Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.05 . 48 magyarázkodásra kényszeríti az ország első emberét. Nehéz, de pontosabban szinte lehetetlen lesz ismét megindokolnia egy olyan döntést – bármely legyen az , ami nem Klaus Johannis felkérésére vonatkozik. Az államfő talán akkor árt majd legtöbbet megítélésének, ha beváltja korábbi ígéretét, és a demokrata pártból kér fel valakit kormányalakításra. Szakértőt már nem jelölhet, hiszen Croitoru is pártsemleges volt, és arra sem hivatkozhat, hogy az ellenzéki koalíció nem „vizs gázott” a parlamentben, hiszen két szavazás is bizonyítja ennek a szövetségnek a létét. Az egyik ilyen voksolás volt a Johannis támogatása mellett szóló parlamenti határozat elfogadása, de ennél sokkal egyértelműbb állásfoglalás volt a tegnapi voksolás, am ely reménytelenné teszi egy olyan kormány beiktatását, amelyet az államfő által kedvelt személy irányíthatna. A politikai hercehurca közben az IMF türelme egyre kevesebb. A nemzetközi pénzintézet máris szoros határidőt szabott, és december 10ét jelölte k i legkésőbbi időpontnak a költségvetés elfogadására. Ennek a legfőbb akadálya azonban az, hogy a jelenlegi ügyvivő kormány nem terjesztheti a parlament elé a büdzsétervezetet, bár nehéz elképzelni, hogy ezen a jogi akadályon fennakadnak majd a pártok. A t egnapi parlamenti határozat elfogadása – amely egyrészt felhatalmazza a kormányt a költségvetés parlament elé terjesztésére, másrészt szavatolja az IMFnek, hogy Románia teljesíti nemzetközi kötelezettségeit – azt mutatja, hogy egyik pártnak sem érdeke a h itelegyezmény felrúgása. A több nemzetközi intézmény által biztosított 20 milliárd euró nélkül ugyanis Románia könnyen csődbe juthat. Ilyen vészhelyzetben pedig rendszerint a romániai és a magyarországi politikai elit is megtalálja azt a konszenzust, ami e lég ahhoz, hogy a szakadék felé haladó jármű kormányát utolsó pillanatban elrántsa. Magyarország is ezt tette, hiszen a Bajnaikormány jelentősen javította a magyar gazdaság helyzetét a kemény megszorító intézkedések alkalmazásával, és felkészítette az any aországot a várható növekedési pályára. A romániai politikai elit sem tudott mit kezdeni a választások nyomásával. Gátlástalanul engedett az ilyenkor a pártokra nehezedő csábításnak, és a legelemibb ésszerű döntéseket is feláldozta a népszerűséghajhászás oltárán. Magyarország és Románia is ugyanazt az árat fizeti meg, hiszen ha el is kerülik a csődhelyzetet, mindkét állam elszalasztotta az európai uniós tagállamok életszínvonalához való gyorsabb felzárkózás lehetőségét. vissza Egyetlen szlovákiai egyetem sincs a világ legjobb 500 egyetemét rangsoroló listán Felvidékma 2009.11.05. Ebben az évben sem került fel egyetlen szlovákiai egyetem sem arra a listára, mely a világ 500 legjobb egyetemét rangsorolja. A környező or szágok felsőoktatási intézményei közül viszont ismét ott van a listán a prágai Károly Egyetem, mely megelőzte az ugyancsak a listán szereplő Jagelló és a Varsói Egyetemet, továbbá a budapesti ELTÉt és a Szegedi Egyetemet. A világ legjobb egyetemeit minden évben a Shanghai Jiao Tong University mellett működő felsőoktatási intézet rangsorolja. A rangsor felállításánál olyan kritériumokat vesznek figyelembe, mint például az adott egyetemen folyó tudományos munka minősége, azon munkatársak vagy egykori hallgat ók száma, akik Nobeldíjat kaptak, tudományos folyóiratokban – Natura Science – megjelent publikációk száma vagy a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma. Az első három helyezett az 500as listán a tavalyi évhez hasonlóan ismét három amerikai egyet em: a Harvard, a Stanford és a Berkeley Egyetem. A legjobb európai egyetemnek az angol cambridgei számít, mely a negyedik helyen áll a rangsorban. Az első százban összesen 32 európai egyetem szerepel, ezek többsége NagyBritanniában, Svájcban, Németország ban, Dániában, Hollandiában, Franciaországban, Svédországban és Oroszországban működik. A prágai Károly Egyetem a lista 201. és 302. helyezettje közt található. vissza Rólunk, ne nélkülünk Felvidékma 2009.11.05. Nag y érdeklődéssel figyeltem, a szlovák és a magyar külügyminiszterek besztercebányai találkozóját. Különösen örültem a tervezett Ipolyhidak első, megvalósításra kerülő szerkezete alapkőletételének Ráróspusztán, amely a szlovákiai Losonc és Besztercebánya fe lé rövidíti majd meg a nógrádiak útját, és fordítva. Megkülönböztetett figyelemmel olvastam a hazai és a magyarországi médiáknak a találkozóval kapcsolatos jegyzeteit, értékeléseit és véleményeit. Valamennyi kommentár kiemeli, hogy a meglévő nézetkülönbs égek ellenére végre a pragmatikus együttműködés útjára lépett a két ország, és a szécsényi találkozó óta csend van. A
