Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 28 F. Zs. A határmenti együttműködések hatékonyabbá tételére az egyik 2006ban megalkotott uniós jogi eszköz nyújtotta lehetőségeket kívánják kihas ználni Románia, Magyarország és Szerbia települései: a három ország 75 önkormányzati vezetője múlt csütörtökön, a Szegedtől 21 kmre fekvő Mórahalmon írta alá az első háromoldalú csoportosulást, a „Banat – Triplex Confinium” Korlátolt Felelősségű Európai T erületi Együttműködési Csoportosulást (BTC EGTC). A háromoldalú Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) létrehozásának gondolata a magyarrománszerb határmenti térségek helyi önkormányzatai közötti együttműködések áttekintésére 2008 november ében, Zsombolyán tartott konferencián fogalmazódott meg. A Közeledő régiók című találkozón BácsKiskun, Csongrád és Temes megyei és vajdasági települések polgármesterei vettek részt. A konferencia keretében pedig 37 magyar és ugyanennyi román önkormányzat együttműködését jegyezték be, amelyhez társult tagként, együttműködési megállapodás alapján közel 70 vajdasági település is csatlakozott. A szervezet székhelyének Mórahalmot, az EGTC elnökigazgatójának pedig Nógrádi Zoltánt, a település polgármesterét vál asztották. A 2006 óta létrehozható EGTC megalapításához legalább két uniós tagállam közigazgatási szereplőinek tagsága szükséges, a jogintézményt létrehozó (1082/2006/EK) közösségi rendelet azonban nem zárja ki az Európai Unión kívüli országok közigazgatá siterületi entitásainak részvételét sem. Mivel Szerbia még nem tagja az Európai Uniónak, a vajdasági települések egyelőre szavazat nélküli tagjai a csoportosulásnak, ennek ellenére javaslattevő pozícióban vehetnek részt a munkában mindaddig, amíg a szerb minisztérium engedélyezi a tagság szövegét. A szerződés aláírását széleskörű előkészítő és egyeztetési munka előzte meg, ennek során jelentős szakmai háttértámogatást nyújtottak Magyarország Miniszterelnöki Hivatala Kisebbség- és Nemzetpolitikai Szakállam titkárságának (élén Törzsök Erika akkori főigazgatóval) és az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítványnak (EÖKiK) a munkatársai. A vajdasági önkormányzatok EGTCben való részvételéhez szükséges szerbiai központi jóváhagyás megszerzéséhez dön tő mértékben hozzájárult Gémesi Ferenc, a MEH szakállamtitkára, aki a BTC EGTC kapcsán felmerült problémáról tájékoztatta Bojan Pajtic vajdasági miniszterelnököt. Az egyeztetetések során elvi megállapodás született többek között arról is, hogy a lokális e gyüttműködéseket intézményesítő EGTC tagjai Magyarországon a mórahalmi és a makói kistérségekhez, Romániában a zsombolyai, a dettai és a nagyszentmiklósi mikrorégiókhoz tartozó helyi önkormányzatok, Vajdaságban pedig nyolc községi önkormányzat (Ada, Begasz entgyörgy, Csóka, Kikinda, Magyarcsernye, Magyarkanizsa, Törökkanizsa, Zenta) közül kerülnek ki. „Bármilyen programot akartunk megvalósítani eddig a határ két oldalán, mindig a saját nemzeti kormányunk jóváhagyása volt szükséges, vagy arra kellett várnunk , hogy az Európai Unió határozott, dedikált forrásokkal az adott határszakaszra jelöljön ki fejlesztési programokat. Mostantól ez megszűnik, hiszen olyan határokon átjáró jogi személyiséget hoztunk létre, amely bármely európai vagy hazai forrásra pályázhat , elfogadják, elismerik, és ezáltal számviteli, politikai határ és egyéb probléma feloldása nélkül tud a határ különböző oldalán fejlesztéseket kezdeményezni” – összegezte az EGTC céljait Nógrádi Zoltán. Mint mondta, a népesség helyben tartása és a gazdas ág élénkítése érdekében olyan vállalkozásfejlesztési programokat szeretnének megfogalmazni mind a mezőgazdaság, mind pedig a kereskedelem terén, amelynek célja élénkíteni ezt az „elzsibbadt, a határok által elszorított vérkeringésű területet”, növelni anna k versenyképességét. Különös hangsúlyt kívánnak fektetni a közös képzés, új kutatási és oktatási programok létrehozása, és olyan infrastrukturális beruházásokat valósítanának meg, mint a térséget átfogó kerékpárút, ásotthalmi határátkelőhely, vagy a magyar csanádi híd. Fekete Emőke, a Kolozs megyei tanács alelnöke lapunk kérdésére elmondta: fontosnak tartja a határokon átívelő EGTC létrehozását, hiszen az általa elérhető projektek és programok a három ország közötti fejlődési különbségeket csökkentik, egyút tal az adott régió kohéziója is növekedhet. „Támogatjuk ezt a fajta kezdeményezést azért is, mert a vajdasági közösség számára segíti az EUhoz történő felzárkózást” – hangsúlyozta a megyei tanács alelnöke.
