Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófók usz 20 10 . 01.20 . 17 Nem engedhetjük meg, hogy megalázzanak bennünket, és Önök ma egész nap megalázott helyzetbe hoznak" – jelentette ki még a vita alatt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a demokrata képviselőknek. Egyelőre még nem mondhatom ki, hogy szétesett a városi koalíció, de nagyon komoly válságban van – közölte Sasa Vucinic, Szabadka demokrata párti polgármestere. Abba az irányba mutatnak a dolgok, hogy gyakorlatilag a magyar köz össéget, vagyis Szabadka 38 százalékát kiszorítják a végrehajtó hatalomból. Én úgy gondolom, hogy ennek messzemenő következményei lesznek – hangoztatta újságíróknak Dévavári Zoltán, a VMSZ szabadkai alelnöke. vissza Mesić ké sz katonákat küldeni Boszniába Független Hírügynökség 2010. január 19., kedd 21:04 | Kész katonákat küldeni Horvátország BoszniaHercegovinába, amennyiben a boszniai szerbek kikiáltják a függetlenségüket. Ezt Stipe Mesić horvát államfő közölte a Novi L ist című horvát lap szerint. A hivatalából február 18án távozó Mesić megjegyzését az államfő hivatala megpróbálja elbagatellizálni. Stipe Mesić, aki az AFP szerint maga is igyekszik enyhíteni a dolgot, a horvát lap szerint azt mondta: "Horvátországnak kö telessége megvédeni Bosznia területi épségét". Mesić leközölt megjegyzése reakció volt a boszniai szerb kormányfő kijelentésére. Milorad Dodik ugyanis újra szóba hozta az esetleges népszavazást a Boszniai Szerb Köztársaság (RS) függetlenségéről. "Ha elnök lennék, amikor Milorad Dodik elindítaná a referendumot a leválásról, akkor katonákat küldenék, hogy lezárják a Posavina folyosót" - mondta a Novi List közlése szerint Mesić. A korridor a horvát határ mentén terül el Boszniánál. Politikai üzenet, nem hadü zenet Mesić kedden azt mondta újságíróknak: "szavai csak egyszerű üzenetek voltak arról, hogy Horvátországnak vannak bizonyos kötelezettségei" az 1992 és 1995 közötti háborút lezáró 1995ös daytoni békemegállapodás alapján. A megállapodás "garantálja Bosz nia létét, és Horvátország nem hagyhatja, hogy az ország szétessen" - közölte Mesić. Hozzátette: "valójában nem hiszem, hogy bárki megkockáztatná ezt". Az államfő hivatala közleményben sietett bejelenteni, hogy "Mesić politikai üzenetet, nem hadüzenetet k üldött". Az 1995ös békemegállapodásban elismerték a Boszniai Szerb Köztársaságot, mint entitást, amely a Muzulmánhorvát Szövetséggel együtt alkotja BoszniaHercegovinát. A két félig független államalakulatot egy gyenge központi intézményrendszer köti öss ze. Milorad Dodik többször is azt mondta, hogy népszavazást kezdeményezne, ha veszély fenyegetné a a Boszniai Szerb Köztársaság autonómiáját. vissza Nagy felháborodást keltett a művészvilágban a sajtót megnyomorító törvényt ervezet – Román lapok, nehéz napok; egyre szűkebb a piac Népszava 20100120 Igen súlyos gondokkal küzd a romániai lappiac. Az utóbbi hetekben több országos napilap is megszüntette nyomtatott kiadását, csak internetes formában élnek tovább. Egyelőre hár om jelentős napilapról van szó, de nem zárható ki, hogy további nagy lapok jelentenek csődöt, ha a román kormány nem áll el az újságírótársadalomban és a művészvilágban nagy felháborodást keltő, sajtónyomorító törvénytervezetétől. Először a Cotidianul buk aresti, országos terjesztésű napilap jelentette be múlt év december közepén nyomtatott kiadásának felfüggesztését. Cornel Nistorescu újságíró, a lap igazgatója az újság hasábjain közölte, hogy a Cotidianul fennmaradása meglehetősen kétséges a felhalmozott adósságok miatt. Az újság ellen csődeljárást indított két bukaresti cég, mivel a kiadványnak körülbelül félmillió eurót kitevő adóssága halmozódott fel. A lap esetleges további megjelenése a csődeljárást kezdeményezőktől függ, akik az adósság behajtása érd ekében értékesíthetik a Cotidianul márkanevet.
