Reggeli Sajtófigyelő, 2008. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-11-07
19 százaléknyi bevándorló kíván letelepedni. Pedig a mind a mu nkaerőhiány – amely különösen súlyos a magasan képzettek esetében – , mind pedig a demográfiai folyamatok ellensúlyozásra szorulnak. vissza Magyarverés: Megbüntették a dunaszerdahelyi klubot! ATV 2008. 11. 07. 08:55 80 000 koronát kell fizetnie szurkolói rendbontásért és rendezői hiányosságokért. A Szlovák Labdarúgószövetség fegyelmi bizottsága sorozatos szurkolói rendbontásért, valamint a DACSlovan élvonalbeli labdarúgómérkőzésen (0:4) történt rendezői hiányosságokért 8 0 000 koronára megbüntette a dunaszerdahelyi klubot. Ezen kívül a csallóközieknek a 16. és a 18. forduló hazai mérkőzését zárt kapuk mögött kell megrendezniük. A Slovan is fizethet, mégpedig 100 000 koronát, mert szurkolói a november 1jei, DAC elleni, id egenbeli meccsen sportszerűtlenül viselkedtek. vissza Kormányzati munka MaNcs 2008.11.06. A dunaszerdahelyi rendőrattak úgy kellett a szlovák és magyar szélsőségeseknek, mint egy falat kenyér. A konfliktus akár tovább is terjedhet, kifelé és befelé. A róla formálódó "szlovák" és "magyar" történetek ("a magyar fasiszták el akarják venni országunkat, és a magyar kisebbség velük fúj egy követ", illetve "a fasiszta szlovák állam rendőrei ártatlan magyarokat vernek, csak mert azok kifejezésre juttatták nemzeti stb.") átjárják a szlovák és a magyar közvéleményt. Eljutnak a két ország távoli zugaiba is, és gennyesedni kezdenek, mint valami kivakart, sose gyógyuló seb. És terjedhet a konfliktus felfelé, a politika és a hatalom vil ágába is. Ilyen helyzetekben két normális ország felelős kormánya (kormányfője, külügyminisztere stb.) kiáll a két ország nyilvánossága elé, együtt, és mindegyik elmondja a magáét. Az egyik azt, hogy minden eszközzel elejét veszi annak, hogy ilyen rendőri fellépés még egyszer megtörténjen; az indokolatlan hatósági brutalitásért felelősöket felelősségre vonja; és odafigyel arra is, hogy a felkavarodó indulatok ne forduljanak a szlovákiai magyar kisebbség ellen. A másik meg azt mondja, hogy minden eszközzel - a jog és a nyilvánosság erejével - fel fog lépni a szlovák diplomáciai képviseletet, zászlót és a magyarországi szlovák közösséget ért támadások ellen. Együtt érez a szlovák diplomatákkal, és Magyarország azon polgáraival, akiket identitásuk miatt fenyeg ettek meg ismeretlen, gyáva tettesek. A dunaszerdahelyi kirándulást pedig annak minősíti, ami volt - jól kitervelt provokációnak. A két államférfi beszámol továbbá arról is, hogy a "sajátjai" által elkövetett jogellenes, vagy nem jogellenes, csak undorító cselekmények jobban fájnak neki, mint a "másik" fél által elkövetett jogellenes, illetve undorító cselekmények. Hisz jó hazafiak mind a ketten, és bántja őket, hogy ilyesmi a hazájukban megtörténhet. A közös fellépés megnyugtatja a magyarországi szlovák é s a szlovákiai magyar kisebbséget, és a két ország többi lakóját is, akiknek semmi bajuk nincs egymással, szeretnek egymás országába ellátogatni, hogy ott dolgozzanak, vásároljanak, leittasodjanak, síbalesetet szenvedjenek stb. A közös nyilatkozat megkímél i a két ország vezetőit attól is, hogy a másik félnek tulajdonítható mulasztásokkal, netán görbe cselekedetekkel kelljen foglalkozniuk (vádlón). Sőt. Lehetővé teszi azt is, hogy a két kormány összehangolja erőfeszítéseit a hasonló esetek megelőzésében - pé ldául a rendőri munka területén. E nyilatkozatot a két ország vezetőinek együtt és egyszerre kell tenniük. Miután zárt ajtók mögött részletesen megállapodtak róla - erre van a diplomácia. Ha ugyanis erre nem teremtenek lehetőséget maguknak, az egyik fél a ligha fogja a "sajátjait" vétkesnek kikiáltani, mert nem lehet biztos abban, hogy a másik fél nem akarjae majd az ő "beismerő vallomását" a saját előnyére fordítani. És vice versa. Ha nincs kölcsönös bizalom, ezt még akkor sem tenné meg egyik fél sem, ha a lelke mélyén tudná, az "övéi" sem különbek a "másiknál", hisz így a hazafiatlanság vádját húzná magára, és az ellen nagyon nehéz védekezni. A közös fellépés sikerének további feltétele, hogy a felek ne is keressék azt, hogy ki kezdte, vagy hogy ki a fel elősebb a konfliktusért. Jó lett volna, ha a magyarországi "drukkerek" oda se mennek? Ha náci beütésű pankzenekarok nem óhajtanak szlovákiai magyar településeken koncertet tartani? Hát persze. És jó lett volna, ha a rendőrök nem kezdik ütniverni a közönsé get, nem szorítják őket a stadion kerítéséhez - úgy, hogy azok erre okot (valamilyen jogellenes cselekedettel) a mai tudásunk szerint nem szolgáltattak? Jó lett volnae, ha a szlovák rendőrök agyműködését nem bénítja meg az indulat? Ha nem reagálnak a prov okációra? Hát persze - ezen kár is vitatkozni. És nem is kéne. Az ilyen viták ugyanis hajlamosak rögtön elfajulni. Arra meg mi szükség?
