Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-08
51 rangra és tekintélyre emelkedett a Járosy Dezső szerkesztette szakfolyóirat, az 1917ben alapított Zenei Szemle, amelynek többek között Bartók Béla, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence, Molnár Antal is munkatársa volt. Útkereső kísérlete k Az első világháború után átrajzolták Európa térképét, Magyarországét pedig különösképpen. A bánsági magyarság a szellemi ütőerektől leválasztva, anyagi eszközeiben megfogyatkozva próbált talpra állni, írástudói pedig a nyelv és a kultúra megőrzésére és művelésére kutatták az új lehetőségeket. Számos jobb sorsra érdemes ötlet, kezdeményezés futott zátonyra a kezdeti években, de még a két világháború között is. A toll lovagjai, írók és publicisták áldozatot vállalva is megtették a tőlük telhetőt. A Temesk öz magyarságának négy hosszabb életű napilapja volt: a Temesvári Hírlap, a Déli Hírlap, a 6 Órai Újság és a Friss Újság, emellett több hosszabbrövidebb életű kiadvány, lapalapítási kísérlet mutatja, hogy nem a szellemi erőben s tettrekészségben volt hiány . Cenzúrával, gáncsolással, fásultsággal, tőkehiánnyal küszködve keresték a lapalapítók és szerkesztők az utat az olvasók felé. Az egyik első próbálkozás a szociáldemokrata párt temesvári lapja, a Gárdos Miklós szerkesztette Népakarat (1919), amelynek a Ka ssák Lajos Ma folyóiratában indult avantgardista költő, a temesvári Reiter Róbert is munkatársa volt, hamar befejezte pályafutását. 1919 áprilisában indult útjára Herczog Nándor, Endre Károly és Preisz Alfréd szerkesztésében az Ébredj! című revü, amely al címében “az emberi méltóság és a szabadság lapjának” vallotta magát. A haladó szellemű békepárti lap mindössze két számot ért meg. Az első számban magyar fordításban közölték a francia írók és tudósok L’Humanitéban megjelent békefelhívását, amelyet elsőkén t Henri Barbusse és Romain Rolland írt alá. A második számban forradalmi meggyőződésük bizonyságaként Richard Wagner 1849ben írt “Az ember és a társadalom” című eszmefuttatását közölték. Itt jelent meg Endre Károly a “Kozmosz és az ember” című cikke, amel y a világmindenség harmóniájának példájára a megértés, a testvériség, az emelkedett erkölcs és a racionalitás érvényesülését szorgalmazta a háború által felzaklatott emberi társadalomban. A katonai cenzúra az elkészült harmadik szám terjesztését betiltotta . 1920ban újabb színvonalas temesvári lap, a Szemle próbált utat törni magának, de csak két számot ért meg. Alapítói: Vértes Tivadar, Endre Károly, Fémes László, Péter Alfréd a szerkesztés munkájába a kiváló magyar költőt, Tóth Árpádot is bevonták. Az ő feladata lett volna a budapesti munkatársak írásainak begyűjtése és Temesvárra irányítása. A Szemle az akkor születő romániai magyar irodalom több folyóiratához (Magyar Szó, Tavasz, Napkelet, Pásztortűz, Zord Idő) hasonlóan vegyes profilú, a magyar irodalo m, a tudományosság, műveltség és közgondolkozás erős kisugárzású gyújtópontjává kívánt válni. Nemcsak a több nemzetiségű Bánság íróit, tehetségesebb tollforgatóit szándékozta összefogni, hanem “a békés boldogság” beköszöntében bízva, a legjobb írókat és tu dósokat próbálta megnyerni a “tiszta kultúra újjáélesztése” felelősségteljes ügyének. A szerkesztők írásai mellett Babits Mihály és Tóth Árpád műfordításait, Szép Ernő költeményét, Tabéry Géza és Pásztor Árpád novelláit, dr. Ferenczy Sándor és dr. Silber stein Adolf tanulmányait közölte a folyóirat. A folyóirat címlapját Krausz Albert festő- és építőművész készítette. A tulajdonos főszerkesztő, Vértes Tivadar hozzá nem értése, valamint anyagi gondok miatt a harmadik szám már nem került ki a nyomdából. A f iatal Endre Károlynak nem szegte kedvét az Ébredj! és a Szemle kudarca, egy harmadik kérészéletű lapban is közreműködött. Andreas álnéven elvállalta a Fajankó című illusztrált élclap irányítását, amely a népszerű temesvári karikaturista, KóraKorber Nándo r kiadásában jelent meg. A könnyed, heltais hangütésű írások, neves képzőművészek (Gallas Nándor, Varga Albert, KóraKorber Nándor és KristófKrausz Albert) igényes és vonzó rajzai, karikatúrái ellenére a lap csak néhány hónapot, és mindössze 11 számot él t meg. Nem jártak több szerencsével az Esti Lloyd, A Nap, a Heti Magazin, Az Új Ember, a Tíz Perc, a Szelektor szerkesztői sem, áldozatul estek a sajtópiac kíméletlen törvényeinek. Országos lapok árnyékában Az 1940es években, majd a második világhábo rú utáni időszakban a helyi sajtókiadványok száma megcsappant. Központi elgondolások szabtak határt a helyi kezdeményezéseknek. A két világháború között sikeres szerkesztőként működő Franyó Zoltán író és műfordító a 6 Órai Újság folytatásának szánta a Magy ar Néplap c.
