Reggeli Sajtófigyelő, 2009. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-07-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 07.16 . 16 „Történelmi szakaszhoz érkeztünk. A vízumkényszer eltörlésével sokkal szorosabb kapcsolatok épülhetnek ki a három n yugatbalkáni ország állampolgárai és a Schengentérség között. Tisztában vagyok vele, milyen sokat jelent ezen országok állampolgárainak a vízummentes utazás” – jelentette ki Jacques Barrot, a Bizottság bel- és igazságügyekért felelős tagja. Barrot úgy vé lte, hogy a Bizottság javaslatát követően az Európai Parlament véleményének megszületése után a Tanács október végén áldását adhatja a vízumliberalizációra, amelynek eredményeként a három ország lakói számára megszűnnek majd a vízum megszerzése céljából tö rténő hosszú sorban állások, a vízumdíj és egyéb bürokratikus kötelezettségek. Egy néhány évvel ezelőtti adat szerint a szerb fiatalok 70 százaléka egyáltalán nem járt az Európai Unióban. A három nyugatbalkáni ország a Bizottság megítélése szerint nagyjáb ólegészében teljesítette azokat a feltételeket, amelyeket az EU szabott a vízumkorlátozás feloldása elé. Az érintett országokkal szemben elvárás, hogy biometrikus útleveleket vezessenek be, szavatolják határaik hatékony őrzését és a migránsok kezelésére v onatkozó nemzetközi szabályokat, erélyesen fellépjenek a szervezett bűnözés, az emberkereskedelem, a kábítószercsempészet és a korrupció ellen, és gondoskodjanak az emberi jogok tiszteletben tartásáról. A Bizottság Macedónia felkészülésével volt a legelég edettebb, miközben Montenegrónak és Szerbiának bizonyos hiányosságok miatt megelőlegezett a bizalom. Montenegróval szemben elvárás a külföldiek státuszának rendezése, továbbá a szervezett bűnözés és a korrupció elleni határozottabb fellépés. Szerbiától a k oszovói határ megbízható őrzését és a Koszovóban élő szerbek helyzetének rendezését kéri számon Brüsszel. Belgrádnak szeptemberben kell megküldenie azt az igazoló jelentést, amely a hiányosságok kiküszöbölésére hozott intézkedések végrehajtásáról szól. Oll i Rehn bővítési biztos egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a vízumliberalizáció a biztonsággal összefüggő aggodalmak miatt nem vonatkozik a koszovói szerbekre, mint ahogy Koszovó az ENSZ BT 1244es határozatának következtében (ami nem tisztázza függetle n státuszát) a NyugatBalkán államaival kezdeményezett vízumliberalizációnak sem része. „Ez egy államsemleges javaslat” – tette hozzá a finn biztos, aki szerint ugyanakkor Koszovó jelenleg a vízumliberalizációhoz szükséges biztonsági feltételeknek sem fele l meg. Rehn szerint az EU ezzel együtt nem feledkezik meg Koszovóról és a Bizottság által ősszel elfogadandó hatástanulmány is figyelmet szentel majd a vízumkérdésnek. Bosznia és Hercegovina és Albánia ugyanakkor még nem teljesíti a vízumliberalizáció felt ételeit, ám Rehn szerint, amennyiben folytatódnak a reformok, a Bizottság 2010 közepén visszatérhet a kérdésre és e két országgal szemben is javasolhatja a vízumkényszer feloldását. Jacques Barrot úgy vélte, hogy a szarajevói hatóságok egyelőre nem képesek a biometrikus útlevek szisztematikus kiadására, szemben például Belgráddal, amely már 800 ezer ilyen útiokmányt osztott szét a lakosság körében. A Bizottságot egyesek bírálják amiatt, hogy úgymond Bosznia és Hercegovina kihagyásával tovább mélyíti a három közösség közötti szakadékot, hiszen számos szerb útlevéllel rendelkező boszniai szerb vízummentesen utazhat majd az EUba, miközben a délszláv háborúban megtámadottnak tekintett muzulmán népesség nem. Olli Rehn ugyanakkor óva intett attól, hogy bárki is c supán politikai kérdésként kezelje a vízumliberalizáció ügyét, mert – mint rámutatott – az EU megköveteli a legszigorúbb biztonsági előírások alkalmazását. „Bosznia túl sok időt vesztegetett el a nacionalista retorikával, most a vezetőktől függ, hogy kitel jesítike a reformokat” – hárított el minden felelősséget a bővítési biztos. vissza
