Reggeli Sajtófigyelő, 2008. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2008-01-17
18 Görögország) régóta szorgalmazzák ugyanis, hogy az EU ne csak büntesse Szerbiát - most éppen azzal, hogy nem gördít akadályt Koszovó függetlenné válása elé , hanem igyekezzen bátorí tani is olyan gesztusokkal, amelyek erősíthetik Belgrád elkötelezettségét az EU iránt. E tagállamok jelentős sikerként könyvelték el, hogy a magyar diplomácia kezdeményezésére a decemberi EUcsúcs záródokumentuma, az elnökségi következtetések szövege elősz ör említette Szerbia európai integrációjával kapcsolatban a tagjelölti státus lehetőségét (HVG, 2007. december 22.). Ljubljana addig ütötte volna a vasat, amíg meleg, és siettetni próbálta a nemrég parafált SAA aláírását. Csakhogy ez a szlovén elképzelés brüsszeli értesüléseink szerint - az 1995ös srebrenicai vérengzés előidézésében ENSZbékefenntartói révén játszott dicstelen szerepét ellensúlyozni akaró - Hollandia és Belgium makacs ellenállásába ütközött. Mindkét ország köti az ebet a karóhoz: az SAA a láírásáról mindaddig szó sem lehet, amíg Szerbia nem tanúsít "teljes együttműködést" a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, ami alatt a hollandok és a belgák a boszniai szerb hadsereg egykori főparancsnoka, Ratko Mladics kézre kerítését és kiadatását értik. A "teljes együttműködés" eme merev értelmezésével nem azonosulnak azok a tagállamok, amelyek nagyobb rugalmasságot szorgalmaznak Szerbia iránt, és emlékeztetnek a horvát precedensre, amikor az EU 2005 őszén még azelőtt adta áldását a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, hogy Zágráb elfogta volna Ante Gotovina tábornokot, ami pedig sokáig elengedhetetlen előfeltételnek tűnt az unió részéről. Az uniós vezetők nem csak attól félnek, hogy végleg elidegenítik az EUtól Szerbiát, ahol Vojiszlav Kostunica kormán yfő a politikai elit tekintélyes részének véleményét megfogalmazva arról beszél, hogy Koszovó függetlenedése kizárja országa EUhoz való közeledését. Legalább ekkora fejtörést okoz Brüsszelben, miként teremthető és őrizhető meg a tagállamok egysége Koszovó ügyében. A decemberi csúcson elvágták a gordiuszi csomót: elválasztották egymástól a közbiztonságra felügyelő és a jogállamiság kiépítését segítő EUmisszió Koszovóba küldésének kérdését és a de jure még Szerbiához tartozó tartomány függetlenségének elism erését. A múlt héten Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője már arról tájékoztatta a tagállamok brüsszeli diplomatáit, hogy kidolgozták a misszióra vonatkozó jogszabályok tervezeteit. Ezeket az általános ügyek és külkapcsolatok tanác sa január 28ai ülésén már jóvá is hagyhatnák, de hogy ne zavarják meg a szerbiai választási folyamatot, formális döntés információink szerint akkor még nem születik. "Az EU fő célja, hogy támogassa, de legalábbis ne gyengítse Borisz Tadicsot" - fejtegette lapunknak egy tanácsi diplomata, utalva az EUmisszió vegyes szerbiai fogadtatására. A misszióról szóló döntést ugyanakkor záros határidőn belül, még a szerbiai elnökválasztás második fordulóját követő napokban várható koszovói függetlenségi nyilatkozat előtt jóvá kell hagyni - emlékeztettek brüsszeli forrásaink , merthogy ellenkező esetben olyan látszat keletkezhet, mintha az EUmisszióra vonatkozó döntés önmagában is Koszovó elismerését jelentené. Márpedig néhány tagállam, Görögország, Románia, Spanyol ország, Szlovákia és főként Ciprus - külön ENSZ biztonsági tanácsi határozat híján - továbbra is vonakodik Koszovó elismerésétől. Így azután a Koszovó függetlenségének kinyilvánítása után pár napon belül rendkívüli ülésre készülő uniós külügyminiszterek sz ámára csak egy megoldás marad: az ugyancsak Szerbiától levált Montenegró esetében kitaposott ösvényen haladva nyugtázni Koszovó függetlenségét, de egyszersmind a tagállamokra hagyni, hogy saját jogrendjüknek megfelelően maguk döntsenek annak elismeréséről. A jelek szerint a tagállamok túlnyomó többsége viszonylag gyorsan el fogja ismerni Koszovót, vagyis meglesz az a "kritikus tömeg", amely az EU egységének demonstrálásához elégséges. VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL Magyar ecsettel 2008. január 16. 00:00 | Uto lsó módosítás:2008. január 16. 16:32 A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Szerbia EU- és NATOtagságát, a tartományi és nemzetiségi autonómia szélesítését pártolja - mondta a HVGnek Pásztor István, a párt elnöke és államfőjelöltje. HVG: Az utóbbi években a vajdasági magyar pártok képtelenek voltak az együttműködésre, ön most mégis a VMSZ, valamint két másik szervezet, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, valamint a Vajdasági Magyar Demokrata Párt közös jelöltjeként indul a szerbiai elnökválasztáso n. Mi változott?
