Reggeli Sajtófigyelő, 2008. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-07-28
11 lehet egyetértés, mert mind Juscsenko, mind Janukovics a másik kezével akarja kikaparni a gesztenyét - kiiktatni Timosenkót. Annak viszont esze ágában sincs kísérleti nyúlként passzívan várni az eredményt. Amikor J anukovicsék rászánták magukat a bizalmatlansági indítvány beadására, komoly ajánlatokkal kereste fel a kommunistákat és a litvineseket, azok pedig úgy jártak el, ahogy közvetlen anyagi érdekeik és a politikai taktikai szükségleteik diktálták. Az utóbbiak s zerint nem volt értelme ingyen szívességet tenni Juscsenkónak, aki nem nasás sza vazatokkal akarja Julját kiütni a miniszterelnöki székből, sem Janukovicsnak, aki ennek a posztnak lenne a legfőbb várományosa. Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem próbálkozott Janukovics erélyesebben a bizalmatlansági indítványhoz szükséges szavaz atok megszerzésével? Az előrehozott választások előtt megmutatta, hogy a donok is nagyon meggyőzőek tudnak lenni. A magyarázat alighanem a Régiókon belüli ellentétekkel magyarázható. Úgy tűnik, Rinat Ahmetov, a leggazdagabb ukrán még nem döntötte el, milye n kombinációt játszik, így a régiósok egyik irányba sem tudnak teljes gőzzel nekilódulni. A mostani totojázás egyértelműen Janukovics gyengülésével és Ahmetov erősödésével magyarázható. Julja tehát miniszterelnökként kezdi meg a következő szezont, ami nem biztos, hogy olyan jó neki. A felpörgő, várhatóan jóval 20 % fölötti infláció nem egy népszerűségjavító tényező. Miniszterelnökként neki kell érte felelnie, anélkül azonban, hogy eszközei lennének a kezelésére. Mert ha nem is tudtak megegyezni a konkurens ei az utód személyében, abban azért igen, hogy nem fogadták el a költségvetés módosítását. A következő elnökválasztásokig egyre fogy az idő. Politikailag már inkább csak egy fél évet kell számolni, nem egyet, hiszen az utolsó néhány hónap alatt már nem le het manőverezni, csak a kampányt végigcsinálni. A nagyobb léptékű kombinációknak szintén jelentős átfutási ideje van. Ősszel tehát el kell indítani a nagy léptékű hadműveleteket, ha valakinek van még ilyenre ereje az ukrán politikában. Ha nem, marad a sodr ódás: Juscsenko fúrja majd Timosenkót, aki megpróbál majd osztogatással támogatókat szerezni, Janukovics lesben áll, hátha visszahullik az ölébe a miniszterelnökség, miközben Ahmetov kalkulál, melyik kosárba hány tojást helyezzen el. Sz. K. M. Forrás: Ká rpátalja hetilap Széthullás fenyegeti Boszniát Karadzic letartóztatása után? KülföldMa 2008.07.27 13:43 Paddy Ashdown volt nemzetközi főmegbízott szerint az 199295ös háború óta soha nem állt ilyen közel a széthulláshoz Bosznia mint most, és az Európai Uniónak többet kell tennie, hogy megelőzze a balkáni államalakulat felbomlását. Paddy Ashdown a The Obser ver című brit újságnak adott, vasárnap megjelent nyilatkozatában rámutatott, hogy a boszniai Szerb Köztársaság létrehozta párhuzamos intézményeit, és a kiváláson ügyködik. Kijelentette, hogy Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezető ugyan hamarosan a há gai Nemzetközi Törvényszék elé kerül, "de Bosznia felosztása, amelyről (Karadzic) álmodozott, most valószínűbb, mint bármikor azóta, hogy menekülni kényszerült". Az 1995ös daytoni békemegállapodás alapozta meg BoszniaHercegovina mostani államalakulatát, amely két entitásból, a boszniai Szerb Köztársaságból és a BosnyákHorvát Föderációból áll. Ashdown szerint Milorad Dodik boszniai szerb kormányfő agresszívan megy szembe a reformok évtizedével, és a daytoni megállapodásban garantált autonómiát arra hasz nálja fel, hogy aláássa magának a megállapodásnak a lényegét.