Reggeli Sajtófigyelő, 2009. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-06-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 06.15 . 20 a szerkesztéspolitikára, és hogy részrehajlóak a saját munkájukban. Noha az egész reformfolyamat alapvető célja az volt, hogy megteremtse a szabad és professzionális újságírás művelésének alapfeltételeit. Egyértelműen megállapítható, hogy a törvény nem a média szabadságát, vagy az újságíró szabad munkáját védelmezi, hanem inkább a nemze ti tanácsot. A Magyar Szó alapítói jogának az átruházása az MNTre nem véletlenül váltott ki nagy vitát, hiszen a legnépesebb vajdasági kisebbség egyetlen napilapjáról van szó. Az MNTvel a gond az, hogy egyetlen párt dominanciája érvényesül benne. Hét éve várjuk a nemzeti tanácsokról szóló új törvényt, amely majd lehetővé teszi az új választást, de erre még mindig várni kell. Másrészt a szerkesztőség átszervezése is komoly következménnyel járt a lap szerkesztéspolitikájára. viss za Nincs elég pénz a koszovói szerbek visszatérésének támogatásához – OLIVER IVANOVIĆ: A LÉGKÖR BÉKÉS, JÓVAL KEDVEZŐBB, MINT KORÁBBAN VOLT Vajdaságma.info 2009. június 14. [17:33] Oliver Ivanović, a Koszovóügyi minisztérium államtitkára kevesli azt a pénzt, amelyet a szerbek visszatérésre fordítanak. A nemzetközi közösség már nem mutat a probléma iránt érdeklődést, a pristinai kormány pedig keveset ad, azért a szerb kormánynak kell többet áldozni a menekültek visszatelepítésére, írja a FoNet. A sze rbeket Koszovóban nem várja éppen barátságos környezet, de a helyzet békés, mondta Ivanović, aki szerint a légkör jóval kedvezőbb, mint korábban volt. vissza Montgomery: Koszovó és Bosznia felosztásában a megoldás Vajdaságma .info 2009. június 14. [11:40] William Montgomery, az Egyesült Államok volt belgrádi nagykövete a Blic belgrádi napilapnak nyilatkozva is megismételte, hogy a megoldást a koszovói kérdésre és a boszniahercegovinai szerbkérdésre az említett országok fe losztásáb an látja az etnikai határok mentén. Koszovót feltehetőleg a kialakult terepei helyzet szerint osztaná fel Belgrád és Pristina között, Boszniában pedig referendumot tartana a Szerb Köztársaság függetlenségéről. A diplomata tisztában van azzal, hogy az amer ikai kormányzat tagjai, akik részt vettek a válságrendezésben – mint Richard Holbrooke vagy Joe Biden – ellenezni fogják ezt az elképzelést. Javaslatát azzal indokolta, hogy a multietnikai társadalom kiépítésére irányuló próbálkozás megvalósíthatatlannak bizonyult. vissza Prizrent akarják Koszovó fővárosának a kormánypártiak Vajdaságma.info 2009. június 13. [17:44] Azt kérték pénteken a koszovói parlament elnökségétől a kormányzó Koszovói Demokrata Párt prizreni önkormányzati képviselői, hogy a parlament következő ülésé n ismét Prizrent tegyék meg Koszovó fővárosává. Hasim Thaci miniszterelnök pártjának politikusai szerint a délkoszovói Prizren nemcsak történelmi, kulturális és turisztikai szempontból kiemelkedő jelentőségű település, hanem "a világ egyik legcivilizáltab b városa is, tipikus példája annak, hogyan valósul meg Európában a különböző vallású és nemzetiségű emberek együttélése." Prizren 200 ezer lakosával Koszovó második legnagyobb városa, s a többségi albánokon kívül bosnyákok, törökök, romák, ashkaliák (moham edánná lett, albánul beszélő romák) lakják, és nagyon kevés szerb. Tény, hogy Prizren sokkal régebbi múltra tekinthet vissza, mint a jelenlegi főváros, Pristina, amely 1964ben lett csak Koszovó fővárosa. A török uralom évszázadai alatt és az azt megelőző időben, amikor Koszovó Szerbia központjának számított, Prizren volt a székváros. A településen alakult meg 130 éve az albán nemzeti öntudat élesztésében fontos szerepet játszó Prizreni Liga, s a város a szerbek számára is az egyik legfontosabb település, o rtodox egyházuk több kiemelkedő temploma található ott. Ezeket a 2004 tavaszán kirobbant pogrom idején az albánok felgyújtották, erősen megrongálták, s jelenleg is szögesdrótakadályok, fegyveres külföldi rendőrök védik. vissza
