Reggeli Sajtófigyelő, 2009. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-04-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 04.27 . 20 A Pozsonec Máriáról szóló laudációban elhangzott: a muravidéki magya r értelmiség kinevelésében, ösztöndíjazásában is élenjárt, de a kéttannyelvű iskolamodell továbbfejlesztéséből is kivette a részét. Tanári pályafutása mellett hosszú időn keresztül a kulturális intézményrendszer felépítése révén nagy szerepe volt abban is, hogy a muravidéki magyarságot az anyaország ismét felfedezte. Parlamenti tevékenysége a magyar nemzetiséget is érintő törvények megalkotására, azok elfogadtatására és érvénybe iktatására is kiterjedt. Pozsonec Mária a magas kitüntetés átvételét e szavakka l köszönte meg: – A fő cél az volt, hogy megőrizzük anyanyelvünket olyannak, ahogy kaptuk. Ez a kitüntetés nem is engem illet, hanem a muravidéki magyarságot, én hiába igyekeztem volna, ha ők nem álltak volna mögöttem, s ha nem fogadták el volna azt az irá nyt, amelyet képviseltem – mondta Pozsonec Mária, majd Móra Ferencet idézve, törekvéseit egy jelképbe sűrítve, mondanivalóját ekképpen összegezte: nem lángoló rőzsetűz akart lenni, hanem pásztortűz a hideg éjszakákban, ami meleget, békességet, fényt és biz tonságot hoz az ott élőknek… vissza Aki szelet vet, vihart arat Népszava, 20090422 Meghökkenve olvasom politikai elemzők, véleményformálók „mérvadó” nyilatkozatait, melyek szerint a radikális jobboldal várhatóan egyre erősebb és megkerülhetetlenebb politikai tényezővé válik. Meghökkenésemet nem maga a megállapítás váltja ki, hanem az, hogy eközben nem hallom az önkritikát: tudniillik azt, hogy hölgyeimuraim, tévedtünk, mikor évekkel korábban nem vettünk a problémáról tudomást, azt a média által felfújt marginális jelenségnek tekintettük, hovatovább ironikus megjegyzésekkel illettük mindazokat, akik idejekorán figyelmeztettek a veszélyre. Ma már – egyebek mellett a félreérthetetlen közvéleménykutatási adatok és esemény ek alapján – nem nehéz okosnak lenni: teljesen nyilvánvaló, hogy a radikális jobboldal nagyon is létező jelenség, olyannyira, hogy az erőszakos cselekmények korábban szintén nevetség tárgyává tett előrevetítése mára nagyon is konkrét terrorsejtek formájában nyert bizonyítást. Ahogy erre néhányan már évekkel ezelőt t szintén felhívtuk a figyelmet… A politikai elemzések természetesen nem először és nem csak hazánkban mondtak e tekintetben csődöt. A politika radikalizálódásának és irracionalizálódásának időben történő érzékelésére képtelen, merev társadalomtudományi es zköztár – mely az emberi magatartásnak a számokban mérhető, racionális, gazdasági aspektusára korlátozódik - alkalmatlanságáról bizonyos tekintélyesebb műhelyekben elmélyült vita folyik egy ideje. A Yale Egyetem neves történésze, John Lewis Gaddis szavaiva l ugyanis a jelenleg bevettnek tekintett statikus módszerek eredményeképpen „a társadalomtudományok nagyjából egy elsőéves fizikushallgató kísérleteinek szintjén működnek [és] ez az oka annak, hogy prognózisaik csupán alkalmanként esnek egybe a bekövetkező valósággal”. Én magam mintegy két éve írtam le – a szélsőséges oldal két emblematikus figurája által meghirdetett országos „razzia” kapcsán , hogy „a fundamentalista mozgalmak militáns dimenziója Magyarországon is egyre szervezettebb”, s adtam hangot az on aggodalmamnak, hogy a szélsőségesek riogatása belátható időn belül tettlegességig fog fajulni. Az előbb említett kezdeményezést hirdető plakát terepruhás, bakancsos, bevetési csuklyát viselő alakja látszik visszaköszönni az elmúlt napokban napfényre ker ült terrorsejt kapcsán. Ahogy akkor fogalmaztam: “A szimbolika nem kíván bővebb magyarázatot: az akció az államhatalomtól független erőszakszervezet létrehozására irányuló szándékot sejtet.” Az, hogy a most leleplezett szervezkedésnek vane konkrét kapcso lata a fent említett csoportosulással, a jelenség szempontjából lényegtelen. A lényeg az, hogy ez az attitűd gyökeret tudott verni, a szellem kiszabadult a palackból. Aki ismeri valamelyest a terrormozgalmak pszichológiáját, tudja, hogy az efféle szervezke dések hálójába kerülő személyek nem feltétlenül és első pillanatra azonosulnak tettlegességig fajuló, erőszakos cselekményekkel. A sok esetben pszichésen sodródó, emiatt életükben egyre kézzel foghatóbb jelentést és irányt – ehhez pedig leegyszerűsített el lenségképet - kereső elkövetők egymás megmozdulásai, nyilatkozatai által kölcsönösen bátorítva, abból önigazolást merítve, újabb és újabb gátakat és tabukat szakítva át tolódnak az extrémizmus irányába. Ma már ennek folytán ott tartunk, hogy a Jobbik euró pai parlamenti képviselőjelöltje március 15én a Hamasz és a Hezbollah módszereit állítja példaként követői elé. Felmerülhet a kérdés, milyen hatást fog gyakorolni arra fogékony fiatalok gondolkodására, ha az illető bejut a brüsszeli törvényhozásba; a szél sőjobboldali radikalizmus eszmevilága ezzel kétségkívül óriási legitimációhoz jutna. A közelmúltban leleplezett terrorcsoport esetében mindenesetre az illető ajánlotta szervezetek által alkalmazott módszerek látszanak visszaköszönni. Ami az egész jelenség et még komplikáltabbá teszi az az, hogy szószólóinak üzenetét áthatják a vallási kizárólagossággal megfogalmazott célkitűzések (ez esetben teljesen mindegy, milyen vallásról van szó). A minap a Hezbollahot éltető EPjelölt néhány nappal később húsvéti leve lében a Bibliából vett hivatkozásokkal támasztotta
