Reggeli Sajtófigyelő, 2009. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-05-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtó fókusz 200 9 . 05.13 . 42 veszélye fenyegeti, vagy pedig a rra kényszerülnek, hogy feketén dolgozzanak, és ezt az állampénztár is megsínyli. Az EPképviselő szerint Románia külpolitikája is elhibázott, túlságosan is a feketetengeri övezetre és a Balkánra összpontosít, holott Európába az út Erdélyen keresztül visz . Háromszék vissza Épülhet a vidombáki repülőtér Krónika 2009. május 12. Hosszas huzavonát követően kedden végül elfogadta a képviselőház azt a Tăriceanukormány által kidolgozott sürgősségi kormányrendeletet, amely álta l a Brassó Megyei Tanács köztulajdonába kerül át a Cenk alatti város közvetlen közelében található Vidombákra tervezett repülőtér építéséhez szükséges földterület. A brassói repülőtér megépítése jelentős gazdasági előnyökkel járna a két székelyföldi megye számára. Mellette foglalt állást több ízben Tamás Sándor Kovászna megyei és Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök is. Korábban a DemokrataLiberális Párt (PDL) politikusai telekspekulációkat sejtettek az ügy mögött, ezért megtorpedózták a kormányrende let elfogadását. Ugyanakkor a PDLsek azt is kifogásolták, hogy Bukarest közelsége miatt nincs is szükség brassói légikikötőre. A vidombáki repülőtér ellen foglalt állást Radu Berceanu közlekedési miniszter is. Utólag azonban a demokrataliberálisok úgy tű nik, megváltoztatták álláspontjukat, most már valamennyien azt hangoztatják, hogy a Brassó vonzáskörzete számára nagyon fontos a repülőtér kialakítása. Öt év a munkálatokra Valeriu Tabără, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának PDLs elnöke kedden rá mutatott, sikerült úgy módosítani a kormányrendeletet, hogy most már pártjának sincs ellenvetése. Mint részletezte, olyan módosítások kerültek be az eredeti szövegbe, amelyek kizárják a telekspekulációt, ugyanis a földterületet kizárólag repülőtérépítésre hasznosíthatja a Brassó megyei közgyűlés, és nem kerülhet át magántulajdonba. „Amennyiben a vidombáki repülőtér öt éven belül nem épül meg, a 200 hektáros telek visszaszáll az állami köztulajdonba, és ismét a kutatóállomás felügyelete alá kerül” – magyará zta Tabără. Kedden végül 200 támogató és öt ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett sikerült megszavazni a telekátutalást. Egy összesen 200 hektáros földterületről van szó, amely mostanáig az Országos Burgonya- és Cukorrépakutató Állomás tulajdonában volt. A Székelyföld előnye A brassói repülőtér megépítése jelentős gazdasági előnyökkel járna a két székelyföldi megye, Hargita és Kovászna számára egyaránt. Mellette foglalt állást több ízben Tamás Sándor Kovászna, és Borboly Csaba Hargita megyei tanácse lnök egyaránt. Amikor pedig úgy tűnt, hogy a politikai ellentétek áldozata lehet a légikikötő, ismételten kiálltak ennek szükségessége mellett. A repülőteret Brassó északnyugati kijáratánál, Vidombák város kültelkén, 200 hektáros területre tervezték. A te lek sürgősségi kormányrendelettel a Brassó Megyei Tanács magánvagyonába került az államtól, a vidombáki önkormányzattól és az IAR Ghimbav üzemtől. Az Otopeni után az ország második legnagyobb repülőterének a megépítésére és üzemeltetésére kiírt versenytárg yalást 2007ben a kanadai Intelcan cég nyerte meg, amely 1978 óta tervez és épít reptereket az egész világon. Brassó megye és város, Kovászna és Hargita megye, Vidombák város és az Intelcan cég létrehozták a Brassó – Vidombák Nemzetközi Repülőtér Részvénytár saságot, amely a projekt előkészítésével foglalkozott, és a kanadai céget megbízta a repülőtér építésének és majdani működésének a felügyeletével. A tervek szerint a vidombáki repülőtér évente 1,2 millió utas és hatezer tonna áru szállítására lesz alkalmas . Egyetlen, 2600 méter hosszú felszállópályát építenek, egy utasforgalmat és egy teherszállítást lebonyolító terminált, valamint mindazt, ami egy légikikötő működéséhez szükséges: irányítótornyot, tűzoltóállomást, raktárakat, melléképületeket. A beruházás a becslések szerint mintegy 100 millió euró lesz. A pénz külföldi forrásokból származik, nagy részét osztrák, svájci és portugál bankok folyósítják. Szerző(k): Bálint Eszter vissza
