Reggeli Sajtófigyelő, 2009. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-12-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 12.12 . 34 A schengeni vízumren dszer és a kishatárforgalmi igazolványok alkalmazásának kétéves tapasztalatait ismertette dr. Berta Krisztina, a magyar külügyminisztérium konzuli főosztályának vezetője. Az ungvári magyar főkonzulátuson tartott sajtótájékoztatója előtt ünnepélyes keretek között megnyitotta Matl Péter kiállítását. A művészt elsősorban a szobrairól ismeri a közvélemény. A diplomáciai kirendeltségen az 1980as évek, illetve az utóbbi 1 – 2 év összesen 15 festményét tekintheti meg karácsonyig a nagyérdemű. Dr. Berta Krisztina a sajtó képviselői előtt kiemelte: 2009ben Magyarország december 1jéig 95 ezer schengeni vízumot és kishatárforgalmi igazolványt adott ki az ungvári főkonzulátuson, a beregszászi konzulátuson és a kijevi nagykövetségen, ami az év végéig elérheti a százezre s nagyságrendet. Felhívta a figyelmet: míg a kárpátaljai külképviseleteken 2,4 százalékos, Kijevben 4 százalék fölött van az elutasított kérelmek aránya. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy a fővárosban harmadik országból származó polgárok is kérvényeznek beutazási engedélyt. Egyes esetekben hamis okmányokat nyújtanak be az igénylők, mondta. Ha megtévesztéssel, csalással szembesülnek, természetesen visszautasítják a kérelmet. Dr. Berta Krisztina elemzésében rámutatott: az, hogy 2008hoz képest mintegy 20 – 2 5 százalékkal csökkent az igénylők száma, természetes folyamat, amelyet érintett a pénzügyigazdasági válság is. A főosztályvezető szólt az Európai Unió által három balkáni államnak – közte Szerbiának – biztosított vízummentességről, rámutatva azokra a lép ésekre, amelyekkel ezt Ukrajna is elérheti. Úgy vélte: Magyarország pillanatnyilag elérte a legtöbb kedvezményt és a legoptimálisabb állapotot, amit biztosítani tud a kárpátaljai magyarság számára. Magyarország ukrajnai vízumkiadási gyakorlatát elemezte Sz vitlana Mitrjajeva, a Nemzeti Stratégiai Kutatások Intézete kárpátaljai fiókintézetének vezetője. Sziklavári Vilmos ungvári főkonzul a tanácskozás végén bejelentette: december 18 – 19én Kárpátaljára érkezik Szabó Vilmos, a külügyi tárca államtitkára, decemb er 22 – 23án pedig Balázs Péter külügyminiszter Kijevben találkozik ukrán kollégájával, Petro Porosenkóval. vissza Dzurinda: Hat ellenzéki párt - köztük az MKP és a Híd - egyeztet jövö héten Paraméter.sk • 2009, december 12 - 15:05 Dzurinda bejelentette, jövő héten, kedden hat párti ellenzéki találozó lesz, a szlovák parlament történelmi épületében. A találkozón ott lesznek a Bugárféle Híd, valamint az SaS, valamint az OKS konzervatív politikai csoportosulások képviselői is. Szlovákiának olyan kormánya van, amely nem gondol az állampolgárokra – jelentette ki évértékelő beszédében Mikuláš Dzurinda a legerősebb parlamenti párt, az SDKÚ elnöke, a párt országos tanácsának megyei választásokat is értékelő szombati ülésén. Dzurind a hangsúlyozta, Szlovákiában ma nem az eszmék és projektek, illetve nem a bal- és jobboldali küzdelem zajlik, hanem a korrupció áll szemben a politikai felelősséggel. A pártelnök bejelentette, jövő héten, kedden hat párti ellenzéki találkozó lesz, a szlov ák parlament történelmi épületében. A találkozón az SDKÚ a KDH, a Magyar Koalíció Pártja képviselőin kívül ott lesznek a Bugárféle Híd, az OKS, valamint az SaS konzervatív politikai csoportosulás képviselői is. Bugár Béla csütörtökön szorgalmazta, hogy a z ellenzéki pártoknak közös alternatív programot kellene kidolgozniuk a jelenlegi kormánykoalíció alternatívását kínálva a választóknak. vissza Belousovová: "A magyarok viselkedése az ázsiai pusztákra való, nem Európába" Par améter.sk • 2009, december 12 - 12:54 "Nem hagyjuk, hogy Szlovákiától elvegyék a Tokaj márkanevet" - nyilatkozta Anna Belousovová, az SNS alelnöke. "Magyarország viselkedése az ázsiai pusztákra való, nem Európába" - tette hozzá. Tokaj Miskolctól 54 kmre fekszik, a híres Tokajhegyaljai borvidéken, két folyó, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a szlovákmagyar határon. Tokaj fejlődésében nemcsak a bortermelésben és borforgalmazásban játszott szerepe, hanem közlekedési csomóponti fekvése is közrejátszott. Tokaj volt a KeletFelvidék (ma Szlovákia) és a KeletAlföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. A tokaji régió nagyobb része cca 5000 hektárnyi terület Magyarországé, Szlovákiához pedig mintegy 907 hektáros, jobbára szlovákiai magyar borterm elő által lakott terület tartozik.
