Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-31
14 önmérsékletnek és az önfeláldozásnak, a saját felelősség vállalásának és a valóság megismerésének, akkor az ezekre a - válság idején, és még inkább a megelőzésében hasznos - értékekre építő politika kudarcra van ítélve. Ahogy egy angol kommentelő vá laszolta politikai elitünkre panaszkodó magyarunknak az Economist honlapján: "Naná! Azért hazudnak, mert nem választanátok meg őket, ha nem hazudnának!" Kié a felelősség? A maga szintjén mindenkié. A bankáré, a szabályozóé, a politikusé, a médiáé és az á tlagemberé. De aki megelégszik azzal, hogy más felelősségét firtassa, és a saját viselkedésére nem kérdez rá, az a legmérgezőbb szem a láncban. Aki nem hajlandó tanulni egy válságból, az újabb és újabb válságokra ítél minket. Arra kérem a kedves olvasót ez ért, ne higgyen ma senkinek, aki másokat szid, de nem néz önmagába. vissza A sokszínűség tényleges elfogadásáért – Kisebbségek helyzetéről rendeztek konferenciát Szegeden Vajdaságma.info 2008. október 31. [0:19] A középeurópai és a mediterrán országok kisebbségi helyzete és védelme a témája annak a kétnapos konferenciának, mely csütörtökön kezdődött a Szegedi Tudományegyetem Európatanulmányok Központja, az általa működtetett Europe Direct Szeged információs iroda, vala mint a Jean Moulin Lyon III. Egyetem Jogi Kara szervezésében. A rendezvényen kilenc ország (Románia, Szerbia, Belgium, Franciaország, Törökország, Algéria, Marokkó, Libanon és Magyarország) előadói - kisebbségi jogi szakértők, alkotmánybírók, egyetemi taná rok, parlamenti képviselők - hasonlítják össze az Európai Unió és a tagországok nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó politikáját és gyakorlatát, valamint a mediterrán országok polgárainak szabad vallásgyakorlását érintő kérdéseit. A francia nyelvű kere kasztal beszélgetésről Trócsányi László, az Európatanulmányok Központ igazgatója az MTInek elmondta: az unió francia elnökségének egyik fontos témája a kulturális sokféleség. Az Európai Unióban gazdasági szinten egységesítés történik, mégis sok nemzetisé g lakja, sok nyelve van, és sokan keresik identitásukat. A kisebbségek helyzetét minden tagállam más megoldásban látja. Az Európa Tanácsnak a kérdésben csak ajánlásai vannak, de ezeket nem kötelező végrehajtani. Európában emellett egyfajta regionalizáció é rezhető, helyi szinteken kialakult az igény a saját ügyekben való döntésre. Ilyen például NagyBritanniában a skótok igénye, akik a gaelic nyelv újjáélesztéséért dolgoznak, de hasonló törekvések vannak Spanyolországban is. Nem kell azonban messzire menni, a volt jugoszláv utódállamokban is hasonló a helyzet- hangsúlyozta a szakember. Trócsányi László felhívta a figyelmet arra, hogy a sokszínűség tényleges elfogadásaként az európai szerződésekben lassan megjelenik az értékek közt a kisebbségi lét fogalma. Ez a gazdasági integráció folyamatában korábban nem volt jelen. Magyarországnak a kisebbségi közösségek elfogadása szempontjából nagyon pozitív törvényhozása van. Amit természetesen nem lehet összehasonlítani a többi tagállam modelljével, minden ország saját képére alakítja ezt a programot - állapította meg a professzor. Pénteken az újonnan csatlakozó országok és a Magreb országok (Marokkó, NyugatSzahara, Algéria, Tunézia és Líbia) kisebbségi kérdései kerülnek előtérbe, ahol a vallási közösségek is jelentős kisebbségi erőt képviselnek. A kétnapos tanácskozáson elhangzottak magyar és francia nyelven jelennek majd meg. vissza Szerbia jövőre uniós tagjelölt lehet Vajdaságma.onfi 2008. október 30. [15:34] Meghatározott feltét elek teljesítése mellett Szerbia 2009ben elnyeri a tagjelölti státust az Európai Unióban. Az Európai Bizottság jelentése, amely megnyitja a kaput a szerbiai integráció előtt, bírálatokat is tartalmaz, de részletezi a feltételeket is.A jelentéssel Olli Reh n bővítési biztos korábbi kijelentése, hogy Szerbia jövőre az EU tagjelöltje lehet, az Európai Bizottság hivatalos álláspontjává vált. "Szerbia az elnök- és parlamenti választások után megerősítette ragaszkodását az európai jövőhöz. A háborús bűnökkel vádo lt, volt boszniai szerb elnök, Radovan Karadzsics letartóztatása és igazságszolgáltatás elé állítása nagy lépés Szerbiának a hágai törvényszékkel való teljes együttműködés felé" - olvasható a jelentésben. Az okmány azonban bírálatokat is tartalmaz, főleg a 2008ban lelassult reformok miatt. A legnagyobb kihívásnak az igazságügyi reformot, a korrupció fölszámolását és a szervezett bűnözés elleni harcot nevezi meg. Ezeknek a
