Reggeli Sajtófigyelő, 2008. december - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-12-15
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 2008.1 2 . 15 . 29 A határon túli támogatások ügyében gyakran elhangzik a kritika, miért a politikai pártok döntenek arról, mire lesznek a pénzek felhasználva. Nem lenne jobb a civil szférára bízni ezt a hatáskört? A határontúli magyar pártok – a kisebbség választott képviselői – csak azt döntik el, mik azok a fő prioritások, amiket támogatni kell. A háromszintű döntéshozatali rendszer alsóbb szintje már szakértőkből áll – ez a prioritásokhoz rendelhető projekteket v álasztja ki. A közvetlen támogatások kedvezményezettjei a civil szervezetek, iskolák, kiadók stb. Elégedett a dunaszerdahelyi futballincidensre adott szlovák válaszokkal? Tervez Magyarország további lépéseket ezen a téren? Nem vagyunk elégedettek, s már tettünk lépéseket. A dunaszerdahelyi eseményt követő napon adott szlovák rendőrségi ígéret ellenére a magyar rendőrség nem kapta meg azt a dokumentált anyagot, amely egyértelművé tette volna, hogy mi volt az oka a rendőrségi roham elrendelésének. A belügy miniszter, majd a miniszterelnök is kérte a partnerétől a vizsgálati dokumentációt, sajnos máig nem kapták meg. A rendelkezésre álló videoanyag a kétségeket egyáltalán nem oszlatja el. Az Európa Tanácsnak van egy bizottsága, amely a sportrendezvények bizto nságával foglalkozik. December elején ehhez a bizottsághoz fordultunk, hogy értékelje a történteket szakmai elvek alapján. vissza Kárpátmedence Kft. Új Szó 2008. december 15. hétfő, 08:00 | Lovász Attila Az ágazatokon á tívelő munkáról és kutatásról nem öncélúan nyilatkoznak a tudós emberek. Már az egyetemi kollégiumok folyosóin és konyháin kiderül, nem is olyan rossz, ha a magfizikus a művészettörténésszel a rockzenében használt akusztikus hangszerek húrjairól értekezik, hiszen így tudja meg, saját szakmája ugyanúgy mint bármi a világon, nem önmagától és nem önmagának van. Így fordulhat elő, hogy a történész, néprajzos, közgazda és biológus együtt állapítsák meg, mennyire csodálatos és egyedi értékű terület a Kárpátmeden ce. Az egyébként - állítólag - nem létező Kárpátmedence. Amikor kiderült, hogy a nemzetiek által delegált miniszter három milliárdot meghaladó biznisz ügyében került hírbe, mert azt haveroknak passzolta, faliújságon meghirdetve (régi szép pionírcsapatos i dők!), alig vártuk, hogy újra megjelenjen valami a szlovákmagyar kapcsolatok terén. Lehetőleg botrányos. Lehetőleg olyan, amiről majd lehet beszélni. Meg is jött Kubiš miniszter véleményezése a gyurcsányi hat pontról, s mit ád a médiavilág, épp azon a hé ten nyilatkozott két lapnak is Göncz Kinga miniszter asszony, csak kicsit máshogy. Lesz mit elemezgetni, közben a három milliárdot csak elfelejtjük, mint oly sokszor. Hiszen már azt is elfelejtettük, hogy a kormány kisebbségekért is felelős miniszterelnökhelyettese, aki civilben történész, miket mondott a Kárpátmedencéről. Még mielőtt a hárommilliárdos bizniszt elemeznénk, engedjük meg magunknak, hogy ama nem létező geográfiai egységről az interdiszciplinaritás terén hiányosságokkal küszködő politikusunk hátrányát lefaragni segédkezzünk. Ha Čaplovič történészpolitikus valaha beszélgetett volna más tudományágak művelőivel az egyetemi menzán, akkor tudná, hogy a Kárpátmedence Európa egyik legtökéletesebb földrajzi egysége. A hegyek és délnyugati irányban az Adria által határolt földrajzi egység egyben klimatikus egység is, a maga jellemző növény- és állatvilágával, a kontinens egyetlen más helyéhez sem hasonlítható vízrendszerével. A feudalista gazdasági viszonyok közt a Kárpátmedence mindennel rendelkezett , ami a gazdagsághoz kellett, az akkori világban komoly nyersanyagnak számító fával és később szénnel, hatalmas termőterületeteit a teremtő öntözéses rendszerek nélkül is bőven ellátta vízzel, a területen belül volt folyó, erdő, só, érc és nemesfémek. E lényegében zárt rendszernek köszönhetően egyetlen interdiszciplináris kutatással már találkozó szakember sem csodálkozott el azon, mennyire sokrétű, s mégis mennyire hasonló a terület népeinek kultúrája, dalai, táncai, meséi. Mennyire sokrétű, mégis menny ire hasonló a gazdálkodás rendje az iparosodás megjelenéséig, s mennyire kiegészítik egymást az alföldi típusú tájak mezőgazdasághoz kötődő mesterségei a magasabban fekvő területek marha- és birkatenyésztő juhászok tudásával és az erdőgazdászok és bányászo k munkájával. Volt is itt esetenként tündérkert, mely elnevezést Erdéllyel és Csallóközzel kapcsolatban egyaránt használta dolgos népünk.
