eddig kiépített függőségi rendszert, amely a postát, telefont, csendőrséget, katonaságot, az egészségügyi intézményeket stb. Bra ssóban összpontosítja, a brassói magyar értelmiséget, akik közül a székelységből származókat is elszédíti a Cenk alatti város bűvölete. Az autópálya, a vidombáki reptér mindmind érvként jelenik meg Brassó elszékelyesítésének stratégiájában. A jelenlegi helyzetet bonyolítja, hogy a DLP brassói képviselői, élen George Scripcaruval, szimpatikusan nagyvonalúak a magyarság irányában a Vatra bölcsőjében ringatózó nacionalistákkal szemben, és minden bizonnyal mesterien fogják kihasználni a két megye — Hargita és Kovászna — magyarságának pártos széttagoltságát, a tájegységek között emelkedő ellentétek falait, a Csík és Udvarhely, Csík és Háromszék közötti antipátiát, az eltorzult személyi és csoportellentéteket. A térség magyar lakossága pedig elveszítette azt az immunitását, amely negyven évvel ezelőtt a(z) (agy)velejéig hatolt, mert az akkori brassói politikai és állami adminisztráció magyarellenes nacionalista brutalitását ma már nem érzékeli, és nem óhajt tanulni még a szlovákiai fasisztoid kurzusból sem, am i nálunk is bármikor trónra hághat. Tőkés László sajtóirodája figyelmeztet: „Ennyi ellenérdekelt közéleti szereplő között fájdalmas módon maga az ügy szorul háttérbe: Székelyföld területi autonómiája. Pedig soha nem lenne ennyire fontos az összefogás, min t most, amikor a nagyobbik kormánypárt dönteni készül a fejlesztési régiók átszabásáról." Sylvester Lajos, Háromszék vissza Népgyűlést szerveznek a székelyföldi románok Erdélyma [ 2010. március 10., 22:45 ] [250] Marosh évízen szerveznek népgyűlést a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok. A kezdeményező civil szervezet ily módon akarja felhívni az állam figyelmét a magyar vezetők szeparatista törekvéseire, valamint a régió enklávésításának veszélyére. Március 20ára hívja Maroshévízre a románokat a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma. Szerdán kiadott felhívásukban emlékeztetnek, 400 000 román él a három megyében. „Azok leszármazottai vagyunk, akik évszázadokon keresztül küzdöttek a megsemmisítés és a magyarosítás ellen, amint azt Románia első pátriárkája, Miron Cristea kijelentette. Hasonló eszközöket, de más módszereket használnak ma is azonosságunk és megmaradásunk ellen” – olvasható a dokumentumban, amelyet az Agerpres idéz. A hírügynökség szerin t a felhívás kitér arra is, hogy a románok – sok más mellett – követelni fogják az állami
