Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 30 . 7 "Még abban sem segítette k, hogy némileg megszüntessék a bizalmatlanságot és a gyanakvást... Végül ráébredtünk arra, hogy milyen szélsőségesség, radikalizmus és agresszív nacionalizmus jelent meg Magyarországon" - mondta a TASR szlovák hírügynökségnek. A hírügynökség szerint a kü lügyminiszter a dunaszerdahelyi futballmeccset említette példaként, és azt, hogy magyar szélsőségesek háborús időket idéző egyenruhában úgymond behatoltak Szlovákiába. "A szélsőségek elleni küzdelem nagyon előkelő helyen szerepel napirendünkön" - mond ta, hozzátéve, hogy a kétoldalú tárgyalásokon továbbra is a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség helyzetére fognak összpontosítani. vissza A délvidéki mészárlások beismerése nélkül Szerbia nem lehet EUtag – CIVIL SZERVEZETEK TÁMOGATÓ LEVELE Vajdaságma.info 2008. december 29. [20:25] Becsey Zsolt (EPPED, Fidesz) európai parlamenti képviselő 2008. december 16ai strasbourgi sajtóközleményében javasolta, legyen Szerbia majdani uniós csatlakozásának egyik e lőfeltétele, hogy Belgrád hivatalosan beismerje a titoista partizánok által 1944 – 45ben a Délvidéken elkövetett népirtást, aminek becslések szerint negyvenezer magyar, kétszázhatvanezer német és zsidó esett áldozatul, „kollektív bűnösségük” koholt vádjával . E mai napig fenntartott megbélyegzés eltörlése és az áldozatoknak nyújtott jóvátétel nélkül Szerbia nem felel meg a népek közti megbékélés Európában bevett gyakorlatának, következésképpen az uniós felvételi kritériumoknak sem – emlékeztette történelmi fe lelősségére a Belgráddal tárgyaló brüsszeli bizottságot Becsey Zsolt. Vajdaság Autonóm Tartomány Képviselőháza 2003. február 28án rezolúciót fogadott el a kollektív bűnösség eltörlésétől és „síkraszállt a II. világháború alatt és közvetlenül utána elüldö zött, ártatlanul megvádolt és ártatlanul szenvedett valamennyi személy teljes mértékű rehabilitációjáért”. A Magyar Nemzeti Tanács 2004. december 29én nyilatkozatban emlékezett meg az 1944 – 45ben, a katonai közigazgatás idején végrehajtott magyarellenes m egtorlások hatvanadik évfordulójáról. A szerbiai parlament azonban mind a mai napig nem hozott határozatot a kollektív bűnösség elvének eltörléséről. Az 1941 – 1948as magyar áldozatok számának tényszerű megállapítására úgyszintén nem került sor. A Tartomány i Tényfeltáró Bizottság tényfeltáró munkája mind a mai napig befejezetlen. Munkáját akadályozta az is, hogy egyes archívumokat még mindig nem nyitottak meg, sőt vannak olyan levéltárak is, ahol elutasítják vagy lehetetlenné teszik az együttműködést. A hat óság mindeddig nem tette lehetővé a csúrogi áldozatok hozzátartozóinak a halottaikról való méltó megemlékezést, és hogy – a szerémségi Mitrovicán, az egykori Svilara gyűjtő- és munkatáborban 1945 és 1947 között elhunyt svábok emlékére állított kereszthez h asonlóan – megfelelő emlékművet emeljenek Csúrogon. Eddig úgyszintén nem engedélyezték az újvidéki Futaki úti temető katonasírjaihoz Makovecz Imre műépítész tervezte emlékkápolna építését. Az emlékmű terve már majd két évtizede elkészült. E levél aláírói, illetve a civil szervezetek vezetői támogatjuk Becsey Zsolt EPképviselő javaslatát, annál is inkább, mert a jelenlegi, magát demokratikusnak nevező szerbiai hatalom sem tett érdemleges lépéseket elődei történelmi bűneinek elismeréséért és a jóvátételért. Szerbia a volt jugoszláv állam jogutódja, és jelenlegi területén államhatalmi felhatalmazással történtek a mai napig egészében föl nem tárt, népellenes atrocitások, amelyek következményeiről nemcsak az érintett szerbiai, valamint a magyar és német közvélem ény tájékozatlan, hanem az európai is. A háborús bűnök elhallgatása, elkövetőik meg nem nevezése, illetve a felelősségre vonás elmaradása nemcsak Vajdaság többnemzetiségű jellegét veszélyezteti, de ellenkezik Szerbia nemzetközi kötelezettségeivel és uniós csatlakozási érdekeivel is. A bocsánatkérés hozzájárulhatna a magyarszerb/szerbmagyar megbékéléshez. Felszólítjuk a vajdasági magyar politikai pártokat, a köztársasági és a tartományi képviselőház magyar képviselőt: nyilvánosan támogassák, hogy január 2 3a legyen hivatalosan is a vajdasági magyar népirtás emléknapja, és csatlakozzanak Becsey Zsolt javaslatához. Újvidéken, 2008. december 29én. Aracs Társadalmi Szervezet, Szabadka, dr. Gubás Jenő elnök Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesü let, Újvidék, Bozóki Antal mgr., elnök Emberi Jogi Központ, Szenttamás, Andróczky Csaba és Kiss Rudolf Fény – Civil Szervezet, Magyarkanizsa, Hegedűs László elnök
