Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.29 . 12 RMDSZ most ellenállt a kísértésnek - hiába ígért a bizalmatlansági indítvány benyújtása előtt kiegészítő forrásokat a kisebbségi szervezeteknek a Bockabinet, az RMDSZ le lépett. (Ellenkező esetben azt kockáztatta volna, hogy a kormány bukása őt is magával rántja.) De újraértékelte szerepét és viszonyát az ellenzéki pártokhoz a szociáldemokrata párt (PSD) is - így sikerült az ellenzéknek Emil Boc helyett új miniszterelnököt javasolnia. A Romániai Német Demokrata Fórum által jelölt Klaus Johannisnak, Nagyszeben különös politikai karriert befutó polgármesterének egyik bravúrja az, hogy tíz év alatt Románia egyik legjobban működő városává varázsolta Nagyszebent. Ráadásul ezt ne m egy Kósa Lajosféle erős pártbázissal érte el. Johannis valóban független, és függetlenként élte túl a Basescuval kötött időszakos együttműködését, majd pár évvel ezelőtti szakítását. Személyét fenntartások nélkül elfogadták a román szocdemek, liberáliso k és az RMDSZ is. Felmerült már, hogy indul az államfőválasztáson is, sőt civil kezdeményezés is indult a jelölésére (országszerte ismert és kedvelt személyiség), de végül nem szállt be az idei versenybe. Basescu elutasította Johannis miniszterelnöki jelöl ését, de töretlenül támogatja őt az ellenzék - ha ez a konszenzus megmarad mögötte, még fontos szerepet kaphat az országos politikában. Basescu egy viszonylag ismeretlen, a pártpolitikától távol eső figurát nevezett meg miniszterelnökjelöltjeként: Lucian Croitoru közgazdászt. Érvei nem elfogadhatatlanok: Croitoru a Román Nemzeti Bank elnökének, Mugur Isarescunak a tanácsadója, és négy éven át képviselte Romániát a Nemzetközi Valutaalapnál. Az utóbbi hónapokban rendszeresen nyilatkozott az IMFfel és az Eu rópai Bizottsággal kötött hitelszerződések jövőjéről; egyike azoknak, akik a megkésett román válságkezelés felpörgetését követelik. Basescu ezért (is) ragaszkodik a jelöléséhez. Ám ha nem sikerül hamar megegyezni legalább a szocdemekkel az új miniszterelnö k személyéről, és a jelenlegi ügyvezető kormányt nem váltja egy teljes jogkörrel felruházott testület, előre hozott parlamenti választásokat írhatnak ki az államelnöki választások novemberben és december elején esedékes fordulói után. Ez tisztázhatja ugyan az erőviszonyokat, segítheti egy új, cselekvőképes kormány felállását valamikor a jövő év elején - de addig a válságkezelés hanyagolása miatt csődközelbe juthat az ország. A pártoknak már csak azt kell eldönteniük, mit és kit érdemes feláldozni az államfő választás oltárán. vissza Parászka Boróka (Marosvásárhely) Kelemen Hunor az államelnök végrehajtói hatalmának csökkentését is szorgalmazza Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2009. október 28., szerda (MTI ) - Az államelnök végrehajtói hatalmának csökkentését, a történelmi régiók autonómiáját, az egyház szerepének növelését, a kollektív jogok biztosítását és az egységes adókulcs csökkentését egyaránt szorgalmazza erdélyi kampánykörútján Kelemen Hunor. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) államfőjelöltje szerdán Sepsiszentgyörgyön, Nagyajtán, az előző napon Gyergyócsomafalván, Gyergyóújfaluban és Gyergyóalfaluban ismertette a lakossággal választási programját. A sajtó munkatársaival rendezett találkozón utalt arra, hogy Traian Basescu jelenlegi államfő öt évvel ezelőtti megválasztása után kijelentette: "játékos elnök" szeretne lenni, vagyis olyan államfő, aki nem pusztán a "kispadon" figyeli a belpolitika eseményeit, hanem aktívan részt akar v enni annak alakításában. Basescu így is cselekedett, emiatt számos lépését a politikai pártok nagy része - így az RMDSZ is - úgy tekintette, mint illetéktelen beavatkozást, a parlament mozgásterének szűkítését. "Én elsősorban állampolgár elnök szeretn ék lenni, nem játékos elnök, sem edző, sem bíró elnök" – szögezte le Kelemen Hunor. Hozzáfűzte: számára az a legfontosabb, hogy az állam legyen az állampolgárokért, és ne fordítva. Úgy vélte: az államelnök végrehajtói hatalmát csökkenteni kell. Utalt a jel enlegi kormányválságra is, nevezetesen arra, hogy Basescu figyelmen kívül hagyja a parlamenti többséget alkotó ellenzéki pártok javaslatát, amelynek értelmében Klaus Johannist, Nagyszeben németajkú polgármesterét javasolják megbízni kormányalakítással (az államfő más személynek adta e megbízást). Kelemen Hunor elfogadhatatlannak tartja, hogy a parlamenti többség akaratával szemben az államelnöké érvényesüljön, amikor a miniszterelnök kinevezéséről van szó. Kelemen szükségesnek tartja az egyház szerepéne k növelését. A lelkészekkel szervezett találkozón kifejtette: az egyházak eddig is az erdélyi magyar társadalom alappillérei voltak, éppen ezért növelni kell azok közösségszervező erejét Kampánykörútján nagy hangsúlyt helyezett a kollektív jogok érvén yesítésének kérdésére. Kifejtette: szükség van a történelmi régiók autonómiájára, Székelyföld területi autonómiájára, a szórványban élő magyarság számára pedig a kulturális autonómiára. Úgy vélte, ez Románia egészének is érdeke, még akkor is, ha a román kö zvélemény egyelőre idegenkedik az autonómia fogalmától. Az RMDSZ államfőjelöltje a kollektív jogok részeként a nyelvi jogokat is fontosnak nevezte. Szorgalmazta, hogy olyan régiókban, ahol jelenős magyar kisebbség él, a magyar és a román nyelv egyenra ngú legyen.
