Reggeli Sajtófigyelő, 2008. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-03-06
25 A kormá nyváltást követően a MÁÉRT gyakorlatilag az ellenzék fórumává vált. Az ellenzék belpolitikai célokra is felhasználta az értekezletet. 2004. novemberében, viharos ülést követően, már közös nyilatkozatot sem sikerült aláírni. Ekkorra már teljes volt a megosz tottság a határon túli magyarság körében és az anyaországban. A szakítópróba a kettős állampolgárság volt. Mindenki sejtette: ez volt a MÁÉRT utolsó ülése. MÁÉRT kicsiben 2005. januárjában viszont megalakult a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma (HTMS ZF). Tagjai a MÁÉRT határon túli szervezeteinek vezetői, képviselői lettek. Az ötlet Kasza Józseftől, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökétől származott. A kettős állampolgárságról szervezett népszavazás kudarca nyomán a határon túliak radikálisabb része úgy vélte, a magyarországi pártok nélkül többre jutnak közös dolgaik megvitatásában. Tény, hogy minden évben legalább egyszer összeül a HTMSZF, megbeszélik az aktuális kérdéseket, elfogadnak egy közös nyilatkozatot és hazamennek. Tudomásul vették: cé lszerűtlen folyamatosan szembe menni a magyarországi kormánnyal. Végül REF Nem intézményesített formában ugyan, de a szocialistaliberális magyar kormány folyamatosan konzultált a határon túli legitim szervezetek vezetőivel. A Gyurcsánykormány nekilátot t a teljes támogatási rendszer átalakításához. Létrejött a Szülőföld Alap, megszűnt jópár alapítvány, de maradtak a minisztériumok támogatási alapjai. 2007. februárjában megalakult a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma (REF). Az alakuló ülésen rész t vettek: a magyar miniszterelnök és a határon túli magyar vezetők – mármint a legitimek – és a budapesti kormány illetékesei. Ezzel intézményesült a budapesti kormányzat és a határon túli magyar szervezetek közötti kapcsolattartás, konzultáció. A magyaro rszági ellenzék és a radikálisok elsősorban azért elégedetlenedtek a REF miatt, mert kimaradtak belőle. A fórum lehetőséget biztosít a szomszédos országokban a magyar közösségek legitim vezetőinek, hogy első kézből tájékozódhassanak és a legilletékesebbekh ez, a kormányfőhöz és a kormánytagokhoz fordulhassanak gondjaikkal. Meg persze tőlük kérhetik számon a magyar alkotmányba foglalt mindenkori törődést. A REF és a KMKF immár gyakorlatilag minden szinten biztosítja a kapcsolattartást, a folyamatos konzultác iót. vissza Merre húznak a mozdonyok? ÚMSZ Ambrus Attila | 20080306 06:13:10 A térség gazdasági lokomotívjává kell avatni a Székelyföldet. Jó cél! Eredményes akkor lehet, ha ezt a mozdonyt a brassóihoz kötik. Szétfejl ődjünk, vagy össze? Lassan ez lesz az erdélyi magyar társadalom legnagyobb kérdése. Hajlandóe tekintettel lenni a tömbmagyarság a körülötte élő szórványra? A tömb vonzáskörében marade az erdélyi magyarság több mint fele, vagy letér akörüli pályájáról? A választ talán a Brassó – Székelyföldmodell tanulmányozása alapján lelhetjük meg a legkönnyebben! Az 1880as évek végén dédanyám számára még teljesen egyértelmű volt, hogy Brassóban keresheti meg azt az összeget, amelyből kelengyét vásárolhat. Akkortájt Bra ssó nyolctíz órányi útra volt Székelytamásfalvától – annyira, mint ma Kolozsvártól Toronto – , ám dédanyám emlékei alapján megkockáztatom, lélekben közelebb. Ma rokonaim nem brassói, hanem budapesti építkezésen dolgoznak. Kevesebb pénzért. Inkább lesznek r ománok a magyar fővárosban, mint magyarok a Cenk alatt. Gyermekeimet a nyáron csíki gyermekek nevezték elkorcsosultaknak, mikor meghallották, hogy brassóiak. Az elhatárolódás kényszerét a szórványban élő magyaroktól a felnőttektől tanulhatták csupán, akik közül sokan félnek
