Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.17 . 21 A vízumliberalizáció a nyugatbalkáni államok európai uniós tagsága felé tett lépésnek is tekinth ető. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint ezen államok mindegyikének “világos európai kilátásai” vannak. A politikus úgy véli, a koszovói kérdés megvitatását “az európai integráció későbbi fázisára kellene halasztani”. Alb ánia és BoszniaHercegovina a feltételekkel küzd Koszovón kívül Albánia, valamint Bosznia és Hercegovina vízummentessége szintén függőben van. Barrot szavaival élve, “közös célunk, hogy e két ország minél hamarabb szomszédai nyomdokaiba lépjen”. A Bizotts ág tudatában van, milyen sokat jelent a nyugatbalkáni emberek számára a vízummentes utazás, Albánia és Bosznia és Hercegovina felkészültségében azonban egyelőre túl nagy hiányosságok mutatkoznak. Az Európai Bizottság mindazonáltal optimistán látja a hely zetet. A két ország vízumliberalizációs menetrendje “továbbra is érvényes, és még mindig teljes mértékben teljesíthető, ha az érintett országok hatóságai valóban elkötelezik magukat megvalósítása mellett” – jelentette ki Olli Rehn bővítésért felelős biztos . “Ha az összes feltételt teljesítik, a Bizottság elképzelhetőnek tartja, hogy 2010 közepére ezeket az országokat tartalmazó új javaslatot terjesszen elő” – tette hozzá a finn politikus. Bosznia és Hercegovina, valamint Albánia vízummentessé válása tehát már csak a nemzeti hatóságok erőfeszítéseinek eredményességétől függ. vissza Tusványosi kerekasztal: határon túli témákban túlságosan MTIközpontú a magyarországi sajtó Transindex 20090717 A magyarországi és a romániai magyar médiának hasonlóak a "kortünetei", de figyelembe kell venni sajátosságaikat is – ez a gondolat kerekedett ki azon a konferencián, amelyet e témában tartottak szerdán Tusnádfürdőn, a XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében. Az erd élyi és a magyarországi média a határon túli magyarmagyar "ütközetekben" címet viselte a beszélgetés, amelyen Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet - volt gyakorló újságíróként - megállapította: az írott és az elektronikus sajtó bármelyik országban anny ira szabad, amennyire a tulajdonosok azt engedik és amennyire az olvasók és a nézők azt igénylik. Bíró Zsolt, a Marosvásárhelyi Rádió képviseletében kifejtette: a román közszolgálati rádiónál látszólag szabadabbak a munkatársak és szerkesztők, de ott is érvényesülnek a jól ism ert nyomásgyakorlási technikák, a politikának erős a befolyása. A részvevők az internetes világ sajátosságairól is beszéltek. Sylvester Lajos a Háromszéktől rámutatott arra, hogy a papíron nyomott újságjukat elsősorban a mai középkorú, konzervatívabb beá llítottságú réteg olvassa, az internetes változatot viszont inkább a fiatalok kedvelik. Megvitatták azt is, hogy milyen kép jelenik meg a magyarországi médiában a határon túli magyarságról. Sylvester Lajos nehezményezte, hogy az erdélyiek számára fontos szimbólumokat a magyarországi sajtóban sokszor ostorozzák. Nem tartotta helyesnek, hogy a magyarországi belpolitikai események, az ott kényesnek tartott jelenségek ugyanolyan súllyal, értelmezéssel jelennek meg az erdélyi sajtóban, mint Budapesten. Füzes Oszkár szerint a magyarországi sajtó nem érdeklődik a határon túli magyarság iránt, legalábbis az őt megillető mértékben. Szerinte ennél is súlyosabb, hogy ez a téma az adott sajtótermék politikaigazdasági igényeinek megfelelően, torzított formában jelen ik meg. Úgy vélte, hogy a másfél milliós romániai magyarságnak a jövőben hozzá kellene látnia saját arculatának kialakításához, azt kellene felmutatnia az anyaország előtt. Szerinte a magyarországi sajtó a határon túliak témájában túlságosan MTIközpontú. A magyar sajtóban akkor jelenik meg valami, ha arról az MTI hírt ad - mondta. vissza
