Reggeli Sajtófigyelő, 2009. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-02-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 02.12 . 36 Lassuló gazdaság és infláció Szlo vákiában Világgazdaság 20090212 A novemberi 5,3ről decemberben 10,8 milliárd koronára (3,6 millió euró) nőtt a szlovák külkereskedelem hiánya. A múlt év egészében ugyanakkor a 2007es 21,4 milliárdnál kisebb, 19,8 milliárd koronás hiány halmozódott fel. 2006ban a szlovák külkereskedelemben még 75,3 milliárd koronás deficitet regisztráltak. A múlt év decemberében az export 18,4, az import 17,3 százalékkal esett vissza. Az adatok kapcsán elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy bár északi szomszédunk pén zügyi szektorát nem érintette közvetlenül a globális válság, az ország gazdasági teljesítményét a fő exporttermékek – a személygépkocsik és tévékészülékek – iránti kereslet csökkenése veti vissza. Az ipari termelés rekordmértékű, decemberi visszaesése a ki vitel további gyengülését jelzi előre az elkövetkező hónapokra. A januári adatokat minden bizonnyal az orosz – ukrán vita nyomán szünetelő gázellátás miatti gyárleállások tovább rontják. A szlovák statisztikai hivatal tegnap hozta nyilvánosságra a januári in flációs adatokat is. A fogyasztói árak 3,7 százalékos drágulása a legalacsonyabb inflációs rátát jelenti 2007 decembere óta, rácáfolva az euróbevezetés árfelhajtó hatásával kapcsolatos félelmekre. Havi szinten az áremelkedés üteme 0,7 százalékos volt a dec emberi, 0,2es visszaesés után. Az infláció mérséklődését elemzők a gazdasági lassulással és az olajárak esésével magyarázzák. A kedvező adathoz a régiós devizák euróval szembeni gyengülése is hozzájárult, olcsóbbá tette Szlovákia számára az importot. VGÖ SSZEFOGLALÓ vissza Délkeleteurópai régiós látlelet Világgazdaság 20090212 A világgazdasági válság hatásai a Balkánt sem kerülték el; először Szerbiában, majd a NyugatBalkán többi országában is érezhetővé vált a krízis 2 008 utolsó negyedében. Az idén a gazdaságkutatók szerint a GDPnövekedés drasztikus lassulása következik be. DélkeletEurópa számára ez az év a gazdaságról és a gazdasági problémák megoldásának a lehetőségeiről szól majd, mind a bel, mind a külpolitika há ttérbe szorul, illetve a gazdasági kérdéseknek lesz alárendelve. Kérdés, hogy a Balkán válságának milyen hatásai lesznek a magyar gazdaságra, illetve a régióban már tevékenykedő magyar gazdasági szereplőket hogyan érinti majd az ottani recesszió. Az oldal szerzője Bakó Tamás regionális külgazdasági szakdiplomata . NagyításMa még nem jósolható meg pontosan, hogy milyen hatással lesz a magyar gazdaságra az elkerülhetetlennek tűnő délkeleteurópai gazdasági visszaesés. Szinte biztos az exportdinamika lassu lása, az elmúlt évek imponáló, 30 százalékos vagy akár 100 százalékot is meghaladó növekedése nem ismétlődik meg. Jó hír lehet ugyanakkor, hogy a balkáni országok felvevőpiacainak zuhanórepülése nem várható, „csak” keresletszűkülés prognosztizálható. A jel enlegi reális cél így a már elért pozíciók megtartása mellett egy lassú exportnövekedés, ez némileg kompenzálhatja a magyar kivitel nyugateurópai relációjú visszaesését. A dinamikát lassít(hat)ja, hogy a védővámok folyamatosan csökkennek (Szerbia az idén elkezdte a hatéves mérséklést az uniós országok viszonylatában, s Montenegró is több területen, például az élelmiszereknél vámcsökkentést léptetett életbe). Emellett a CEFTAnak köszönhetően a nyugatbalkáni piac egységessé vált – számos példa van arra is , hogy a Vajdaságban működő magyar érdekeltségű cégek bonyolítják le a magyar exportot Bosznia, Montenegró vagy akár Macedónia irányába is. Tőkekivitelünk a Balkán irányába a közeljövőben biztosan lassul, de ez nem jelenti azt, hogy magyar gyökerű multina cionális cégek ne hajtanának végre komoly – akár rekordnagyságú – befektetéseket. Ám a privatizációs akvizíciók és a zöldmezős beruházások száma szinte biztosan csökkenni fog. A magyar vállalkozóknak, főleg a kis- és középvállalkozásoknak még óvatosabban k ell kereskedniük a balkáni országokkal – bár tény, hogy az elmúlt években is így tettek, komoly, megrázóan nagy összegű kinnlevőség igazából egy cégnél sem halmozódott fel, köszönhetően az ügyes, dörzsölt vajdasági magyar üzletemberek tanácsainak. Mindenne k fényében továbbra is helyes a magyar gazdaságpolitika célkitűzése, hogy növelje jelenlétét ezeken a piacokon, így 2009ben hazánk a régió három államának a vásárán is mint társország, illetve mint legfontosabb üzleti partnerország jelenik meg. Bakó Tamás vissza
