Reggeli Sajtófigyelő, 2008. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-05-16
11 A Muravidék fotókon, festményeken, hímzéseken Budapest, 2008. május 15., csütörtök (MTI) - Muravidék - ko rok és kultúrák keresztútján - címmel kiállítás nyílt a Középeurópai Kulturális Intézetben, amely bemutatja a szlovéniai régió műemlékeit, képzőművészetét és néprajzi értékeit. A tárlat a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Galéria Múzeum k özreműködésével jött létre. A Középeurópai Intézet Rákóczi úti kiállítótermében belépő látogatót gyönyörű, színes fotók fogadják: a muravidéki táj, csíkos szántóföldek, kastélyok, köztük a rakicsányi Batthyánykastély, barokk templomok és egy szecessz iós remekmű, a muraszombati Szent Miklósszékesegyház, Lendva főutcája. Zóka Gyula fotográfus a budapesti kiállításra újra lefotózta a Muravidék azon látványosságait, amelyek láthatók Vida István alsólendvai mérnöknek az OsztrákMagyar Monarchia korszakábó l való képeslapgyűjteményéből összeállított hat tablón is. Göncz László, a művelődési intézet igazgatója az MTInek elmondta: fő törekvésük az volt, hogy bemutassák a budapestieknek a Muravidék magyar jellegű értékeit, mivel abban a régióban négy nyelv i és kulturális közösség élete kapcsolódott össze: a szlovén, a horvát, a német és a magyar lakosságé. Együttélésük, közös hagyományaik teszik különlegessé a Muravidéket. A lendvai intézet feladata a magyar kultúra és kulturális értékek fölkarolása, az anyanyelv ápolásának segítése, magyar nyelvű könyvek terjesztése - tette hozzá Göncz László. Munkájukhoz 70 százalékos támogatást ad a szlovén állam, míg 30 százalékot pályázatok útján szereznek meg. Ápolják Lendva nagy szülöttének, Zala György (18581937) szobrászművésznek, a többi között az Aradi vértanúk, a Millenniumi emlékmű alkotójának emlékét, és a népművészetben fölélesztették a hímzés tudományát. Hetés vidékének rég elfeledett mintáit 10 új hímzőszakkörben varrják ismét, s több darabot - piros és fehér hímzéses terítőket - hoztak el a kiállításra. Gerics Ferenc, a lendvai Galéria Múzeum igazgatója, a kiállítás kurátora arról beszélt az MTInek, hogy a Lendván élő vagy onnan elszármazott 10 művész munkáit mutatják be a közönségnek. Zala Györ gy Magdolna és Honvéd című szobrát hozták el, Gábor Zoltán Lendván született, most Zágrábban élő festőművész Zala György házát festette le, ott vannak a falakon Göntér Endre, Gálics István, Dubravko Baumgartner, Zdenko Huzjan, Dancs Marika, a néhai Pandur Ludvik és fia, Lajos festményei, s láthatók Király Ferenc Munkácsydíjas szobrász alkotásai. Gerics Ferenc hozzátette, hogy a legrégibb művésztelep Lendván működik saját bronzöntő műhellyel, s ott fogják újraönteni Zala György kisplasztikáit. Laskóban kőszobrászati művésztelep működik, s oda minden évben két magyar művészt is meghívnak. A Lendvai Várban levő Galéria - a művésztelepnek köszönhetően - igen gazdag kortárs anyaggal rendelkezik, amelyet időszaki kiállításokon mutatnak be. A budapesti ki állításra látogatók azt is megtudhatják: most ünnepelték a lendvai esernyőgyár alapításának 100. évfordulóját, hogy városban olimpiai méretű uszoda és termálfürdő üzemel, valamint hogy nemsokára autópályán lehet megközelíteni Szlovéniában a Muravidék közpo ntját, Lendvát is. A Muravidékről szóló tárlat június 9ig lesz nyitva a VIII. kerület Rákóczi út 15. alatt. vissza Kárpátalján mutatkozik be a Magyar Napló és a Széphalom Könyvműhely Beregszász, 2008. május 15., cs ütörtök (MTI) - Háromnapos rendezvénysorozattal mutatkozik be Kárpátalja magyar oktatási intézményeiben a Magyar Írószövetség, a Magyar Napló és a Széphalom Könyvműhely, amelynek keretében ismertetik Szöllősy Tibor técsői író most megjelent könyvét Hollósy Simon festőművész máramarosi alkotói korszakáról. A magyarországi irodalmi élet képviselői csütörtökön útjuk első, beregszászi állomásán a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Főiskola dísztermében találkoztak a tanintézet diákjaival és tanáraival. A hallga tóság előtt Oláh János Költő, a Magyar napló főszerkesztője ismertette a folyóirat létrejöttének történetét, majd verseiből olvasott fel. Mezey Katalin költő, az 1989ben alapított Széphalom Könyvműhely vezetője verseinek bemutatása előtt vázolta a kia dó tevékenységét, bemutatta a kiadott kötetek egy részét, közte Szöllősy Tibornak a Hollósy Simon Máramarosban című, az Ünnepi Könyvhétre megjelent könyvét. Maga a szerző, aki évtizedeken át orvosként dolgozott Técsőn, a kötetével kapcsolatban elmondt a: annak megjelentetését a festőművész születésének 150. és halálának 90. évfordulójára időzítette. Hozzátette: könyvét hiánypótlásnak is szánta, mert véleménye szerint az életének utolsó évtizedét a máramarosszigeti születési helyéhez közeli Técsőn eltölt ő, ott híres festőiskolát létrehozó Hollósyról nem emlékezik meg művészi nagyságához méltó módon az utókor. A festőművész emlékének ápolását évtizedek óta szívén viselő Szöllősy azt is elmondta, hogy kora ifjúságától kezdve gyűjtötte a Hollósyval kapcs olatos okmányokat, visszaemlékezéseket, történeteket, megszólaltatta azokat
