Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.10 . 25 kultúra között találhatók, igaz, hogy általában sokkal közelebb a többségihez. De az értelmiség egy részénél, főként az államapparátusban, közigazgatásban dolgozóknál lehet nagy a „kísértés” a nemzetiségváltásra. Nagyon fontos a jövőre esedékes népszámlálás, mert tíz évre ismét hivatkozási alap lesz. Vannak optimistább és vannak pesszimistább becslések. Ön mire számít? Én 460490 ezer közöttire becsülöm a magyarság várható számát. Legutóbb 520 ezer volt, tehát azt jelenti, hogy 3060 ezer fős csökkenésre számítok, és inkább az alsó értékhez, tehát a 60 ezerh ez fog közelíteni. A becslésnél, illetve számításnál van azonban két tényező, ami nehezen meghatározható. Az egyik a migráció, ezúttal háromszor akkora migrációval számolok, mint tíz éve. És a másik, amiről nincs képem, az a romák számarányának az alakulás a. 1991től mutat ki a statisztikai hivatal roma nemzetiséget, és ők szituációtól függően különböző mértékben romának, magyarnak, szlováknak vallják magukat. Itt tehát még lehet változás. Még történhetnek ezen a téren főleg regionális szinten meglepetések, amelyek árnyalhatják a vázolt előrejelzéseket. De ha ötvenezres léptékben fogyunk, akkor közösségünknek száz éve van, vagy még kevesebb. Nem lehet így leegyszerűsíteni, ez annál összetettebb. Ez területspecifikus, a fogyás elsősorban a peremvidéket érint i majd. Ahol most magyar többség van, ott a fogyás is lassúbb lesz, tehát a Csallóközben, a Bodrogközben kevésbé lesz meghatározó. A nyelvhatárok mentén, a nyelvszigeteken, a szórványban élőknél és a magyar kisebbségű városi népességen belül gyorsul majd f el a fogyatkozás. Vagyis a helyzet már sürgetné egy átfogó megmaradási stratégia megfogalmazását. Mindenképp. Arról azonban nem szabad elfeledkeznünk, hogyha ez nem kapcsolódik gazdasági stratégiához, csak megmarad a kultúra, vagy az oktatásügy szintjén, nem hoz kellő eredményt. Az embereket helyben kell tartani. De olyan területen, ahol nagyon magas a munkanélküliség, és belátható közelségen belül nincs is munkalehetőség, ott nagyon nehéz csak a kultúrára, nyelvi kérdésekre és az oktatásügyre hagyatkozni . Nem lehet az egyéni és a nemzeti büszkeségre apellálni, ha a megélhetésnek nincsenek a feltételei biztosítva. vissza MOLNÁR JUDIT Húsz kilométer autópályát épít idén a Bechtel Krónika 2010. március 08. A sztrádaépítési munkálatok folytatását illető egyezményt írnak alá áprilisban a kormány és a Bechtel képviselői. Erről hétfőn döntöttek a felek, az egyezség értelmében a kormány kifizeti a felhalmozott adósságok egy részét, az amerikai vállalat pedig húsz kilométeres sza kaszt épít meg az idén. Hétfő reggel a Bechtel bejelentette, hogy megválik az 1900 alkalmazottjától, Emil Boc kormányfő azonban reméli, hogy a tárgyalásokkal elkerülhetőek az elbocsátások. A Bechtel a következőkben elemzi, hogy mennyit tarthat meg alkal mazottjai közül, a kormány szerint a munkások kétharmada megmenekül az elbocsátástól. Emil Boc még pénteken úgy nyilatkozott: idén az az erdélyi autópálya Torda és Aranyosgyéres illetve Gyalu és Bánffyhunyad közötti – összesen 18 kilométeres - szakaszának megépítése az elsődleges, e hónapban pedig az állam kiegyenlíti adósságai egy részét. Ugyanakkor az idén be kell fejezni a Kolozs megyei Gyalu és a Bihar megyei Berettyószéplak közötti szakasz tervezési munkálatait is. A Bechtel már januárban közölte: mi vel az Országos Út- és Sztrádaépítő Vállalat (CNADNR) 159,6 millió eurót nem fizetett ki neki kénytelen lesz elbocsátásokhoz folyamodni. A cég azzal is elégedetlen, hogy máig nem történtek meg a kisajátítások a sztráda nyomvonalán, emellett a CNADNR nem tu dott biztosítást nyújtani a Bechtelnek a sztrádaépítés további finanszírozásáról. A kormány január végén jelentette be, hogy tárgyalásokat kezdeményez a sztrádaépítővel arról, hogy az északerdélyi autópálya megépítése a továbbiakban a közés a magánszfér a együttműködésének (PPPpartnerség) eredménye legyen. A javaslat szerint a Bechtel az autópálya egyik felét közpénzből, a másik felét saját költségvetéséből építené meg. Erre a megoldásra azért van szükség, mivel a bukaresti kormány nem tudja finanszírozn i a BrassóBors sztráda határidőn belüli elkészülését. vissza Szerző(k): Hírösszefoglaló
