Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-04
9 A szerb miniszter arról a kilenc évről beszélt, ami az óta telt el, hogy a NATO - a szerbeknek a koszovói albánok elleni etnikai tisztogatása miatt - beavatkozott és nemzetközi igazgatás alá helyezte a szerbiai tartományt. A szerb kultúra és államiság „bölcsőjének” tartott, de az 1990es évekre már több mint 90 százalékban albánok lakta Koszovó idén februárban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Jeremic szerin t „több száz koszovói szerbet vagy romát megöltek, több ezren pedig egyszerűen eltűntek”. A szerb külügyminiszter szerint a Koszovóból az utóbbi tíz évben elmenekülni kényszerült 250 ezer szerbnek „mindössze 8 százaléka mert visszatérni szülőföldjére”. Arr a figyelmeztetett, hogy még az ENSZ Menekültügyi Biztossága is arra hívja fel a figyelmet, hogy „a szülőhelyükre visszatérni szándékozó szerb, roma és más nemzetiségűek üldöztetésnek lehetnek kitéve”. Koszovó egyoldalúan kikiáltott függetlenségét Szerbia törvénytelennek tartja, sohasem fogja elismerni, és minden legális jogi eszközt bevet „az illegitim elszakadás” megsemmisítésére, ismételte meg a belgrádi hivatalos álláspontot Vuk Jeremic . vissza Március 15e előtt nem is merjük el Koszovó függetlenségét MTV • 2008. március 3. 20:43 Még számos dolgot figyelembe kell venni, mielőtt elismerjük az új balkáni államot - mondta Göncz Kinga Budapest el fogja ismerni Koszovó függetlenségét, de ez március 15e előtt nem va lószínű - jelentette ki a magyar külügyminiszter a Független Hírügynökségnek. Göncz Kinga erről azután beszélt, hogy Genfben, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 7. közgyűlésén macedón és bosnyák kollégájával tárgyalt. Göncz Kinga kiemelte: Magyarországnak sz ámos dolgot figyelembe kell vennie, amikor elismeri az új balkáni államot. "Elsősorban a vajdasági magyarok érdekeit kell szem előtt tartanunk"- hangsúlyozta a külügyminiszter, aki szerint Koszovó elismerése a vártnál lassabban halad. Macedón és bosnyák k ollégáival is megvitatta a magyar diplomácia vezetője Koszovó kérdését. "Szkopje el fogja ismerni az új államot, de szintén számos szempontot figyelembe kell vennie" - hangsúlyozta Göncz Kinga. Példaként említette a jelentős számú macedóniai albán kisebbsé get, valamint a Szerbiához fűződő szoros viszonyát. Bosnyák kollégája azt mondta Göncz Kingának, hogy Szarajevó egyelőre nem ismeri el Koszovót. A boszniai külügyminiszter szerint Koszovó kiszakadása Szerbiából nem veszélyezteti BoszniaHercegovina stabil itását. Mint mondta: vannak ugyan tüntetések, de a boszniai szerbek vezetője ura a helyzetnek. A boszniai Szerb Köztársaságban ugyanis egyre erősebbek azok a hangok, amelyek azt követelik, hogy az entitás kiáltsa ki függetlenségét. Göncz Kinga az ENSZ Emb eri Jogi Tanácsának közgyűlésén fontosnak nevezte a Kisebbségi Fórum létrehozását, emellett szorgalmazta, hogy minél több civil szervezetet vonjanak be a munkába. A diplomata szólt a nők és a romák jogainak védelmében is. vissz a Romániai vagyont játszanak át a magyaroknak? Stop.hu • 2008. március 04. 04:02 | A román szenátus hétfőn elutasította a románmagyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A testület 88 szavazattal két tartózkodás sal formailag azt a törvénytervezetet hagyta jóvá, amely elutasítja a román kormány 183/2005ös számú sürgősségi rendeletét. Ez utóbbival azt a megállapodást ratifikálták, amelyet Románia és Magyarország írt alá 2005. október 20án, az első közös kormányül ésen.
