Reggeli Sajtófigyelő, 2008. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-10-07
28 dokumentumok, élménybeszámolók, levelek, statisztikai jelentések. Bízom abban, hogy a Délvidéken egyszer eljutunk a korábban említett piramisépítésnek abba a szakaszába, amikor bemutathatjuk ezeket a forrásokat, bizonyságául anna k, hogy itthon vagyunk ezen a tájon, és nem az a szerep a miénk, amit történelmi hódítóink kiosztottak nekünk, hanem igenis szuverén lakói, birtokosai és jogos örökösei vagyunk a tájnak. * Hol látod az Aracs folyóiratnak a közéletünkben betöltött hely ét? - Az Aracs nálunk egy lenézett, lebecsült folyóirat. Vele kapcsolatban az is elhangzott már, hogy a gyűlöletbeszéd forrása. Mindezeket csak azért aggatják rá, mert mást mond, mást tart követendő értéknek, mint a történetét 1918tól jegyző, majd a v alóságunktól elrugaszkodott minden formának ellentmondó irodalmi elveket valló hivatalos irodalompolitika. Az a szándékom, hogy a közéleti gondjaink felsorolásán kívül a történeti mögöttest is feltárjuk. Nem elegendő rámutatni, hogy veszik az iskolarendsze rünk, pusztul a nyelvünk, szórványosodik a társadalmunk - a történeti okokat is kutatni kell. Értékrendünket a lelkiszellemi piramisunk, intézményrendszerünk felépítésével tudjuk majd felmutatni, a régió színeivel, sajátos ízeivel együtt vagyunk részei a magyar glóbusznak. Ha közéletünkben ezeket az értékeket megmutatjuk, a társadalom egyszer majd elkezd szerveződni. Ehhez azonban minden egyes itt élő embernek fel kell ismernie, hogyan kötődik tájhoz, családhoz, családi hagyományokhoz, örökséghez, közösség hez. * Az utóbbi időben egyre gyakrabban hangoztatják közéletünkben a multikulturalizmus, a multikulturális egyetem megteremtésének fontosságát. Ebben az arc nélküli kánonban hol a helye az Aracs folyóiratnak: felvállalja a balliberális törekvéseket, vagy a keresztény nemzeti értékek kiteljesedését segíti? - Fontos mozzanatot érint a kérdés, mert számomra a multikulturalizmus nem létezik. Ha megfigyeljük, a publicisztikában ez most a testvériségegység szókapcsolat helyett szerepel. Az egykor test vériségegységet szajkózó újságíróink és politizáló közéleti személyiségeink még mindig bátortalanok és fogódzót keresve menekülnek a multikulturalizmus fogalmához. A táj persze több nemzetiségű volt mindig, így örömmel adnék helyet olyan tanulmánynak, ame ly mondjuk, az újvidéki szerb polgárság történetét mutatná be. Éppen Herceg János mutatott rá, hogy míg a kiegyezés után itt az autonómiát kapott szerbség a saját intézményrendszerét építve megteremtette a maga virágzó kultúráját, addig a magabiztos nábobi BácsBodrog vármegye társadalma lazán, derűsen, hétvégi mulatságnak fogta fel az egész századfordulót, és belefutott Trianon csapdájába, a katasztrófába. Szellemi megújulásra, az autonómia megteremtéséhez nélkülözhetetlen autonóm ember személyiségének kia lakulására van szükség, hogy az épített örökséggel és hagyományokkal együtt megteremtsük a kultúrtájat, mert ha nem érzed otthonodnak ezt az életteret, akkor hiába minden erőfeszítés, nem lesznek igényeink, hogy belakjuk szülőföldünket. vissza KOVÁCS Nándor Az aradi szellemiség ünnepe ÚMSZ Kovács Zsolt, Sinka Pál, Varga Melinda | 20081006 21:29:09 Az aradi szellemiség ünnepének nevezte tegnap október 6át Markó Béla szövetségi elnök, aki a helyieket méltatta a tizenhár om aradi vértanú kivégzésének 159. évfordulóján. „Az aradiak megmutatták, hogy lehet vesztesen mégis győzni, itt nemcsak az emberek, de még a szobrok is lábra kelnek” – jelentette ki a politikus az aradi Megbékélés Parkjában tartott megemlékezésen. A vért anúk napjára a hagyományokhoz híven idén is több százan érkeztek már megyékből és a határokon túlról a Vesztőhelyre virágokkal, koszorúkkal, magyar zászlókkal, hogy leróják kegyeletüket a 48as forradalom és szabadságharc hősei előtt. „Az aradiak megmuta tták, hogy lehet vesztesen mégis győzni, itt nemcsak az emberek, de még a szobrok is lábra kelnek” – méltatta tegnap a helyieket Markó Béla szövetségi elnök a 13 aradi vértanúra emlékező rendezvényen, melyen az aradi szellemiség ünnepének nevezte október 6át. A vértanúk napjára a hagyományokhoz híven idén is több százan érkeztek más megyékből és a határokon túlról a Vesztőhelyre virágokkal, koszorúkkal, magyar zászlókkal, hogy leróják kegyeletüket a ’48as forradalom és szabadságharc hősei előtt. Délutá n négy órára a hatóságok, pártok képviselői a városközpontban lévő Megbékélési Parkba vonultak. A Magyar Köztársaságot Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter, Füzes Oszkár Magyarország bukaresti
