Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztá lya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.14 . 36 újraszámolás nem változtat semmit a végeredményen, mi több, tegnap a tö bb mint 134 ezer érvénytelen voks újravizsgálása és számolása után több érvényes szavazat volt Traian Băsescu oldalán, mint a vesztesként kikerült Mircea Geoanăén. Összesen 2137 érvényes szavazatot találtak az országban leadott, és érvénytelenített voksok újbóli átvizsgálása nyomán. Ebből 1169 Băsescura, 968 pedig Geoanăra leadott szavazat. vissza Nem kell félni Szlovákiában Felvidékma 2009.12.14. A határok megnyílásának, eltűnésének köszönhetően a hétköznapi embere k is közvetlen szereplőivé váltak az országok közötti kapcsolatoknak. Ha nem is mindig alakítják azt, a bőrükön érezhetik a politikusok által gerjesztett konfliktusok negatív és pozitív következményeit. - A Napló Online interjúja Heizer Antal pozsonyi magy ar nagykövettel. Az utóbbi években nem mindig barátinak tűnő szlovákmagyar hivatalos kapcsolatokról kérdeztük ilyen földközeli nézőpontból Heizer Antal pozsonyi nagykövetet, amikor egykori veszprémi diákként nemrég a Veszprémi Polgári Társaskör tagjaival találkozott. - Egyes szlovák politikusok magyarellenes kirohanásai vagy éppen a köztársasági elnökünk kitiltása kapcsán felmerül a kérdés, hogy mennyire kell félnünk, mennyire mehetünk nyugodtan Szlovákiába, akár magyarok lakta területre, akár többségébe n szlovák vidékre. Nagykövetként hallott valamilyen atrocitásokról, amelyek esetleg egyszerű turisták ellen irányultak?- Az utolsó ilyen érdemi atrocitás az volt, amikor egy tanárt bevittek a rendőrségre, mert a csoportjának idegenvezető nélkül próbálta be mutatni Pozsonyt. Azóta én ilyen komolyabb ügyről nem tudok. Persze, értesülünk például közlekedéssel kapcsolatos különböző konfliktusokról, de ilyenek más országokban is előfordulhatnak. A kérdésre válaszolva azt mondhatom, nem kell félni a magyaroknak, h a akár turistaként, akár rokonaik, ismerőseik meglátogatására Szlovákiába akarnak látogatni. Tapasztalataim szerint Szlovákia egy modern állam, ahol az üzletembereknek, a hotel- vagy étteremtulajdonosnak, vagy akár a múzeumnak az az érdeke, hogy én mint tu rista odamenjek hozzá, és a szlovák euróért megvegyem a szolgáltatását. Nem lényeges számára az, hogy a vendég melyik országból jött. Azon sem kell csodálkozni, fennakadni, ha valahol nem beszélnek magyarul. Ilyenkor próbáljunk angolul, németül kommunikáln i. Én arra biztatom az olvasókat, menjenek, nézzék meg ezt az új Szlovákiát. - A közelmúltban Mosonmagyaróváron jártam, ahol a fürdő környékén szinte csak szlovákul beszéltek. Ha lassan is, de a Balatonnál is egyre több a szlovák turista. Milyen hatással lehet ez a két ország viszonyára? - Rendkívül sokat jelentene a politikai kapcsolatok javításában is, ha a turizmus területén kölcsönösen előbbre tudnánk lépni. Jó lenne, ha beindulna az az együttműködési forma is, amiben az ifjúság kölcsönös utaztatása ér dekében a szécsényi találkozón megállapodtak. Néhány évtizeddel ezelőtt teljesen hétköznapi eset volt, hogy például a Balatonparton találkoztunk csehszlovák fiatalokkal. Mivel azok a régi természetes kapcsolódások már nem léteznek, szervezni kell őket. A szécsényi találkozó egyik célja, hogy létrehozunk egy együttműködési tanácsot és egy együttműködési alapot, ami az ilyen dolgokat is finanszírozni tudná. Ennek eredményeként az ifjúsági együttműködés és a turizmus fejlesztése révén rendkívül sokat tudnánk tenni a két ország megbékéléséért. - A történelmünk tanúsága szerint mindig szívesen felajánlottuk életüket és vérüket a nemes célokért, de amikor pénz kellett, lelohadt a lelkesedés. Elegendőe most a lelkesedés a határon túl élő magyarság támogatására é s az általuk megőrzött kulturális értékek megóvására, vagy esetleg a jelenleginél nagyobb anyagi áldozatot is követel ez tőlünk?- Talán a pénz jelenleg nem annyira fontos, hisz aránylag jól működik a Szülőföld Alapnak a Felvidék felé irányuló támogatása. M ásrészt Szlovákia anyagi helyzete sokat javult az elmúlt évtizedben, már már az egy főre jutó össztermék értékében le is hagyta a magyar eredményt. Amikor a csallóközi falvakban, az Ipoly mentén vagy akár Kiályhelmecen és környékén járok, úgy érzem, az a f ontos nekik, hogy elmenjenek hozzájuk az itthoni magyarok és ők is meglátogathassák őket. Így meg tudják beszélni a problémájukat, baráti, sőt üzleti kapcsolatok szövődhetnek. Ez természetesen a magyarországi magyaroknak is ugyanúgy érdeke. Hiszen például vállalkozóként sokkal könnyebb úgy megjelenni egy külföldi piacon, hogy ott van egy kapcsolódási pont, amelyik tisztában van a jogi helyzettel és más körülményekkel. Tehát szerintem elsődlegesen a személyes kapcsolatok erősítésére van szükség. Ebben nagyon fontos szerepe lehet a települések közötti együttműködésnek, mert a csoportok látogatásai közvetlen találkozási lehetőséget adnak az egyes emberek, a családok ismerkedésére is.
