Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.13 . 30 – Szerbia közeledése Európához az egész térség elemi érdeke – mondta Sólyom László vendégével folytatott tárgyalásait követően. A magyar államfő fontosnak nevezte Szerbia mielőbbi csatlakozását az Európai Unióhoz, mert úgy látja: Szerbia integrációja a bizt osíték arra, hogy Magyarországon, Szerbiában és az egész Balkánon az őshonos nemzetiségek megmaradnak eredeti lakóhelyükön. Kiemelte: Szerbia uniós csatlakozása nemcsak politikai, hanem gazdasági érdek is, s Magyarország a jövőben is kész minden erejével t ámogatni ezt a folyamatot, amelynek szerves része az is, hogy Szerbia a jövő év első napjától vízummentességet kapjon az uniótól. A másik fontos tárgykör, amelyről egyeztetett a két elnök, a Duna által kínált közlekedési lehetőségek jobb kihasználása volt. A vendéglátó elmondása szerint a 2011es magyar EUs elnökség egyik kiemelt témája éppen a Dunastratégia, a Duna menti országok jobb együttműködése lesz. „A Mura – Dráva – Duna ökoterületet szeretnénk az UNESCO világörökségének részévé nyilváníttatni, s Tadi ć elnök úr ígéretet tett, hogy Szerbia is segít e terület megőrzésében” – mondta a magyar államfő. Sólyom László hangsúlyozta: Boris Tadićtyal közösen szerették volna felhívni a figyelmet az infrastrukturális fejlesztések fontosságára. Meglátása szerint a határátkelők fejlesztése, a két ország közötti vasútvonalak, gázvezetékek kiépítése nagy jelentőséggel bír. A magyar államfő kiemelte: a tárgyalásokon nagy hangsúlyt kapott a Szerbiában élő magyar és a Magyarországon élő szerb közösség helyzetének megvit atása. „Mindketten elkötelezettek vagyunk a mellett, hogy a kisebbségek a jogok teljességét élvezzék szülőföldjükön, beleértve a kollektív jogokat is” – hangsúlyozta Sólyom László, aki szívből üdvözölte a nemzeti tanácsokra vonatkozó törvény elfogadását, s igen nagyra értékelte Boris Tadić személyes közbenjárását e jogszabály elfogadásában. „Remélem, hogy a vajdasági magyarok össze tudják gyűjteni azt a 120 ezer aláírást, amelyre szükség van ahhoz, hogy közvetlenül megválaszthassák a nemzeti tanács tagjait” – tette hozzá a magyar államfő. Szólt arról is, hogy nagyra értékeli a szerb kormány türelmét, amely abban nyilvánul meg, hogy egy év haladékot adott a vajdasági magyar közösségnek iskolabuszok megvásárlására, s a magyar körzeti iskolák létrehozására. Sól yom László közölte: továbbra is támogatja, hogy a Magyarországon élő kisebbségek parlamenti képviseletet nyerhessenek jelentős pozitív diszkrimináció révén. „Boris Tadić elnök úrral egyetértettünk abban, hogy mindkét országnak alapvető érdeke a közös múlt objektív, részletekbe menő, szaktörténészek általi feltárása. Különösképpen vonatkozik ez az 1944/45ben történt eseményekre, ezért elhatároztuk, hogy felkérjük a két ország tudományos akadémiáját: hozzanak létre egy közös történészvegyesbizottságot ezek nek a történeti tényeknek az objektív feltárására. A tények tisztázásáról van szó, nem felelősök kereséséről. Arról van szó, hogy a lelkek megnyugodjanak, s az áldozatok megkapják a nekik járó tisztességet. Ha ez a bizottság letette a jelentését, semmi nem áll majd útjában annak, hogy elnök úrral felkeressük mindkét nemzet emlékhelyeit, s ezzel is a megnyugvást szolgáljuk” – hangsúlyozta nyilatkozata végén Sólyom László, majd hozzátette: a szerb államfővel legközelebb jövő év március 15én találkozik. „Azt a napot a vajdasági magyarokkal ünneplem majd, s elnök úrral is találkozni fogok” – mondta a magyar államfő.
