Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-17
15 Moldova elnöke szerint a semlegesség a kulcs a Tiraszpollal folyó vita megoldásához Chisinau, 2008. március 15., szombat (MTI/Reuters) - Moldovának meg kell őriznie semlegességét, távol tartva magát a katonai tömböktől, hogy előmozdítsa a Dnyeszteren túli területtel fennálló viszály megoldását - jelentette ki szombaton a volt szovjet köztársaság elnöke. Vladimir Voronin azután szólalt meg, hogy Oroszország a héten nem zárta ki: támogatná két, Grúziából kiszakadt terület függetlenségét, válaszul arra, hogy Grúzia csatlakozni akar a NATOhoz. Moszkva attól tart, hogy Moldova is az atlanti szervezet felé kacsintgat. A moldovai államfő azonban most leszögez te: Moldova számára lényeges kérdés a semlegesség megőrzése. A mindössze 33 ezer négyzetkilométer kiterjedésű keleteurópai országból még a 90es évek elején szakadt ki a Dnyeszter folyótól keletre eső régió, ahol főként oroszajkú lakosság él. A lépés hátt erében azok a félelmek álltak, hogy Moldova (amelynek lakossága nagyrészt románul beszél) egyesülni kívánna a szomszédos Romániával. "Az egyesült Moldovának nemcsak hogy semleges államnak kell lennie, de ezt a státusát a nemzetközi közösségnek is el ke ll ismernie" - hangoztatta Voronin, a semlegességgel próbálva visszacsalogatni a Dnyeszteren túli elszakadt területet. Moldova két ország közé ékelődik be: nyugaton a NATOtag Romániával határos, keleten pedig Ukrajnával, amely szintén a NATO tagjává s zeretne válni. Oroszország NATOnagykövete kedden arról beszélt, hogy a Nyugat újabb lökést adna a szakadár grúz területek (Abházia, DélOszétia) kiválási folyamatának, ha a NATO kitárná a kaput Grúzia előtt. Mind Grúzia, mind Ukrajna bízik abban, hogy az atlanti szövetség áprilisi csúcstalálkozóján, Bukarestben bekerül a "tagsági tevékenységi tervbe" (MAP), amely a NATOcsatlakozási folyamat "előszobájának" számít. vissza A miniszterelnök üzenete a határon túli magyarok nak március 15. alkalmából Budapest, 2008. március 15., szombat (OS) - Tisztelt Külhoni Magyar Honfitársaim! Nemzeti ünnepünk 160. évfordulóján a közös múlt felidézésén túl az európai integráció - és annak szerves részeként a Kárpátmedencébe n élő magyarság határok feletti egyesítésének - újabb eredményei is okot adnak közösségünknek az ünneplésre. Azt követően ugyanis, hogy tavaly az Európai Unió tagja lett Románia, idén a szlovákiai, szlovéniai és anyaországi magyarok már a schengeni té rség tagjaként köszönthették az újévet. Fokrólfokra egyre több honfitársunk számára válik hétköznapi, személyes tapasztalatává a határok nélküli közös Európa. Az idei március 15e az anyaországi és külhoni magyarok viszonylatában üzeni, megerősíti ez ért azt is, hogy Trianonra Schengen, a "határontúliságra" pedig csak a határok felettiség, azaz a közös Európa lehet a magyarok egyetlen, valódi válasza. Az Európai Unió folyamatos bővülése, az integráció mélyülése akkor is közös öröme lehet minden, K árpátmedencében élő magyarnak, ha tudjuk, honfitársaink egy tekintélyes része olyan államokban él, amelyek ennek az integrációs folyamatnak ma még csak a kezdetén tartanak. Tudjuk azonban azt is, hogy a kárpátaljai, vagy a vajdasági magyarok velünk tudtak örülni ezeknek az eredményeknek, mert pontosan értették, hogy ránk tekintve a saját jövőjüket látják: a határok nélküli, közös Európában egyesülő magyarság jövőjét. Sok egyéb mellett a közös emlékezet az, amely egy közösséget nemzetté tesz. E közös e mlékezet fontos megnyilvánulásai a közös ünnepnek, a nemzet jeles napjai. Ilyen március 15e, amikor közös múltunk megidézéséből meríthetünk erőt és inspirációt a közös jövőnkhöz. Kívánom minden határon innen és határon túl élő honfitársamnak, hogy 1 848 - helyben és aktuálisan érvényes - hagyományainak megidézésekor, legyen a nemzeti ünnepünk része ez a gondolat, ez az érzés is - az összetartozás gondolata. Szabad és megosztottság nélküli, valódi ünnepet kívánok minden magyarnak! A Magyar Köztá rsaság kormánya nevében, Gyurcsány Ferenc vissza
