Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.07 . 29 A Szabadságszobornál megtartott, az 184849es szabadságharc 13 aradi vértanújára e mlékező ünnepi rendezvényen a politikus kifejtette: azért haltak meg Damjanich Jánosék, mert szabadságot akartak a magyar nemzetnek, és ezáltal minden népnek, minden embernek. „Ők tudták, hogy nincsen külön szabadság magyarnak, szerbnek, németnek, románnak , vagy mindannyian szabadok leszünk, vagy egyikünk sem” - szögezte le a szónok a vértanúk kivégzésének 160. évfordulóján. Emlékeztetett arra, hogy húsz esztendeje szintén a szabadságért haltak meg sokan Temesváron, Bukarestben, Kolozsváron, Marosvásárhely en, Aradon és máshol. „Tíz évvel ezelőtt a Szabadságszobornak kellett visszaadni a szabadságát, de ettől tulajdonképpen nem a szobor, hanem mi lettünk szabadabbak a lelkünkben” - mondta Markó Béla, emlékeztetve azokra az esztendőkre, amikor a román hatalo mmal meg kellett küzdeni az emlékmű köztérre állításáért. A Szabadságszobor hányattatott történetét felidézve állapította meg, hogy végül mégis áll az emlékmű, és a Tűzoltótéren, ahol helyet kapott, végül mégis loboghatott a pirosfehérzöld zászló. „És megérhettük, hogy az Európai Unió lobogója nem vendégzászló itt, hanem itthon van, a miénk. Európa visszatért, hazatért hozzánk” - mondta Markó Béla. „Nagyon is megfordult a világ körülöttünk, nagyon is más lett Erdély, és lassan megváltozik a románmagy ar viszony is. Lassan, ez igaz. És óvatlanok sem lehetünk, ha látjuk, hogy a Kárpátmedencében bizony még minden visszafordítható, elég odafigyelni, hogy mi történt Szlovákiában” - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke, aki szerint „bennünk, velünk és általunk” fol ytatja örök szabadságharcát a tizenhárom mártír tábornok. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter beszédében hangsúlyozta: az aradi vértanúk az egész magyar nemzet mártírjai, nem megosztó, hanem nemzetegyesítő személyiségek, akikre együtt emlékez ünk a világ minden szegletében, ahol magyarok élnek. A miniszter emlékeztetett a forradalom nemzeti jellegére és nemzetközi jelentőségére. Megállapította: a vértanúk között volt német, osztrák, szerb, horvát, örmény és lengyel származású is. Harcukat egész Európa rokonszenve kísérte, a leverést követő megtorlást pedig a földrész egészén felháborodással fogadták. Aulich Lajos honvédtábornokot idézte, aki így fogalmazott: „Harcunk nem a nemzetiség, hanem a köz szabadságharca az abszolutizmus ellen”. „Áldozat uk nem volt hiábavaló, mert oly korba érkeztünk, amelyben a hősök nem +érted haltak+, hanem érted élnek, Szent Világszabadság!” - mondta az aradi ünnepségen a miniszter, hangsúlyozva: az ünneplők emlékezni és nem keseregni jöttek Aradra, példát venni magya rságból, nemzetköziségből, becsületből, hazaszeretetből. Gheorghe Falca, Arad polgármestere köszönetet mondott azoknak a magyar tisztségviselőknek, akikkel együttműködve az elmúlt években sok mindent meg lehetett valósítani a város fejlesztéséért. Néhány évvel ezelőtt ebben a városban, ezen a helyen még ráncos, gondterhelt arcokat látott - mondta , ma viszont mindenki érzi a szabadság szellemét. A polgármester szerint Aradon megértették, hogy a szabadság mindenkié, és ma már a magyar Szabadságszobornak h elyet adó Megbékélési Park ennek a szellemiségnek a hordozója. Szerző(k): Hírösszefoglaló vissza Kelemen Hunor: a referendum ne legyen az államelnök játéka Krónika 2009. október 06. „Úgy kellene módosítani Románia referendu mtörvényét, hogy az éppen hivatalban lévő államelnök ne használhassa fel a népszavazás kiírásának lehetőségét saját személyes előnyére” – hangsúlyozta Kelemen Hunor államelnökjelölt keddi aradi sajtótájékoztatóján, majd hozzátette: a törvénybe, közvetlenü l a választások lejárta után azt kell lefektetni, hogy az államelnök, hat hónappal a választások előtt, ne írhasson ki referendumot. Kelemen HunorAz RMDSZ államelnökjelöltje Traian Basescu államfőnek az egykamarás parlament létrehozását illető javaslatáv al kapcsolatosan kifejtette: a parlament egyik házát sem kell megszüntetni, hanem a mostanitól eltérő jogköröket kell ruházni a szenátusra. „A felsőház amolyan régiók tanácsa kellene hogy legyen, amely a regionális fejlesztés, a külpolitika, a biztonságpol itika és honvédelem, valamint az energiapolitika területen törvénykezhet, a többi szakterületet a képviselőház szabályozná” – vázolta fel Kelemen Hunor az
