Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.06 . 20 Brüsszeli elvárások Belgrádtól és Zágrábtól Vajdaságma.info • 2010. március 5. [18:33] A BoszniaHercegovinában egyre növekvő politikai feszültség enyhítéséhez vár segítséget az Európai Unió a nyugatbalkáni orszá g két érintett szomszédjától, Szerbiától és Horvátországtól. Pénteken Brüsszelben járt Mirko Cvetković szerb miniszterelnök, valamint Ivo Josipović horvát elnök, és - egymásnak adva a kilincset az EU hivatalaiban - mindketten azt hallották a velük tárgyaló uniós vezetőktől, hogy közreműködést várnak tőlük a BoszniaHercegovinát belülről feszítő ellentétek elsimításához, a bosnyák, a horvát és a szerb népcsoport képviseletére hivatott, bonyolult összetételű államszövetség egyben tartásához. A nyugatbalkáni ország lakosságát a muszlim bosnyákok mellett a katolikus horvátok és az ortodox szerbek alkotják. A bosnyákok és a horvátok szeretnék szorosabbra fűzni az államalkotó népcsoportok és területek közötti szövetségi kötelékeket, a szerbek azonban erről hallan i sem akarnak, és azzal fenyegetőznek, hogy ha csorbítani akarnák ma meglévő, relatív önállóságukat, akkor népszavazást tartanak a függetlenség kikiáltásáról. Az etnikai szembenállás régi keletű Boszniában: a kilencvenes évek első felében közel százezren h altak meg az ott dúló háborúban, amelyet a daytoni békemegállapodás zárt le, nemzetközi felügyelet alá helyezve az országot, megteremtve a máig fennálló, de egyre nehezebben fenntartható államszerkezetet. A boszniai szerbek egykori politikai vezetője, Rado van Karadžić éppen most áll Hágában a nemzetközi törvényszék előtt, hogy feleljen a terhére rótt népirtásért és más háborús bűncselekményekért. Az 1995ös srebrenciai mészárlás, amelyben közel 8 ezer bosnyák férfit gyilkoltak le a szerbek, a második világh áború utáni európai történelem legsúlyosabb tömeggyilkossága volt. A boszniai szerbek érthető okokból erősen kötődnek Szerbiához, miként a boszniai horvátok is kötődnek anyaországukhoz. Brüsszel ezért igyekszik az EUtagsághoz már közel került Zágráb, ille tve a tagságra vágyó Belgrád felelősségérzetére apellálni. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke azt mondta Cvetković szerb kormányfőnek, hogy a regionális együttműködésre múlhatatlan szükség van Bosznia szuverenitásának megőrzése érdekében. Van Romp uy üdvözölte Boris Tadić szerb elnök kezdeményezését, amely a srebrenicai mészárlás elítélésére irányul, és a megbékélést célozza. Az uniós állam, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott a szerb miniszterelnökkel találkozva, h ogy Koszovót "gyakorlatias módon" kell bevonni a regionális együttműködésbe. Ez a megfogalmazás kellőképpen általános ahhoz, hogy ne legyen homlokegyenest ellentétes a Koszovót ma is magáénak valló szerb állásponttal, és ne tagadja meg azt sem, hogy az uni ós országok többsége elismerte Koszovó függetlenségét. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ugyanekkor Josipović horvát államfő előtt beszélt arról, hogy BoszniaHercegovina szomszédainak és az Európai Uniónak közös érdeke a boszniai stabilitás megőrzése. vissza Hogyan kiskorúsítják a Magyar Szót? Vajdaságma.info • 2010. március 4. [17:47] Enyhén szólva furcsa határozattal állt elő a Magyar Szó alapítója, a Magyar Nemzeti Tanács: kezdeményezte a Magyar Szó szerk esztéspolitikáját figyelemmel kísérő laptanács megalakítását, ami szakmai és nem szakmai körökben egyaránt úgy tolmácsolható, hogy- rossz emlékű időket idézve - egyfajta külső felügyeleti testületet hoz létre az újságírói munka és szerkesztés befolyásolásá ra. A határozatot megelőzően hangzott el, hogy a napilap szerkesztéspolitikája szembe megy a vajdasági magyar közösség érdekeivel, majd mindezek után a Magyar Szó szerkesztőbizottsága kimondta, hogy a laptanács létrehozását kiskorúsításként éli meg. Pres sburger Csabát, a lap főszerkesztőjét kérdeztük arról, hogy lényegében mit értenek ez alatt, hogyan kiskorúsítják a Magyar Szót? - Először történt meg, hogy a politikai struktúrák részéről nyílt és konkrétumokat nélkülöző kritika hangzik el a Magyar Szó s zámlájára, és csak egyetlen konkrétumot hoznak fel arra vonatkozóan, hogy miben nyilvánul meg az, hogy szembe megyünk a vajdasági magyar közösség érdekeivel. Ez a konkrétum az, ahogyan Katona Bélának, a magyar parlament elnökének szerbiai látogatásáról bes zámoltunk. Valóban, belgrádi látogatásáról hírt adtunk, viszont kimaradt a lapból az újvidéki látogatásáról, az Egeresi Sándorral, a vajdasági parlament elnökével való találkozójáról szóló tudósítás.
